Előfizetés

Szabad szemmel - NYT: az amerikai nagykövet Orbán embere Washingtonban is

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.10.23. 08:05

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 23.
New York Times Az újság úgy mutatja be a budapesti amerikai nagykövetet, mint aki elszabadult és keresztezi az USA profi diplomáciájának törekvéseit. Azt mondja azonban, hogy tudja, mit akar az elnök és ő érte el Trumpnál, hogy az fogadja Orbánt. David B. Cornstein az idén több százezer dollárt költött az USA nemzeti ünnepén tartott fogadásra, ahol Paul Anka szerenádot adott Orbán Viktornak, noha az korlátozza az alapvető szabadságjogokat. Több szemtanú nem akart hinni a fülének: az Egyesült Államok képviselője dicsérettel halmozza el a szélsőjobbos vezetőt, akinek pártja módszeresen lebontotta a demokráciát és antiszemita közhelyeket nyomat. De más jelek is arra utalnak, hogy a diplomata buzdítja a kormányfőt. Amióta jó egy éve elfoglalta hivatalát, udvarol a magyar politikusnak, így az váratlan befolyáshoz jutott a Fehér Házban. Eljárásmódja riadóztatta az amerikai külügyi tárcát és bírálatot váltott ki még a republikánusok soraiban is. Úgy tudni, hogy a nagykövet időről időre SMS-t vált Orbánnal és annak közvetlen munkatársaival. Esetenként a saját, privát készülékéről. Amerikai illetékesek hiába figyelmeztetik, hogy a magyar fél csak kihasználja. Megakadályozta, hogy beosztottai jelentsenek Washingtonnak a korrupcióról és a magyar demokrácia visszaszorulásáról, noha az Egyesült Államoknak az volna az érdeke, hogy pontosan lássa a helyzetet. Elfogadta azt is, amit a miniszterelnök Ukrajnáról gondol. Úgy hogy követségi tisztségviselők arról tájékoztatták bizalmasan a nemrégiben Budapesten járt kongresszusi küldöttséget, hogy Cornstein úgy tesz, mintha Orbán embere volna Washingtonban. Meggátolta, hogy a diplomaták érdemben tájékoztassák a vendégeket a dolgok tényleges állásáról. Kijelentette, hogy nincs bizonyíték a korrupcióra és nem engedte, hogy kifejthesse véleményét meghívott vendégként Ligeti Miklós, a Transparency Internationaltől. De igen pozitívan nyilatkozott Orbán ellenőrizetlen hatalmáról. A nagykövet azonban elhárítja az összes aggályt és úgy tűnik, Trumpnak tetszik, amit csinál. Az amerikai kormányzat kritika nélkül elfogadja Orbán belpolitikáját, nehogy a politikus Kína és Oroszország oldalára álljon. Cornstein maga a miniszterelnököt pártolta a CEU kapcsán is, a színfalak mögött egyengette az egyetem távozását, közölte a rektor. Ignatieff szerint a diplomata javasolta, hogy az amerikai képzés költözzön Bécsbe, mondván, mit számít az, hol folyik az oktatás, ha ki lehet adni a megfelelő diplomát? És nem értett egyet azzal, hogy itt egy amerikai intézményt távolítanak el Magyarországról. Ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a magyar zsidóknak nincs miért aggódniuk. Larry Diamond, a konzervatív Hoover Intézet tekintélyes szakértője riasztónak tartja, hogy az USA rendezte viszonyát Magyarországgal, elfordítja a fejét a túlkapások láttán, noha egy olyan országról van szó, ahol Orbán szép csendben és ügyesen kiszorította a szuszt a demokráciából, és amely a világ demokratikus programjának középpontjában áll. A miniszterelnök közben azt bizonygatta a tavasszal Trumpnak, hogy a budapesti nagykövetség tele van Obama embereivel, amire az elnök azt kérdezte Cornsteintől, hogy miért nem rúgja ki azokat. Meglehetősen szokatlan, hogy egy diplomata ilyen szoros viszonyt alakítson ki egy külföldi vezetővel. Lépéseiről gyakran nem is tájékoztatja a State Departmentet. Az eddig elért eredmények azonban a legjobb esetben is csak vegyesek. Magyarország amerikai fegyvereket készül venni, viszont beengedte a gyanús Nemzetközi Beruházási Bankot, ami nyugati biztonsági források szerint kaput nyit az orosz kémeknek, illetve pénzmosásnak. Cornstein azonban azt mondja: Orbán biztosította, hogy nem kell aggódni.
New York Times Az újság megerősíti, hogy Orbán Viktor igen kemény elemzést adott Trumpnak Ukrajnáról, amikor ők ketten májusban, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadók véleménye ellenére is találkoztak. Ez pedig jól értesült körök szerint csak fokozta az elnök ellenségességét Kijevvel szemben. Éppen akkor, amikor a Fehér Ház urának ügyvédje arra igyekezett rávenni az új ukrán vezetést, hogy az segítsen bajba sodorni a tengerentúlon a demokratákat. Az autokratának tekintett magyar kormányfő washingtoni útja nagy vitát váltott ki az amerikai apparátus legfelső szintjén, mert mind Bolton, a nemzetbiztonság akkori fő felelőse, mind pedig a testület térségi ügyekben illetékes szakértője ellenezte a meghívást. Ám kicselezte őket az elnöki hivatal személyzeti főnöke, Mulvaney. Így a többiek hiába bizonygatták, hogy Orbán nem érdemli meg a megtiszteltetést. Továbbá, hogy a látogatás nagy dobás lesz a tekintélyelvű vezér számára, aki sok kollégája kiközösített Európában. Úgy tudni, hogy Mulvaney még törvényhozási képviselőként alakított ki igen jó véleményt a magyar politikusról, mert az a keresztények védelmét hirdeti a világban. Szintén a párbeszéd mellett kardoskodott a budapesti amerikai nagykövet, aki a szolgálati utat megkerülve még személyes befolyását is bevetette Trumpnál a látogatás érdekében. Függetlenül attól, hogy a magyar politikus célba vette a civileket, ellenőrzése alá vonta a sajtó jelentős részét, aláásta a bíróságok függetlenségét, saját pártja javára módosította a választási szabályokat és megpróbálta elűzni a CEU-t. Az eredmény az lett, hogy az elnök az ukrán történet kritikus pontján ült le olyasvalakivel, akinek igen rossz véleménye van Ukrajnáról és az csak ráerősített arra, amit az elnök saját személyes ügyvédjétől és Putyintól hallott. Orbán, aki visszaszorította a demokráciát, félfasisztának minősíti az ukrán vezetést és próbálja megakadályozni a közeledést a NATO és Ukrajna között. A találkozó után 10 nappal Kijevben járt szakemberek, köztük Kurt D. Walker, különleges nagykövet már hiába próbálták meggyőzni az elnököt, érdemes támogatnia Zelenszkijt. Addigra Trumpban kialakult a nézet, hogy az ukránok két évvel korábban meg akarták hiúsítani a megválasztását. Az is egyértelműnek látszik, hogy Orbán azon volt a Fehér Házban, hogy befeketítse Ukrajnát. Pedig hogy Európában is lyukra kívánta tenni az ukrán kormányt, az éppen elég aggodalmat váltott ki a hivatalos Amerikában. Volker pl. többször is arra biztatta a magyarokat, hogy dialógussal oldják meg a kétoldalú nézeteltéréseket.
Washington Post A lap a Közép- és Kelet-Európát beárnyékoló összetett geopolitikával, ezen belül a kétoldalú etnikai vitával magyarázza, hogy Orbán Viktor Putyinnal vállvetve igyekezett Ukrajna ellen fordítani az amerikai elnököt. Hogy a két politikus Kijev ellen akarta hangolni Trumpot, az a washingtoni törvényhozás alkotmányos vádemelési vizsgálata során, több magas rangú tisztségviselő vallomásából derült ki. Egy illetékes pedig most azt mondta, hogy miután a magyar miniszterelnök májusban felkereste a Fehér Házat, végleg kedvezőtlen lett az elnök véleménye a frissen megválasztott ukrán államfőről. Az azonban nem merült fel, hogy akár a magyar, akár az orosz vezető bátorította volna Trumpot, mármint hogy az próbáljon Kijevtől terhelő bizonyítékokat szerezni demokrata riválisáról, Bidenről. Kovács Zoltán úgy értékelte az egész történetet, hogy az tipikusan az álhírgyár terméke. Ám Orbánnak éppenséggel lett volna oka, hogy Ukrajna ellen uszítson. Kezdve onnan, hogy Zelenszkij Nyugat-barát reformerként próbál fellépni, míg a magyar miniszterelnök a nyugati liberalizmus ellensúlyaként jelenik meg. Ám szakértők szerint a magyar-ukrán ellenségeskedést aligha ideológiai okok magyarázzák. Kovács is utalt arra, hogy a magyar fél azt várta a kijevi kormányváltást követően: a szomszéd állam felülvizsgálja Porosenko magyarellenes politikáját. Rácz András, a német Külkapcsolati Tanács kutatója szerint a kétoldalú kapcsolatokban a gondot az okozza, hogy Ukrajna nem nézi jó szemmel a kárpátaljai magyarság erőteljes támogatását az anyaország részéről, utóbbit egyébként választási megfontolások vezérlik. Annál is inkább, mert az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot. A magyar kormány ezzel szemben azt állítja, hogy Kijev évtizedek óta nem tesz semmit a magyar kisebbség beilleszkedéséért. Azt nem tudni, hogy Putyin és Orbán összehangolta-e erőfeszítéseit Trump kapcsán, és milyen mértékben. De hogy mindketten ellenségesek Ukrajnával szemben, az aligha lepi meg a hozzáértőket. 
Euobserver A kommentár alaposan leszedi a keresztvizet a francia elnöktől, aki magához akarja ragadni az kezdeményezést az EU-ban, ezért megszegi a Nyugat-Balkánnak tett bővítési ígéreteit és még illiberális rezsimekkel is hajlandó összeállni uralma érdekében. Pedig amikor Észak-Macedóniában az emberek elűzték a tekintélyelvű Gruevszkit, az jelzés volt az egész térségben az elégedetlen tömegek számára. Más kérdés, hogy a politikust magyar diplomaták kicsempészték az országból, így megúszta a börtönt, ma pedig Orbán vendége, aki ideológiailag egy követ fúj vele. De most úgy áll, hogy hoppon maradnak azok, akikkel még nem kezdődött meg a felvételi párbeszéd, akikkel pedig már zajlanak az egyeztetések, azok számára pedig megnehezül a feltételek teljesítése. Azon kívül nagy a veszélye annak, hogy Szkopjéban visszatér a hatalomba Gruevszki, miután a francia vétó nyomán jövő áprilisra választást írtak ki az országban. Párizs példátlan politikai vandalizmust tanúsítva tönkretette az EU politikáját, ami egyben Brüsszel stratégiáját jelentette a térségben. Abban Macronnak igaza van, hogy Szerbia és Montenegro esetében sürgősen cselekedni kell, mert ugyan a két állam már rálépett a csatlakozás útjára, csak éppen nagy visszaesést mutat náluk a demokrácia és a jogállam. Ám az államfő célja nem a reform, hanem annak szétzúzása. Mert ugyan kijelentette, hogy Észak-Macedóniában és főleg Albániában nem elég gyorsan a változások, ám azt már nem árulta el, mit is kellene ott tenni. Ebből pedig az derül ki, hogy számára a tét valójában a francia vezető szerep kialakítása a brit kilépés utáni Európában. Ebből a szempontból a Balkán csupán járulékos veszteséget jelent. A szervezetben jelenleg baljós a hangulat. Keleten egy sor tagország veszi át az illiberalizmust, de egyiket sem keríti az annyira a hatalmába, mint a magyarokat. Ám az rövidlátó érvelés, hogy emiatt meg kell gátolni a további bővítést. Amikor Brüsszel az értékekért és a normákért küzd a jelentkező országokban, az része a harcnak, amely ugyanezért folyik az EU-n belül. És különösen perverz egy olyan politikus részéről, aki Orbán ellenpólusaként határozta meg magát. Macron gyakorlatilag összeállt a magyar kormányfővel és más illiberálisokkal az unió perifériáján, beleértve a szerb elnököt. Ily módon csak erősíti a nemzeti populista vírust, ahelyett, hogy gyengítené. Azt hiszi, hogy ez a vonal megvédi őt odahaza, de téved. Az európai illiberálisok összefogtak és összehangolják lépéseiket az EU-n kívüli partnerekkel is. A francia vezető azt gondolja, hogy jobban meg tudja védeni az általa szorgalmazott Európa erődöt, ha az unió keretein kívül kerüli a szövetséget a demokratikus alapértékek képviselőivel. Ám ez a politika kudarcra van ítélve. Nem szabad Európának alávágni éppen akkor, amikor annak alapelveit példátlan társadalmi és civilizációs kihívás éri.

Putyin és Erdogan egymás között osztotta el a szíriai megszállás folytatásának lépéseit

Pion István
Publikálás dátuma
2019.10.22. 21:53

Fotó: Mikhael Klimentyev / AFP
150 órát, vagyis valamivel több mint hat napot adtak a kurdoknak, hogy kivonuljanak a török határ mellől.
A határtól számított 30 kilométeres sávot el kell elhagynia - a sávba beletartozik Tel Rifaat és Manbídzs városa is - a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milíciának - legalábbis állapodott meg kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök az MTI szerint.  
A tárgyalás csaknem hét órán át tartott, és csak utána következett a sajtótájékoztató.

Az újságíróknak a két ország külügyminisztere ismertette a felek közös memorandumát, amely szerint a kurdoknak az evakuációt és fegyvereik visszavonását szerda déltől kezdődően 150 órán belül kell végrehajtaniuk. A szíriai-török határhoz a török katonai műveletek övezetén kívül Északkelet-Szíriába szerda déltől bevonulnak az orosz katonai rendőrség és a szíriai hadsereg alakulatai, amelyek a memorandum szerint segíteni fogják a kurdok kivonulását.
Ezt követően a szíriai határ mentén 10 kilométer szélességben kialakítandó biztonsági sávban orosz és török alakulatok közösen fognak járőrözni, Kamisli város kivételével.

A felek megállapodtak abban, hogy 32 kilométer mélységben fenntartják a status quót a Béke Forrása hadművelet jelenlegi térségében Tell-Abjad és Rász el-Ain között. A tízpontos közös memorandum értelmében Moszkva és Ankara közös mechanizmust hoz létre a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére. A dokumentum egyúttal hangsúlyozta az 1998-ban megkötött adanai török-szíriai határőrizeti megállapodás fontosságát, valamint azt, hogy a felek elkötelezettjei maradnak az asztanai rendezési folyamat folytatásának és támogatni fogják az alkotmányozó bizottság munkáját. A közös sajtótájékoztatón mindkét elnök síkraszállt Szíria politikai egysége és területi sértetlensége, valamint Törökország biztonsága mellett. Folytatják a harcot a terrorizmus minden megnyilvánulása ellen - hangoztatták. Putyin, aki sorsdöntőnek nevezte a megállapodást, tárgyalásokat sürgetett Damaszkusz és a kurdok között. Megerősítette, hogy október 29-én és 30-án Genfben megtartja első ülését a szíriai alkotmányozó bizottság. Hangot adott annak a véleményének, hogy a szeparatista érzelmeket kívülről szítják Szíriában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy
Oroszország és Törökország a szíriai rendezés ügyében nem támaszkodik az Egyesült Államok "változékony és ellentmondásos" álláspontjára.

Megismételte, hogy Moszkva szerint az amerikaiak vezette koalíció törvényellenesen tartózkodik szíriai területen, s reményét fejezte ki, hogy annak egyes tagjai immár készek lesznek az együttműködésre a szíriai kormánnyal. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elmondta, hogy Moszkva becslései szerint a török hadművelet alatt a kurdok által őrzött börtönökből mintegy ötszázan szökhettek meg, köztük terroristák. Mint mondta, intézkedések történtek a kézre kerítésük érdekében.

A Brexit-megállapodás alapelveit jóváhagyták, de a menetrend elbukott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.22. 20:50

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Boris Johnson közölte: a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, míg az EU döntést nem hoz a halasztást indítványozó kezdeményezésről.
Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Az MTI összefoglalója szerint a második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy
a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem lehetetlen –, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon. Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra. Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek – ha és amikor a ratifikációs folyamat újraindul –
az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A megállapodásról tartott kedd esti általános jellegű szavazás eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is –, amely a kilépési feltételeket rögzíti. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.
A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kormánya azonban – tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre – rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási törvénytervezet tárgyalására. Ennek alapján – ha a képviselők kedden ezt a programindítványt jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna. Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt. A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

Tusk konzultációkat kezd a huszonhetekkel

Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel – közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden. Mina Andreeva arról számolt be a Twitteren: tudomásul vették a döntéseket, és várják, hogy a londoni kormány tájékoztatást nyújtson következő lépéseiről.

Johnson előrehozott választással fenyegetett

Johnson korábban azt mondta: a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadása soha nem látott mértékben erősítené meg Nagy-Britannia szuverenitását, és minden eddiginél több döntési jogot telepítene vissza a brit demokratikus intézmények hatáskörébe. A törvénytervezet alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette azt is, hogy az egyezmény törvénybe iktatásával már a jövő héten le lehetne állítani a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következményeinek elhárítását célzó előkészületeket. A Brexit-megállapodás ratifikálásának 115 oldalas tervezetét Johnson kormánya előző éjjel terjesztette be az alsóháznak, rendkívül feszes elfogadási menetrenddel együtt.
A Downing Street még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését. Johnson ezt a kedd délutáni vitában megerősítette, kijelentve: ha a parlament „elhúzza a Brexitet januárig vagy még tovább”, akkor a Brexit-megállapodás ratifikációs tervezetét vissza kell vonni. A kormányfő alig burkolt utalást tett arra is, hogy az esetben az előrehozott választások megszervezése lesz a feladat, különösen akkor, ha az Európai Unió jóváhagyja a kilépés halasztását.

A brit kormányfő három levele

Johnsonnak szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig. Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő a brit kormányfőnek. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. A törvény előírása alapján – mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült – Johnson szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.