Putyin és Erdogan egymás között osztotta el a szíriai megszállás folytatásának lépéseit

Publikálás dátuma
2019.10.22. 21:53

Fotó: Mikhael Klimentyev / AFP
150 órát, vagyis valamivel több mint hat napot adtak a kurdoknak, hogy kivonuljanak a török határ mellől.
A határtól számított 30 kilométeres sávot el kell elhagynia - a sávba beletartozik Tel Rifaat és Manbídzs városa is - a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milíciának - legalábbis állapodott meg kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök az MTI szerint.  
A tárgyalás csaknem hét órán át tartott, és csak utána következett a sajtótájékoztató.

Az újságíróknak a két ország külügyminisztere ismertette a felek közös memorandumát, amely szerint a kurdoknak az evakuációt és fegyvereik visszavonását szerda déltől kezdődően 150 órán belül kell végrehajtaniuk. A szíriai-török határhoz a török katonai műveletek övezetén kívül Északkelet-Szíriába szerda déltől bevonulnak az orosz katonai rendőrség és a szíriai hadsereg alakulatai, amelyek a memorandum szerint segíteni fogják a kurdok kivonulását.
Ezt követően a szíriai határ mentén 10 kilométer szélességben kialakítandó biztonsági sávban orosz és török alakulatok közösen fognak járőrözni, Kamisli város kivételével.

A felek megállapodtak abban, hogy 32 kilométer mélységben fenntartják a status quót a Béke Forrása hadművelet jelenlegi térségében Tell-Abjad és Rász el-Ain között. A tízpontos közös memorandum értelmében Moszkva és Ankara közös mechanizmust hoz létre a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére. A dokumentum egyúttal hangsúlyozta az 1998-ban megkötött adanai török-szíriai határőrizeti megállapodás fontosságát, valamint azt, hogy a felek elkötelezettjei maradnak az asztanai rendezési folyamat folytatásának és támogatni fogják az alkotmányozó bizottság munkáját. A közös sajtótájékoztatón mindkét elnök síkraszállt Szíria politikai egysége és területi sértetlensége, valamint Törökország biztonsága mellett. Folytatják a harcot a terrorizmus minden megnyilvánulása ellen - hangoztatták. Putyin, aki sorsdöntőnek nevezte a megállapodást, tárgyalásokat sürgetett Damaszkusz és a kurdok között. Megerősítette, hogy október 29-én és 30-án Genfben megtartja első ülését a szíriai alkotmányozó bizottság. Hangot adott annak a véleményének, hogy a szeparatista érzelmeket kívülről szítják Szíriában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy
Oroszország és Törökország a szíriai rendezés ügyében nem támaszkodik az Egyesült Államok "változékony és ellentmondásos" álláspontjára.

Megismételte, hogy Moszkva szerint az amerikaiak vezette koalíció törvényellenesen tartózkodik szíriai területen, s reményét fejezte ki, hogy annak egyes tagjai immár készek lesznek az együttműködésre a szíriai kormánnyal. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elmondta, hogy Moszkva becslései szerint a török hadművelet alatt a kurdok által őrzött börtönökből mintegy ötszázan szökhettek meg, köztük terroristák. Mint mondta, intézkedések történtek a kézre kerítésük érdekében.
Szerző
Frissítve: 2019.10.22. 23:47

A Brexit-megállapodás alapelveit jóváhagyták, de a menetrend elbukott

Publikálás dátuma
2019.10.22. 20:50

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Boris Johnson közölte: a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, míg az EU döntést nem hoz a halasztást indítványozó kezdeményezésről.
Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Az MTI összefoglalója szerint a második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy
a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem lehetetlen –, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon. Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra. Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek – ha és amikor a ratifikációs folyamat újraindul –
az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A megállapodásról tartott kedd esti általános jellegű szavazás eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is –, amely a kilépési feltételeket rögzíti. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.
A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kormánya azonban – tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre – rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási törvénytervezet tárgyalására. Ennek alapján – ha a képviselők kedden ezt a programindítványt jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna. Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt. A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

Tusk konzultációkat kezd a huszonhetekkel

Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel – közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden. Mina Andreeva arról számolt be a Twitteren: tudomásul vették a döntéseket, és várják, hogy a londoni kormány tájékoztatást nyújtson következő lépéseiről.

Johnson előrehozott választással fenyegetett

Johnson korábban azt mondta: a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadása soha nem látott mértékben erősítené meg Nagy-Britannia szuverenitását, és minden eddiginél több döntési jogot telepítene vissza a brit demokratikus intézmények hatáskörébe. A törvénytervezet alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette azt is, hogy az egyezmény törvénybe iktatásával már a jövő héten le lehetne állítani a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következményeinek elhárítását célzó előkészületeket. A Brexit-megállapodás ratifikálásának 115 oldalas tervezetét Johnson kormánya előző éjjel terjesztette be az alsóháznak, rendkívül feszes elfogadási menetrenddel együtt.
A Downing Street még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését. Johnson ezt a kedd délutáni vitában megerősítette, kijelentve: ha a parlament „elhúzza a Brexitet januárig vagy még tovább”, akkor a Brexit-megállapodás ratifikációs tervezetét vissza kell vonni. A kormányfő alig burkolt utalást tett arra is, hogy az esetben az előrehozott választások megszervezése lesz a feladat, különösen akkor, ha az Európai Unió jóváhagyja a kilépés halasztását.

A brit kormányfő három levele

Johnsonnak szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig. Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő a brit kormányfőnek. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. A törvény előírása alapján – mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült – Johnson szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Szerző
Frissítve: 2019.10.22. 23:59

EB: Horvátország teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit

Publikálás dátuma
2019.10.22. 19:13

Fotó: HRVOJE POLAN / AFP
„Bízom abban, hogy a tagállamok hamarosan megteszik a helyes lépéseket annak érdekében, hogy az ország teljes jogú tagjává válhasson a zónának” – közölte Jean-Claude Juncker.
Horvátország már teljesítette minden feltételét annak, hogy csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni övezethez – írta friss értékelésében az Európai Bizottság. A kedden közzétett jelentésben kiemelték, hogy Zágráb minden előírásnak eleget tett, készen áll a schengeni szabályok teljes körű alkalmazására, azonban addig is fenn kell tartania a jelenlegi állapotot, meg kell felelnie a közös normáknak, különösen a külső határok kezelése terén. A brüsszeli testület egyúttal felszólította az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot ezen értékelés megvitatására.
„Dicséretre méltóak Horvátország erőfeszítései. Bízom abban, hogy a tagállamok hamarosan megteszik a helyes lépéseket annak érdekében, hogy az ország teljes jogú tagjává válhasson a zónának”

– közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Dimitrisz Avramopulosz uniós bel- és migrációügyi biztos az integráció egyik legnagyszerűbb vívmányának nevezte a schengeni rendszert, s leszögezte, azt a horvát tagság tovább erősítené, hatékonyabbá téve a külső határok védelmét. A bizottság már korábban megerősítette, hogy az ország teljesítette az előírásokat az adatvédelem, a rendőri és igazságügyi együttműködés, a közös vízumpolitika, illetve a schengeni információs rendszer területén, most arról számolt be, hogy a külső határok kezelése is összhangba került a vonatkozó szabályokkal, az ország pedig továbbra is tiszteletben tartja az igazságszolgáltatási és alapjogi normákat. Horvátország 2013-ban lépett be az Európai Unióba. A schengeni övezet jelenleg huszonhat országból áll: huszonkét EU-tagból, illetve Izlandból, Lichtensteinből, Norvégiából és Svájcból. A csatlakozás jóváhagyásához az EU-tagállamok egyhangú döntésére van szükség.
Szerző