Olvad az örök fagy birodalma: megkongatták a vészharangot Oroszországban is

Publikálás dátuma
2019.10.24. 10:00
A szibériai Csita város látképe
Fotó: Evgeny Yepanchintsev / AFP
A globális felmelegedés radikális változásokat hoz a világ legnagyobb kiterjedésű országa életében.
Az általános felmelegedés miatt olyan orosz városok kerülnek veszélybe, mint például Vorkuta, az európai országrész széntermelésének a központja. a szibériai Csita, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, vagy éppen Ulan Ude, Burjátföld fővárosa. Az örök fagy birodalmában kevés ember él - az oroszországi lakosságnak mindössze 4 százaléka -, de sok az ipari létesítmény, és innen származik az olaj jelentős része. A jég- és hótakaró birodalma erőteljes olvadással jelzi a katasztrofális helyzetet. Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint a legnagyobb méretű olvadás az említett városok alatt következik be.  Ha az átlaghőmérséklet-emelkedést nem sikerül 2 fok alatt tartani, akkor az óceánok szintjének jelentős emelkedése érezteti majd hatását Északkelet-Oroszországban is. A sarkvidékeken olvadó gleccserek már most megdöbbentő képet mutatnak. A laikusoknak úgy tűnhet, nem is olyan nagy a baj, hiszen az évszázad végére is csak 1 százalékát veszíti el tömegének a Déli-sark. Csakhogy ez az egyetlen százalék a derűlátóbb prognózis szerint is 40 centiméteres, a borúlátóbb szerint egy méterrel emeli az óceán szintjét.  Oroszországban, ahol 1976 és 2018 között a hőmérséklet emelkedése két és félszer gyorsabb volt a világátlagnál, a legnagyobb problémával az ázsiai területek szembesülnek, az Urál hegységtől a Távol-Keletig. Az örök fagy birodalmában minden házat, ipari létesítményt, olaj-és gázvezetéket a jégre építettek fel. Az olvadás romba döntené ezeket. Jakutszkban, ahol 12 méteres cölöpökre építették a házakat, már most repedéseket észlelnek a falakon. Az infrastruktúra helyreállítása hatalmas erőket kötne le, iszonyatos pénzekbe kerülne. Veszélyt jelentene a hőmérsékletet tovább növelő káros gázok felszabadulása is. A tudósok feltételezik, hogy többszáz gigatonna metán és széndioxid kerül az atmoszférába 2100-ra. De már most szembesülnek az északi-sarkvidéki olvadás következtében megjelenő gyilkos betegségekkel. A The Daily Telegraph szerint az olvadás miatt Oroszországban feltámadhatnak a történelem előtti „alvó” betegségek. 
A humanitárius katasztrófával fenyegető klímaváltozás egyes szakértői vélemények szerint azonban Oroszország számára új lehetőségeket is nyithat. Geopolitikai szempontból egyértelműen Oroszországnak kedvez az északi olvadás, állítja több elemző. Oroszország területének közel kétharmada a globális felmelegedéssel termőfölddé alakulhat át, ugyanakkor új kereskedelmi hajózási útvonalakhoz is jut az ország az Északi-sarkkör olvadása révén. A szárazföldi nagyhatalom Oroszország ezzel tengeri hatalommá is válik. Vlagyimir Putyin elnök máris jelezte: hatalmas projektek kezdődnek a jeges-tengeri hajózási útvonal fejlesztésére. Jelenleg az északi és a keleti partvidék túlnyomó többsége az év nagy részében jég alatt van, ami gazdasági, katonai hátrányt jelentett Moszkva számára. A felmelegedés kiaknázhatóvá teheti az Északi-sarkvidéken is a földgáz- és kőolajforrásokat. 
Szerző

Szabad szemmel: Orbán a határon túli magyarokat használja eszközül, Macron megöli Európa álmait

Publikálás dátuma
2019.10.24. 06:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 24.
Foreign Policy Az USA európai és eurázsiai ügyek volt államtitkára szerint az előző ukrán államfő valószínűleg nem volt kellően érzékeny kisebbségi kérdésekben, ám ettől a magyaroknak nincs joguk, hogy túszul ejtsék Ukrajna és a NATO közeledését. Daniel Fried abból az alkalomból nyilatkozott, hogy kiszivárgott: Orbán Viktor tavasszal igyekezett Kijev ellen hangolni az amerikai elnököt, mégpedig Putyinnal párhuzamosan. A magyar és az ukrán vezetés között már jó ideje vita van a kárpátaljai magyarok miatt. Trianon még ma is nyílt seb Magyarország számára. Azon kívül a környező államokban élő magyarok nemzeti identitásának erősítése kezdettől fogva az egyik sarokpont a magyar kormányfő politikájában. Egy washingtoni tanácsadó cég, az Albright Stonebridge Group igazgatója, Christopher Maroshegyi úgy látja, hogy a határon túliak fontos eszközt jelentenek a kormányfő számára, mert odahaza felszíthatja a nacionalizmust, kiemelkedő szerepet vívhat ki ezáltal magának a NATO-ban, végül pedig gesztust tesz Moszkvának.
Washington Post Minden ellenkező állítás dacára szó sincs arról, hogy Nagy-Britannia stabil demokrácia volna, olyannyira, hogy az ország immár egy sorba került az USA-val, Magyarországgal, a Fülöp-szigetekkel és Brazíliával, amennyiben áldozatul esett egy erős ember csábításának. Ami Trumpnál az üres, macho ígéret a kerítés megépítéséről a mexikói határon, az Johnson esetében a dacos elszántságként jelenik meg, mármint hogy ő majd véghez viszi a Brexitet. Ám ez hazugság, de ezért lehetett kormányfő és a kisebbségi toryk vezére, továbbá reményei szerint ezért nyeri meg a következő választásokat. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy inkább végzi az árokban, semmint hogy újabb hosszabbítást kérjen a kilépéshez, ennek ellenére az Egyesült Királyság bizonyosan nem fogja ott hagyni az EU-t a hónap végén. Ehelyett – Trump, Bolsonaro, Orbán és Erdogan módszerét koppintva – Johnson valószínűleg az elitet okolja majd a kudarcért, mármint hogy nem tudja betartani a szavát, ahelyett, hogy vállalná a felelősséget saját egyértelmű hibáiért. A Brexit jelenleg lehetetlen próbálkozás, mert amint kiderül, mennyibe is kerülne bármiféle tényleges kiválás, a politikusok azonnal visszavonják a támogatásukat. A nagyközönség hihetetlen mértékben nincs tisztában a távozás következményeivel, így azzal, hogy a kemény tárgyalások még éveken át tartanak, de ezzel együtt még az is lehet, hogy végén nem jön össze a megállapodás. De a radikális jobboldal számára kedvező a káosz. Minél nagyobb a zűrzavar, annál inkább mondhatja, hogy ő védi meg az országot az elitista ellenséggel szemben. Meg hogy a népszavazás eredményét külföldiek és hazai szövetségeseik elárulják. Johnson továbbra is az erős ember pózába helyezkedik, aki képes valóra váltani az emberek vágyait, még akkor is, ha veszít. De ha megtörténik a kilépés, akkor oda lesz annak összes vélt előnye.
Independent/Yahoo A kommentár úgy véli, hogy a Brexitben és Trumpban nincs semmi kivételes: az egész világon tapasztalható a mind nagyobb politikai megosztottság, bár azt nem lehet tudni, hogy mennyire lesz tartós jelenség. Tapasztalni Kanadában, Dél-Amerikában, így Chilében, Bolíviában, a Közel-Keleten, vegyük akárcsak Libanont vagy Izraelt. A lengyeleknél összeállt az ellenzék és szűk többséget szerzett a kevésbé befolyásos Szenátusban, így belezavarhat a PiS programjába. Magyarországon az Európa-barát, középbalos Karácsony Gergely megbuktatta a hivatalban lévő fővárosi polgármestert, ily módon kiéleződtek az ellentétek a városok és a Fidesz bázisát jelentő falvak között. Lehet, hogy gyengének tűnnek azok a politikusok, akik kompromisszumra szólítanak fel akár a brit kilépés, akár az amerikai elnök viselkedése kapcsán, ám ha nem sikerül dűlőre jutniuk a szembenálló feleknek, akkor a világ nagy valószínűséggel csak még rosszabb helyzetbe kerül.
Al-Jazeera Az egész unió jövőjét megkérdőjelezi az, hogy Macron elzárkózik Észak-Macedónia és Albánia felvételi tárgyalásainak megkezdésétől. Így vélekedik a helyzetről Dimitar Becsev, az Atlanti Tanács nevű amerikai kutatóintézet munkatársa. Mint rámutat, a francia elnök odahaza ugyan a populizmus legyőzésének jelszavával került hatalomra, ám a Nyugat-Balkánon mostanság sokan az európai Trumpnak hívják. Párizsban már Mitterrand óta koncentrikus körök elgondolását igyekeznek érvényesíteni az EU-ban és a Brexit kapóra jött a mostani államfőnek, hogy felélessze ezt a megközelítést, mert úgy gondolja, hogy kudarcot vallottak a legutóbbi bővítési fordulók. Ahelyett, hogy az új tagok virágzó fiatal demokráciaként segítettek volna felgyorsítani az integrációt, Brüsszel szembekerült az orbáni Magyarországgal, illetve a PiS Lengyelországával. Macron elképzelése az, hogy Szkopje és Tirana csak várakozzon, Budapest, Varsó és Bukarest pedig maradjon távol az euróövezet alapján szerveződő élcsapattól. Ennélfogva a felvételi folyamat halott, viszont éljen a hatékonyan működő mag, benne a gazdasági motor németekkel, illetve a stratégiai vezető franciákkal. Csakhogy ez bizonytalanná teszi az egész földrész biztonságát. Hiszen elakad Észak-Macedónia beilleszkedése az európai rendszerbe. Az ország miniszterelnöke által ezek után meghirdetett választás nyugodtan elsülhet visszafelé és az ország elkanyarodhat a Brüsszel felé vezető útról. Ráadásul az EU tárgyal Szerbiával, noha az minden nappal közelebb került Oroszországhoz és Kínához.
New York Times Mivel a nacionalizmus újjászületik Európában, legújabb kori történelmük egyik legdrámaibb időszakát élik át az egykori szocialista országok – 30 évvel a rendszerváltás után – írja az újság, amely sorra veszi, hogy az érintett államok miként emlékeznek meg az akkori eseményekről. Az összeállításban Budapestnek csupán néhány sor jutott, szemben Berlinnel, Prágával, Lipcsével, az egyetlen érdemi rendezvényként nálunk a Terror Háza előtti szabadtéri kiállítást említve. A 13 poszter azt mutatja, hogy milyen főbb események voltak a szovjet megszállástól a rendszer 89-es összeomlásáig. Az üzenet az, hogy a szabadság nem magától jött, keményen harcolni kellett érte.
Tages-Anzeiger A svájci lap bőven elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország és Lengyelország politikai megfontolásokból szerepel még mindig küszöbállamként a Valutaalap kimutatásaiban. Hiszen az egy főre jutó GDP, az export tagoltsága, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszerben elfoglalt helye alapján mindkét gazdaságnak a legfejlettebbek között lenne a helye Csehország, Szlovákia és Szlovénia, illetve a három balti köztársaság mellett. Utóbbiak az euró bevezetésének köszönhették előrelépésüket. Ily módon felvetődik, hogy igazából nem politikai megfontolások állnak-e az IMF vonakodásának hátterében. Hiszen Varsó és Budapest elszigetelődött az utóbbi években, ha viszont most a két gazdaság felminősülne, az a nemszeretem jobboldali populisták elismerésével érne fel. Erős a gyanú, hogy az európai tagok igyekeznek megakadályozni, nehogy ilyen jelzés menjen ki a két kellemetlen partnernek. Jó volna, ha a Valutaalap végre lépne, már csak azért is, hogy elhárítsa ezt a feltételezést.
Szerző
Frissítve: 2019.10.24. 06:57

Trump megkérte a segély árát

Publikálás dátuma
2019.10.23. 18:32

Fotó: Stefani Reynolds / AFP/DPA
Az amerikai elnök a Joe Biden fia elleni nyomozástól tette függővé Kijev katonai segélyezését.
Donald Trump konkrét ellenszolgáltatást kért az Ukrajnának adandó katonai segélyért - állította William B. Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének attaséja a washingtoni képviselőházi bizottsági meghallgatásán. Sajtóértesülések szerint a zárt ajtók mögötti meghallgatáson részt vett demokrata párti törvényhozók úgy ítélik meg, Taylor meghallgatása volt eddig a leginkább terhelő tartalmú Trumpra nézve. A meghallgatásra az elnök alkotmányos felmentési eljárását, az impeachmentet megelőző vizsgálat keretében került sor. Azon a diplomata arról beszélt, hogy "közvetlen összefüggés" volt az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai segély visszatartása és a Joe Biden korábbi alelnök - jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns - fiával kapcsolatos korrupciós nyomozás között. Taylor szerint Trump nem csupán visszatartotta a katonai segélyt, hanem el is hárította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadását a Fehér Házban mindaddig, amíg Kijev nem indította meg a nyomozást a Burisma ukrán gázcég körüli korrupció ügyében. A Burisma az az ukrán vállalat, amelynek igazgatótanácsában busás javadalmazásért helyet kapott Hunter Biden, Joe Biden fia is akkor, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt. A meghallgatásról kiszivárogtatott hírek szerint Taylor "rendkívül részletesen" számolt be a történtekről. Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti képviselő elmondta a The New York Times című lapnak, hogy a diplomata részben a pontos feljegyzéseire támaszkodott, és idézte saját, korábban nyilvánosságra került diplomáciai emlékeztetőjét is, amelyben leírta: "őrültség katonai segély visszatartása egy politikai kampány megsegítése érdekében". Wasserman Schultz szerint a diplomata "nagyon pontosan emlékezett konkrét dolgokra", így beszámolt a különböző találkozókon és telefonbeszélgetéseken elhangzottakról is.  A lap idézte Ted Lieu kaliforniai demokrata párti törvényhozót, aki azt hangoztatta, hogy Taylor beszámolója "hihetetlenül ártalmas volt az Egyesült Államok elnökére nézve". A diplomata a többi között azt mondta: nem igaz, amit Donald Trump és republikánus szövetségesei állítanak, hogy az amerikai katonai segélyért cserébe nem kértek ellenszolgáltatást Kijevtől. Taylor állítása szerint Trump világosan értésére adta Zelenszkijnek, hogy addig nem lehet szó a meghívásáról a Fehér Házba, amíg nyilvánosan be nem jelenti, hogy országa megkezdi a Burisma körüli korrupciós ügyek kivizsgálását. A diplomata elmondta azt is, hogy Trumpnak erről a kéréséről Gordon Sondland, az Egyesült Államoknak az Európai Unióhoz delegált nagykövete beszélt neki telefonon. De emellett, Taylor szerint eljárt az ügyben Trump kampányának egyik adományozója is, akit azonban a diplomata nem nevezett meg. Trump Ukrajnával kapcsolatos rossz véleményének a kialakításához amerikai sajtóértesülések szerint valamilyen mértékben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is alighanem hozzájárult. A The New York Times szerint Orbán igen negatív értékelést adott Trumpnak Ukrajnáról, amikor májusban találkozott vele a Fehér Házban: állítólag félfasiszta ismertető jegyeket tulajdonított az ukrán vezetésnek, és próbálta megakadályozni a közeledést a NATO és Ukrajna között. Ez időben nagyjából egybeesett azzal, hogy Trump ügyvédje arra igyekezett rávenni az új ukrán vezetést, hogy az segítsen bajba sodorni az amerikai demokratákat. A magyar kormányfő washingtoni útja egyébként nagy vitát váltott ki az amerikai apparátus legfelső szintjén, mert mind John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó, mind pedig a hivatalnak a térség ügyeiben illetékes szakértője ellenezte a meghívást, Orbán autoriter kormányzási módszerei miatt.  Egy másik cikkében a The New York Times David B. Cornsteinről, az Egyesült Államok budapesti nagykövetéről közölt portrét, és abban azt állította, hogy Cornstein, Trump régi barátja járta ki a Fehér Házban a magyar miniszterelnök meghívását. A most 81 éves, ékszer-nagykereskedőből lett diplomata azóta udvarol Orbánnak, hogy tavaly júniusban elfoglalta hivatalát – írta a New York Times.  Úgy tudni, hogy a nagykövet időről időre sms-üzeneteket vált Orbánnal és közvetlen tanácsadóival, esetenként a saját eszközéről.  A budapesti amerikai nagykövetség tisztségviselői a lap értesülése szerint bizalmasan arról tájékoztattak egy nemrégiben Budapesten járt kongresszusi küldöttséget, hogy Cornstein olyan magatartást tanúsít, mintha nem is Washington embere lenne Budapesten, hanem Orbán embere az amerikai adminisztrációban. A washingtoni kormányzat - írta a The New York Times - kritika nélkül elfogadja Orbán belpolitikáját, nehogy a magyar vezető Kína és Oroszország oldalára álljon.