Trump megkérte a segély árát

Az amerikai elnök a Joe Biden fia elleni nyomozástól tette függővé Kijev katonai segélyezését.

Donald Trump konkrét ellenszolgáltatást kért az Ukrajnának adandó katonai segélyért - állította William B. Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének attaséja a washingtoni képviselőházi bizottsági meghallgatásán.

Sajtóértesülések szerint a zárt ajtók mögötti meghallgatáson részt vett demokrata párti törvényhozók úgy ítélik meg, Taylor meghallgatása volt eddig a leginkább terhelő tartalmú Trumpra nézve. A meghallgatásra az elnök alkotmányos felmentési eljárását, az impeachmentet megelőző vizsgálat keretében került sor. Azon a diplomata arról beszélt, hogy "közvetlen összefüggés" volt az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai segély visszatartása és a Joe Biden korábbi alelnök - jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns - fiával kapcsolatos korrupciós nyomozás között.

Taylor szerint Trump nem csupán visszatartotta a katonai segélyt, hanem el is hárította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadását a Fehér Házban mindaddig, amíg Kijev nem indította meg a nyomozást a Burisma ukrán gázcég körüli korrupció ügyében. A Burisma az az ukrán vállalat, amelynek igazgatótanácsában busás javadalmazásért helyet kapott Hunter Biden, Joe Biden fia is akkor, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt.

A meghallgatásról kiszivárogtatott hírek szerint Taylor "rendkívül részletesen" számolt be a történtekről. Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti képviselő elmondta a The New York Times című lapnak, hogy a diplomata részben a pontos feljegyzéseire támaszkodott, és idézte saját, korábban nyilvánosságra került diplomáciai emlékeztetőjét is, amelyben leírta: "őrültség katonai segély visszatartása egy politikai kampány megsegítése érdekében".

Wasserman Schultz szerint a diplomata "nagyon pontosan emlékezett konkrét dolgokra", így beszámolt a különböző találkozókon és telefonbeszélgetéseken elhangzottakról is.

A lap idézte Ted Lieu kaliforniai demokrata párti törvényhozót, aki azt hangoztatta, hogy Taylor beszámolója "hihetetlenül ártalmas volt az Egyesült Államok elnökére nézve".

A diplomata a többi között azt mondta: nem igaz, amit Donald Trump és republikánus szövetségesei állítanak, hogy az amerikai katonai segélyért cserébe nem kértek ellenszolgáltatást Kijevtől. Taylor állítása szerint Trump világosan értésére adta Zelenszkijnek, hogy addig nem lehet szó a meghívásáról a Fehér Házba, amíg nyilvánosan be nem jelenti, hogy országa megkezdi a Burisma körüli korrupciós ügyek kivizsgálását. A diplomata elmondta azt is, hogy Trumpnak erről a kéréséről Gordon Sondland, az Egyesült Államoknak az Európai Unióhoz delegált nagykövete beszélt neki telefonon. De emellett, Taylor szerint eljárt az ügyben Trump kampányának egyik adományozója is, akit azonban a diplomata nem nevezett meg.

Trump Ukrajnával kapcsolatos rossz véleményének a kialakításához amerikai sajtóértesülések szerint valamilyen mértékben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is alighanem hozzájárult.

A The New York Times szerint Orbán igen negatív értékelést adott Trumpnak Ukrajnáról, amikor májusban találkozott vele a Fehér Házban: állítólag félfasiszta ismertető jegyeket tulajdonított az ukrán vezetésnek, és próbálta megakadályozni a közeledést a NATO és Ukrajna között.

Ez időben nagyjából egybeesett azzal, hogy Trump ügyvédje arra igyekezett rávenni az új ukrán vezetést, hogy az segítsen bajba sodorni az amerikai demokratákat. A magyar kormányfő washingtoni útja egyébként nagy vitát váltott ki az amerikai apparátus legfelső szintjén, mert mind John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó, mind pedig a hivatalnak a térség ügyeiben illetékes szakértője ellenezte a meghívást, Orbán autoriter kormányzási módszerei miatt.

Egy másik cikkében a The New York Times David B. Cornsteinről, az Egyesült Államok budapesti nagykövetéről közölt portrét, és abban azt állította, hogy Cornstein, Trump régi barátja járta ki a Fehér Házban a magyar miniszterelnök meghívását. A most 81 éves, ékszer-nagykereskedőből lett diplomata azóta udvarol Orbánnak, hogy tavaly júniusban elfoglalta hivatalát – írta a New York Times. Úgy tudni, hogy a nagykövet időről időre sms-üzeneteket vált Orbánnal és közvetlen tanácsadóival, esetenként a saját eszközéről.

A budapesti amerikai nagykövetség tisztségviselői a lap értesülése szerint bizalmasan arról tájékoztattak egy nemrégiben Budapesten járt kongresszusi küldöttséget, hogy Cornstein olyan magatartást tanúsít, mintha nem is Washington embere lenne Budapesten, hanem Orbán embere az amerikai adminisztrációban. A washingtoni kormányzat - írta a The New York Times - kritika nélkül elfogadja Orbán belpolitikáját, nehogy a magyar vezető Kína és Oroszország oldalára álljon.