Trump megkérte a segély árát

Publikálás dátuma
2019.10.23. 18:32

Fotó: Stefani Reynolds / AFP/DPA
Az amerikai elnök a Joe Biden fia elleni nyomozástól tette függővé Kijev katonai segélyezését.
Donald Trump konkrét ellenszolgáltatást kért az Ukrajnának adandó katonai segélyért - állította William B. Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének attaséja a washingtoni képviselőházi bizottsági meghallgatásán. Sajtóértesülések szerint a zárt ajtók mögötti meghallgatáson részt vett demokrata párti törvényhozók úgy ítélik meg, Taylor meghallgatása volt eddig a leginkább terhelő tartalmú Trumpra nézve. A meghallgatásra az elnök alkotmányos felmentési eljárását, az impeachmentet megelőző vizsgálat keretében került sor. Azon a diplomata arról beszélt, hogy "közvetlen összefüggés" volt az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai segély visszatartása és a Joe Biden korábbi alelnök - jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns - fiával kapcsolatos korrupciós nyomozás között. Taylor szerint Trump nem csupán visszatartotta a katonai segélyt, hanem el is hárította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadását a Fehér Házban mindaddig, amíg Kijev nem indította meg a nyomozást a Burisma ukrán gázcég körüli korrupció ügyében. A Burisma az az ukrán vállalat, amelynek igazgatótanácsában busás javadalmazásért helyet kapott Hunter Biden, Joe Biden fia is akkor, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt. A meghallgatásról kiszivárogtatott hírek szerint Taylor "rendkívül részletesen" számolt be a történtekről. Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti képviselő elmondta a The New York Times című lapnak, hogy a diplomata részben a pontos feljegyzéseire támaszkodott, és idézte saját, korábban nyilvánosságra került diplomáciai emlékeztetőjét is, amelyben leírta: "őrültség katonai segély visszatartása egy politikai kampány megsegítése érdekében". Wasserman Schultz szerint a diplomata "nagyon pontosan emlékezett konkrét dolgokra", így beszámolt a különböző találkozókon és telefonbeszélgetéseken elhangzottakról is.  A lap idézte Ted Lieu kaliforniai demokrata párti törvényhozót, aki azt hangoztatta, hogy Taylor beszámolója "hihetetlenül ártalmas volt az Egyesült Államok elnökére nézve". A diplomata a többi között azt mondta: nem igaz, amit Donald Trump és republikánus szövetségesei állítanak, hogy az amerikai katonai segélyért cserébe nem kértek ellenszolgáltatást Kijevtől. Taylor állítása szerint Trump világosan értésére adta Zelenszkijnek, hogy addig nem lehet szó a meghívásáról a Fehér Házba, amíg nyilvánosan be nem jelenti, hogy országa megkezdi a Burisma körüli korrupciós ügyek kivizsgálását. A diplomata elmondta azt is, hogy Trumpnak erről a kéréséről Gordon Sondland, az Egyesült Államoknak az Európai Unióhoz delegált nagykövete beszélt neki telefonon. De emellett, Taylor szerint eljárt az ügyben Trump kampányának egyik adományozója is, akit azonban a diplomata nem nevezett meg. Trump Ukrajnával kapcsolatos rossz véleményének a kialakításához amerikai sajtóértesülések szerint valamilyen mértékben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is alighanem hozzájárult. A The New York Times szerint Orbán igen negatív értékelést adott Trumpnak Ukrajnáról, amikor májusban találkozott vele a Fehér Házban: állítólag félfasiszta ismertető jegyeket tulajdonított az ukrán vezetésnek, és próbálta megakadályozni a közeledést a NATO és Ukrajna között. Ez időben nagyjából egybeesett azzal, hogy Trump ügyvédje arra igyekezett rávenni az új ukrán vezetést, hogy az segítsen bajba sodorni az amerikai demokratákat. A magyar kormányfő washingtoni útja egyébként nagy vitát váltott ki az amerikai apparátus legfelső szintjén, mert mind John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó, mind pedig a hivatalnak a térség ügyeiben illetékes szakértője ellenezte a meghívást, Orbán autoriter kormányzási módszerei miatt.  Egy másik cikkében a The New York Times David B. Cornsteinről, az Egyesült Államok budapesti nagykövetéről közölt portrét, és abban azt állította, hogy Cornstein, Trump régi barátja járta ki a Fehér Házban a magyar miniszterelnök meghívását. A most 81 éves, ékszer-nagykereskedőből lett diplomata azóta udvarol Orbánnak, hogy tavaly júniusban elfoglalta hivatalát – írta a New York Times.  Úgy tudni, hogy a nagykövet időről időre sms-üzeneteket vált Orbánnal és közvetlen tanácsadóival, esetenként a saját eszközéről.  A budapesti amerikai nagykövetség tisztségviselői a lap értesülése szerint bizalmasan arról tájékoztattak egy nemrégiben Budapesten járt kongresszusi küldöttséget, hogy Cornstein olyan magatartást tanúsít, mintha nem is Washington embere lenne Budapesten, hanem Orbán embere az amerikai adminisztrációban. A washingtoni kormányzat - írta a The New York Times - kritika nélkül elfogadja Orbán belpolitikáját, nehogy a magyar vezető Kína és Oroszország oldalára álljon. 

Halálkamion Angliában - Bulgáriának nincs köze a tragédiához

Publikálás dátuma
2019.10.23. 18:26
775425882
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Nem Bulgáriában szállt fel a kamionra az a 39 ember, akit szerdán Nagy-Britanniában holtan találtak a bolgár rendszámú jármű rakterében, mert a kamion nem lépett be Bulgáriába 2017-es regisztrációja óta - közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök.
A kormányfő a BTV bolgár magántelevízióban nyilatkozva elmondta, hogy Szófia együttműködik a brit hatóságokkal a tragédia vizsgálatában. "A kamiont 2017-ben egy ír nő jegyeztette be Bulgáriában. Ezután a jármű elhagyta az országot, és azóta nem lépett be. Ezért bennünket nem lehet kapcsolatba hozni az üggyel, azonkívül, hogy a kamionnak bolgár rendszámtáblája van" - mondta Boriszov. A szófiai külügyminisztérium szerdán közleményt adott ki, amely szerint a Scania márkájú kamiont egy ír nő tulajdonában álló cég regisztrálta Várnában. A londoni bolgár nagykövetséget a brit rendőrség tájékoztatta erről - áll a közleményben. A BNR bolgár közszolgálati rádió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a kamiont 2017. június 19-én regisztrálták Bulgáriában, a jármű másnap elhagyta az országot, és azóta nem tért oda vissza. A brit rendőrség 39 holttestet talált szerda hajnalban egy bolgár rendszámú kamionban a délkelet-angliai Essex megyében. A rendőrség a mentők értesítése alapján vonult ki Thurrock városának Waterglade nevű ipari parkjába, ahol a kamion parkolt. Az első vizsgálatok szerint a jármű múlt szombaton lépett be Nagy-Britanniába az észak-walesi Holyhead kikötőben. A kamion 25 éves észak-írországi sofőrjét gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. A rendőrség egyelőre nem tudja, honnan érkeztek az áldozatok, azonosításuk feltehetően hosszú időt vesz igénybe. Jackie Doyle-Price, Thurrock konzervatív párti alsóházi képviselője a Twitteren közzétett bejegyzésében egyenes utalást tett arra, hogy embercsempészettel összefüggő bűncselekményről lehet szó.
Szerző

Hogyan tovább a Brexit útján?

Publikálás dátuma
2019.10.23. 15:46

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Ritka csúcstalálkozón vitatta meg Boris Johnson és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére a kilépési törvény parlamenti vitájának menetrendjét.
Rövid sikerélményben volt része Boris Johnsonnak kedd este az alsóházban, amikor a képviselők 329-299 arányban harmadik, ún. bizottsági szintű megvitatásra bocsátották a kormányfő által múlt csütörtökön Brüsszelben kialkudott megállapodás jogi formába öltött változatát. Mint emlékezetes, a Ház a múlt heti “szuper” szombaton rendezett “érdemi” szavazáson a kormányfő reményeivel ellentétben megbuktatta az alkut, követelve, hogy majd törvényjavaslatként térjenek rá vissza. A tory vezető, aki mindeddig imamalomként ismételgette, hogy október 31-én “ha törik, ha szakad” megvalósul a Brexit, rekord gyorsasággal tett eleget a feltételnek. A honatyáknak azonban a sietséggel is bajuk volt, így a kedd késő esti második vokson ismét megleckéztették az őket “terrorizáló” Johnsont: 322-en haladtak át a “nem” szavazóhelyiségen és 308-an az “igenen”, amikor arról volt szó, két nap alatt, csütörtök estig le lehet-e zavarni a ratifikációt. A Demokratikus Unionista Párt mind a tíz képviselője a kormány ellen voksolt, betartva a fenyegetést, hogy elutasítják az alkut, ami különbséget tesz Nagy-Britannia és Észak-Írország között, utóbbit a vámunió bizonyos elemeivel változatlanul az Unióhoz kötve. Az elutasításban öt konzervatív rebellis is részt vett. Lényegében elszállt a remény, hogy az ún. kivonulási törvény október 31-ig királyi szentesítést kap. Boris Johnson hivatalosan is közölte, hogy “szünetelteti” a Brexit parlamenti vitáját. Elfogadta viszont az ellenzék vezetőjének, Jeremy Corbynnek az alsóházi összecsapás után tett ajánlatát, hogy üljenek le és beszéljék meg, hogyan lehet nyugodt ütemben, a téma súlyának megfelelően végigmenni a törvény egyes paragrafusain. 
Boris Johnson Jeremy Corbynnak magyaráz
Fotó: AFP
A parlament szerda délután a múlt hétfőn II. Erzsébet trónbeszédének keretében ismertetett törvényhozási program megvitatásával folytatta munkáját. Nagy valószínűséggel ez a jogi csomag is bukásra van ítélve. Ha a Ház, mint a brit sajtó feltételezi, valóban leszavazza, Boris Johnson ellen bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak. Ez csak azért nem eldöntött kérdés, mert az ellenzék megosztott abban, ki legyen a tory frontember veresége után egy esetleges nemzeti egységkormány feje, figyelembe véve a Jeremy Corbynnal szembeni ellenérzéseket. Boris Johnson az EU-hoz intézett szombati ellentmondásos levelében világossá tette, hogy el akarja kerülni az október 31-i kilépési határidő elhalasztását. Európai vezetőkkel folytatott szerda reggeli telefonbeszélgetéseiben hangsúlyozta, hogy legfeljebb néhány hetes technikai hosszabbításban gondolkozik. Míg Emmanuel Macron francia elnök is csak napokkal szeretné kitolni a britek távozását, Donald Tusk, az Európa Tanács búcsúzó frontembere három hónapot tartana helyesnek. Ha a 27 maradó tagország nem ért egyet az ügyben, nem lehet körlevéllel pótolni a személyes kommunikációt, így a közeljövőben újabb ET-csúcsot kell összehívni. Ha a verdikt lényeges “ráadás” lesz, Boris Johnson minden bizonnyal egy újabb rendkívüli parlamenti választás kiírását követeli majd, remélve, hogy többségi kormányzáshoz juttatja a torykat. A választási törvény értelmében egy előrehozott vokshoz kétharmados majoritás szükséges, ami mindeddig nem volt meg, de most elképzelhető, hogy a Munkáspárt is belátja, a Brexit-patthelyzetből csak az urnák elé járulás hozhat kiutat.