Orbán: „1956-ban a magyar nemzet felsőbb osztályba lépett”

A miniszterelnök a Zeneakadémián, válogatott közönség előtt tartott ünnepi beszédet.

Szigorú biztonsági ellenőrzés után juthattak csak be az újságírók szerda este a Zeneakadémián megrendezett október 23-ai díszünnepségre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A biztonsági őrök munkáját egy kutya is segítette: minden sajtómunkás táskáját végigszagoltatták vele. Az épületen belül minden sarkon a biztonsági személyzet terelgette az újságírókat a megfelelő irányba, nehogy véletlenül olyan helyre tévedjenek, ahol nem kívánatosak.

Noha már néhány napja tudható volt, hogy a miniszterelnök az elmúlt évek gyakorlatától eltérően nem szabadtéri ünnepségen szól a néphez, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csak szerdán közölte ennek okát. Az MTI megkeresésére azt mondta: az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy szükség lesz-e rendkívüli Európa Tanács-ülésre a Brexit miatt.

A Zeneakadémia díszterme egyébként közel sem volt telt házas, ám ez inkább a vendégek gondosan megválogatott körének (az este hét órakor kezdődő ünnepségen jószerivel politikusok, külföldi diplomaták, művészek és családtagjaik vettek részt), semmint az érdeklődés hiányának köszönhető.

A miniszterelnök negyed órával az ünnepség kezdete után lépett színpadra, a közönség legalább olyan nagy tapssal fogadta, mint előtte az Akadémia zenekarát.

- Amikor 1956 hőseire gondolunk, fiatalokat látunk magunk előtt, pesti srácokat és lányokat, akik tudták, de legalábbis érezték: ha folytatódik a szovjet világ, a magyar életből semmi nem marad, mindent felemészt a vörös iszap. Mindent felforgat és szétdobál, ami az életnek értelmet ad. Tizenegy évvel a világháború után minden józan magyar ember tudta, hogy a kommunizmus maga a nagy szétdobáló – kezdte beszédét Orbán Viktor. Szerinte ekkor a villám erejével csapott minden magyar elméjébe (még azokéba is, akik nem kaptak nemzeti nevelést), hogy csak egy hazánk van.

Úgy folytatta: haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak, haza pedig csak addig van, amíg a hazafiak többen vannak, mint „a nemzetközi brigádok magyar tagjai”. - A hitványság mindig összeadódik, a kérdés csak az, a hazafiak hajlandóak-e összeadódni – fogalmazott.

Mint mondta, 1956 októberében mi „összeadódtunk”, csodát is tettünk, ma is ebből a csodából élünk, amiért nagy árat fizettünk, de „a magyar csodát nem adják olcsón”. Szerinte 1956-ban a magyar nemzet „ősi jussát” követelte vissza: szabadon akart dönteni arról, hogyan éljen.

- Akkor is magyar, vagyis európai életet akartunk magunknak. Európa akkor még a szabad nemzetek közös hazája volt. Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmagával szembefordul, ha szakít a szabadság, függetlenség, a keresztény értékek hármas fundamentumán létrejött életformával, ami Európát sikeressé tette – mondta.

Hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet „felsőbb osztályba lépett”. A miniszterelnök szerint ugyanis a „kommunizmus rideg valósága” felőrli az emberi méltóságot, de mi magyarok ez alól is kivételek vagyunk, mi a szovjet megszállás alatt is megőriztük tartásunkat.

Beszédét egy Wass Albert idézettel zárta: „elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad”.

Bár az ünnepség még tartott, nem sokkal a miniszterelnöki beszéd után a biztonsági személyzet kitessékelte a sajtó képviselőit a díszteremből, majd a Zeneakadémia épületéből is. Az utcán egy maroknyi tüntető „O1G” feliratokkal várakozott, de nem valószínű, hogy az este folyamán Orbán Viktor közelébe kerülhettek.