Decembertől új cég üzemelteti a Ryanair budapesti bázisát

Publikálás dátuma
2019.10.24. 18:30

Fotó: JOSEP LAGO / AFP
A váltás után sem a járatokban, sem azok számában nem lesz változás.
A Ryanair lengyel leányvállalata, a Buzz üzemelteti december 1-jével a cég budapesti bázisát – közölte az ír diszkont légitársaság az MTI megkeresésére. Az AIRportal.hu légiközlekedési szaklap információit az MTI-nek a légitársaság megerősítette, azt írták, az átadás után nem változik a légitársaság kínálata, sem a járatokban, sem azok számában nem lesz változás. A váltás egyik oka, hogy a Lengyelországban bejegyzett Buzz alacsonyabb költségszinttel üzemel, mint a Ryanair, így továbbra is versenyképesek maradhatnak a kelet-közép-európai piacon, ahol fő versenytársuk a magyar hátterű Wizz Air. A varsói székhelyű Buzz korábban Ryanair Sun néven működött, tavaly március végével kezdtek üzemelni. Jelenleg hét lengyel bázisról közlekedtetnek járatokat, flottájukban 24 darab Boeing 737-800-as található, amelyek mind a Ryanair színeiben repülnek. Buzz néven egyszer már működött fapados légitársaság Európában, a márkát a Ryanair a KLM-től vette át 2003-ban, de 2004 október végével leállították. A Ryanair adózott eredménye a június végével zárult, első pénzügyi negyedévében jelentősen, 21 százalékkal 243 millió euróra esett, a cég indoklása szerint elsősorban a jegyárak csökkenése miatt. A bevételek éves szinten 11 százalékkal 2,31 milliárd euróra nőttek, a negyedévi utasforgalom ugyancsak 11 százalékkal , 41,9 millióra emelkedett. A március végéig tartó, folyó pénzügyi évre 750-950 millió eurós nyereséget vár a cég.
Szerző
Témák
Ryanair Budapest

Jogerősen nyertek Bige Lászlóék

Publikálás dátuma
2019.10.24. 17:40

Fotó: Mészáros János / MTI
Harmadszorra, immár véglegesen is megállapította a bíróság, hogy a megyei katasztrófavédelem a nyáron szabálytalanul záratta be Bige László szolnoki vegyigyárait. A hatósági túlkapás háttere finoman szólva nem tisztázott.
A katasztrófavédelem jogszerűtlenül állíttatta le a nyáron Bige László cége, a Bige Holding szolnoki gyáregységét – döntött csütörtök délelőtt jogerősen a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Bár egy kapcsolódó ügyben a hatóságnak adtak igazat, az azóta okafogyottá vált. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tanácsa 2019. október 24-én ítéletet hirdetett egy szolnoki gyártelep bezárása, valamint a kénsavüzem működésének felfüggesztése ügyében – közli a törvényszék. A Jász-Nagykun-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiállított, a gyár teljes működését megtiltó határozatot a bíróság megsemmisítette. Bár a felperes üzemében kétségkívül előfordultak üzemzavarok, a bíróság nem talált összefüggést a határozat és a bezárás között – indokolta döntésüket Kiss Árpád tanácsvezető. A hatósági irat azt sem részletezte, hogy a cég mit és miért sértett meg. Igaz, a tárgyalások során a határozat szóbeli kiegészítéseit nem vették figyelembe. A döntés jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs – szögezi le a bíróság. Ama határozat kapcsán, amiben a katasztrófavédelem a kénsavüzem működését egy kénégető szivárgása miatt azonnali hatállyal felfüggesztette, a bíróság a hatóságnak adott igazat. Igaz, ezt a hibát a cég azóta kijavította. Az ügy májusi kirobbanását Bige László élénk tiltakozása övezte. A nagyvállalkozó többek között arra emlékeztetett, hogy tavaly év végén szolnoki kénsav-, kriolit- és műtrágyaüzeménél a rendőrség környezetvédelmi hiányosságokat sejtve több száz fővel razziázott. Május végén a területi katasztrófavédelmi igazgatóság kemenceszivárgásra hivatkozva először a kénsavgyár működését függesztette fel. Néhány napra rá aztán egy újabb határozattal általánosan betiltották a veszélyes üzemnek minősülő kénsav- és kriolitgyáruk működését. Bige László akkor – elsőként a Népszavának – az eljárások mozgatórugójaként azt sejtette, hogy bizonyos, az állami szervek mögött álló oligarchák ingyen szeretnék megszerezni a vagyonát. A hatósági intézkedések előtt úgymond sértetlen távozási lehetőséget kínáltak fel a számára. Ám nem állt kötélnek – szögezte le. Sőt, válaszlépésként akár a három gyár azonnali, teljes megszüntetését sem zárta ki. Bár azt nem említette, hogy kiket sejt az akciók mögött, valószínűleg korábbi társából lett ellenlábasára, Csányi Sándor OTP-vezérre célzott, akinek egykori üzleti partnere a Bige-ügyekben különösen érzékeny szerveket felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter. (Csányi cáfolta érintettségét.) Bige és cége egyaránt tiltakozott a működésüket betiltó határozatok ellen. A nagyvállalkozót váratlanul érte a gyárral évtizedek óta kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoló ellenőrző szerv indokolatlanná vált szigorúsága. Leálltak, de pert indítottak. Az iratok elkapkodottságára jellemző, hogy a Bige Holdingnak ezután külön engedélyt kellett kérnie és kapnia a napon álló, robbanásveszélyes késztermékek kiszállítására. Ezután sajtókacsákkal terhelt, fordulatos jogi csatározás indult. A Bige Holding mindkét ügyben azonnali jogvédelmet kért, vagyis hogy hadd működhessenek a per alatt is. Ilyenkor a bíróság mérlegelheti, hogy a határozat megalapozza-e a cég anyagi ellehetetlenülését. Az illetékes debreceni törvényszék a kérésnek első fokon – a mostanihoz hasonló érveléssel – már júliusban helyt adott. Ezt a katasztrófavédelem az utolsó lehetséges napon megfellebbezte. Mivel azonban másnap kezdődött a nyári bírósági szünet, a Bige Holding külön a Fővárosi Törvényszék elnökénél kellett kieszközölje a mihamarabbi másod fokú döntést. Ebben augusztus elején szintén Bigééknek adtak igazat, megerősítve: a hatóság érvei nem alapozták meg az üzembezárást. Ezután először a – konkrét rendellenességekben nem is érintett - kriolitüzem indult újra. Majd miután a Bige Holding a kénsavgyár felfüggesztési ügyében – a szivárgást a hatóság által is nyugtázott módon kijavítva – eltekintett a fellebbezéstől, augusztus végén ez az egység, így a teljes telep újraindult. A most hozott jogerős ítélet a jelenleg már zajló termelést nem befolyásolja. A döntés véleményezésétől megkeresésünkre a Bige Holding és a hatóság az ítélet vizsgálatára hivatkozva egyaránt elzárkózott.

Több százmilliós kár, rendeződő kapcsolat

Értesülésünk szerint a három hónapos kényszerszünet összesen körülbelül 300 millió forintos hiányt okozott a társaságnak. Csődhelyzet nincs, vevőiket, piacaikat is kezdik visszahódítani, de a kiesés eredményüket érzékenyen érinti. Helyi forrásaink szerint a hatósági ellenőrzések is mintha kezdenének visszaállni a rendes kerékvágásba. Olyannyira, hogy nemrég ismét megtartották az üzem területén az éves rendes katasztrófavédelmi gyakorlatot. A nyár elején Bige László a közigazgatási eljárás jogerős megnyerése esetére kártérítési pert helyezett kilátásba. Azóta viszont érdemben nem nyilatkozik.

Szerző
Frissítve: 2019.10.24. 20:13

A bukaresti vásárlóerő is lekörözte a budapestit

Publikálás dátuma
2019.10.24. 16:22
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az EU tagországainak rangsorát Lichtenstein, Svájc és Luxemburg vezeti.
A GFk nemzetközi piackutató intézet legfrissebb, az Európai Unió tagországaianak vásárlóerejét vizsgáló jelentéséből kiderül, hogy a magyar fővárost már Románia fővárosa, Bukarest is lekörözi vásárlóerő tekintetében, hiszen Prága és Varsó már egy ideje megtette ugyanezt – vette észre a 444.hu. Általánosságban egyébként 3,5 százalékkal nőtt a vásárlóerő értéke EU-s szinten.
  • Varsó: 13.150 euró/fő/év
  • Prága: 12.935 euró/fő/év
  • Bukarest: 10.452 euró/fő/év
  • Budapest: 9.230 euró/fő/év
A tagországok rangsorát Lichtenstein (67.550), Svájc (42.067) és Luxemburg vezeti, Németország (23.779) a nyolcadik, az EU-s átlag 14.739 euró évente, Ukrajna a sereghajtó 1.830 euróval.
Szerző