Így vezetik Budapestet

Publikálás dátuma
2019.10.26. 14:35

Fotó: Népszava
A fogyatkozó hatáskörök és a kormányzati pénzelvonások miatt gúzsba kötve táncoláshoz hasonlít a Fővárosi Közgyűlés munkája. Sok múlik ugyanakkor azon is, hogy milyen mértékben játssza be az új testület a megmaradt mozgásterét.
Bár a 2011-es önkormányzati törvény még igen szélesre szabta a kifejezetten fővárosi jog- és feladatköröket – ide sorolt úgyszólván minden, Budapest egészét érintő településfejlesztési és rendezési kérdést –, azonban az Orbán-kormányzat az elmúlt években következetesen visszagyűjtögette a fővárostól a különböző területeket. Így sorra kormányzati hatáskörbe kerültek az elővárosi vasutak, az iskolák, a kórházak, a szemétszállítási díjbeszedési feladatok; nem csoda, hogy (a G7 összesítése szerint) a város költségvetése 2010-hez képest a felére esett vissza – elsősorban a kórházak és a oktatási intézmények elrekvirálása miatt –, ami az egyik legkisebb büdzsé Európa fővárosai között. Budapest lényegében kiszolgáltatott helyzetbe került a kormánytól, így jellemző módon még az EU által finanszírozott beruházásokhoz szükséges önrészt se tudja kitermelni az önkormányzat, ahogy kölcsönt is csak a kormány jóváhagyásával lehet felvenni. A kormány-főváros reláció valódi természetét látványos megmutatta, amikor a metrófelújításnál azért nem tudott Budapest az eredeti elképzelésnek megfelelően új kocsikat venni, mert a kormány csak használt orosz kocsikra adott lehetőséget. A kormány emellett a parlamenti törvénygyárra és a közgyűlés volt fideszes többségére támaszkodva sorra vette el a kiemelt projekteket a fővárostól, így a Liget projektbe, a Kossuth tér átépítésébe, a budai vár rekonstrukciójába, a Dagály úszópalota megépítésébe vajmi kevés beleszólása maradt a közgyűlésnek, amely a Kopaszi gáti MOL-torony vagy éppen a CEU kiszorításába sem tudott – nem is akart – beleszólni. A főváros és a kormány közötti egyenlőtlen viszony jegyében jött létre a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) is, amelyben elvileg a főváros vezetése és az orbáni kormányzat együttesen dönt a fővárosi nagyberuházásokról, a valóságban erős kormányoldali túlerővel. Bár a kormányzat kifejezetten Tarlós Istvánnak adta, de a legutóbbi ígéretek szerint Karácsony Gergelynek is meghagyná a fővárost érintő nagyberuházásokról döntő FKT-ban a főpolgármesteri vétójogot, ahogy egyelőre az az ígéretek szintjén – a választási kampányban eleresztett rémisztgetésekkel szemben – továbbra is érvényes a Tarlóssal kötött 15 pontos választási megállapodás is. A szóban forgó 15 pontban Orbán amúgy javarészt arra tesz ígéretet, ami normális esetben magától értetődő kellene hogy legyen: például nagylelkűen megígéri, hogy biztosítja a a naponta félmillió ember által használt hármas metró felújításához szükséges állami forrást. Jelenleg a fővárosban a kétszintes rendszernek megfelelően a kerületek, és a kerületi polgármesterek plusz a kompenzációs listáról bekerült képviselők által alkotott közgyűlés között oszlanak meg a döntési kompetenciák, inkább, az utóbbi javára (minősített közgyűlési szavazattöbbség kell többek között az egész fővárost érintő hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz, az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné tételéhez, az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átadásához). Maga a főpolgármesteri pozíció inkább ceremoniális, mint valós hatalmi tényező, a legtöbb döntéséhez közgyűlési jóváhagyás kell. A főpolgármester önálló döntési jogköre viszonylag szűk, inkább szimbolikus kérdésekben dönthet a közgyűlési többség nélkül - mint a közterület elnevezése, városi díszpolgári cím adományozása. Vis major helyzetben két közgyűlés között fejlesztési-pénzügyi kérdésben dönthet, ám erről később számot kell adnia a közgyűlésnek. A főpolgármester egyetlen igazi eszköze a 2014 óta korlátlan vétójog, így elvileg akárhányszor visszadobhatja a neki nem tetsző közgyűlési döntést, ugyanakkor a közgyűlést sem tartja vissza semmi attól, hogy minden alkalommal újra megszavazza azt. A közgyűlés és a kerületek viszonya rendkívül bonyolult. A közgyűlés egy sor olyan ügyben önállóságot élvez, ami elvileg kerületi hatáskör lenne, ám a fővárosi önkormányzati SZMSZ alapján mégis a közgyűlés dönthet róla. Többek között ilyenek a szociális kérdések, így a nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultak számára, utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében, időskorúak gondozóházának fenntartása, családok átmeneti otthonának fenntartása, óvodai feladatellátás, a fővárosi romák esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának segítése. De közgyűlési jogkör a társasházas és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása, az ifjúsági feladatok ellátása is. Sajátos mód ide tartozik még a fővárosi kerékpáros közösségi közlekedés feltételrendszerének fejlesztése és működtetése, a fővárosi díszkivilágítási berendezések üzemeltetése, a lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy a városarculati feladatok ellátása. A közgyűlésre átruházott jogokat részint maga a plénum gyakorolja, de számos döntési feladatot a főváros hét szakosított bizottságában látnak el (más esetekben csak javasolnak és véleményezhetnek a közgyűlés számára.) A főváros adókivetési joga szintén megoszlik az önkormányzat és a kerületek között. Így 2011 után a parlament – Tarlós István kifejezett kérésére – megszavazta a főváros részleges adókivetési jogát, ám úgy, hogy építmény- és telekadót, kommunális adót és idegenforgalmi adót továbbra is a kerületek vethetnek ki. Egyedül a helyi iparűzési adót (hipa) állapíthatja meg a fővárosi önkormányzat, de azt is csak akkor, ha előzetesen rábólintottak az érintett kerületek önkormányzatai.

Fővárosi kisparlament/kiskormány

A Fővárosi Közgyűlés elnöke a mindenkori főpolgármester – belőle, és a választott önkormányzati képviselőkből áll a közgyűlés. A képviselők száma 1990–94 között még 88, 1994–2010 között 66 volt, 2010-től viszont a kormánytöbbség a felére, 33-ra csökkentette. A jelenlegi felállásban minden 50 ezer lakosra számítva egy képviselőt választanak. A Fővárosi Közgyűlés gyakorolja az önkormányzati jogköröket. Hatáskört a testülettől elvonni csak törvénnyel lehet (illetve maga a közgyűlés bizonyos hatásköreit átruházhatja a főpolgármesterre). A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, illetve alkotja meg a rendeleti szintű jogszabályait. Ez a jogalkotó szerep az országos politika analógiáját használva a parlamentének felel meg, ugyanakkor a főpolgármesteri hivatalnak illetve a titkos többségi szavazással megválasztott, nem feltétlenül közgyűlési tag alpolgármestereknek bizonyos végrehajtó hatáskörük is van, így Budapest „kormányaként” tevékenykednek. (H. M.)

Budapest üresen korgó gyomra

Publikálás dátuma
2019.10.26. 11:26

Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan
A Nagyvásárcsarnok kitartóan omladozik, legfeljebb olykor egy forgatás, koncert vagy sportesemény veri fel a csendjét.
A Soroksári úton árválkodó, betört ablakokkal vaksin pislogó, a felismerhetetlenségig összefirkált egykori nagybani vásárcsarnok és irodaépület láttán nagyon nehéz elképzelni, hogyan festett ez a tömb akkor, amikor még zajlott itt az élet. Pláne nem könnyű belelátni ezekbe a lelakott romokba mindazt a szépséget és különlegességet, amiért műemlékké nyilvánították őket.
Amikor eheti „régi” képünk készült, a nyolcvanas években még használták ezeket a házakat, igaz, az állaguk megóvásával már akkor sem törődött senki. Raktárakkal, bódékkal voltak körbeépítve, kellett némi fantázia hozzá, hogy valaki megsejtse a fél évszázaddal korábbi formájukat: pedig kezdetben tényleg pompásak és kiemelkedően korszerűek voltak.
A város korábbi nagybani piaca a húszas évek végére végképp kinőtte eredeti helyét, a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot. Ideje volt távolabb vinni a belvárostól, olyan helyre, ahol a vízen és a vonaton érkező árukat is könnyű ki- és berakodni. Így született meg 1932-re Münnich Aladár és Obrist Vilmos tervei alapján, az ugyancsak frissen elkészült csepeli híd tőszomszédságában az új, „zöldmezős” nagybani, illetve az azt kiszolgáló irodaépület. A pinceszinti hűtőházon ülő csarnok különleges vasbeton tetőzete egy rakodóperonnal körbevett, 11 ezer négyzetméteres teret hidalt át, ahol egyszerre négyszáz kereskedő kínálhatta az áruját. Az art deco jegyében fogant, szobrokkal díszített irodaépületben vendéglő és pár kivehető szoba is volt, az irodistákat pedig az ország első páternosztere segítette a hét szint közötti gyors közlekedésben.
Nagyvásártelep napjainkban
Fotó: Népszava
A nagybanit 1970-ig villamos szárnyvonal is szolgálta, de később a vasúti vágányokat is feleslegessé tette a közúti közlekedés térhódítása. Bár a csarnok-komplexum még jó ideig működött, a zöldség-gyümölcs nagykereskedelmét a kilencvenes évekre elhódította tőle a Nagykőrösi úti piac. 2003-ban kiürítették, a műemlékké nyilvánított két épület kivételével a területen mindent lebontottak. Előbb egy új iroda- és lakónegyedet szántak ide – 2008-ban Erick van Egeraat irodája készített rá terveket –, majd olyan nevek kezdték fémjelezni az elképzelést, mint Tarsoly Istváné és Ghaith Pharaoné. Aztán új idők jöttek, és 2016 körül már a majdani olimpiai falut – polgárbarátabb nevén: Budapesti Diákvárost – akarták itt felépíteni.
A Nagyvásárcsarnok mindeközben kitartóan omladozik, legfeljebb olykor egy forgatás, koncert vagy sportesemény veri fel a csendjét.
Szerző
Frissítve: 2019.10.26. 11:42

Kérdés, hogy a kormány pénzügyi karanténba zárja-e a budapesti győzteseket

Publikálás dátuma
2019.10.20. 16:11

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tisztább levegő és közélet, rászorulók támogatása, stadionstop, közösségi részvétel – erre készül a főváros új vezetése.
Büfékocsi nem kell, más hozzáállás igen! – még augusztus végi kampánynyitóján mondta ezt Karácsony Gergely, amikor szóba került, hogy miért van hőség a BKV-járatokon, és hogy Tarlós mivel ütötte el korábban a kérdést. Az új főpolgármesternek tervei bőven vannak, a pénzügyi mozgástér viszont szűk, és azt sem tudni, hogy a kormány mennyire akar bosszút állni a fővároson a múlt vasárnapi ellenzéki győzelmekért. – Már a közgyűlés első napján néhány fontos területen szükség lenne változásra – üzente a voksolás előtti napon az új főpolgármester. Eszerint végrehajtanák az antikorrupciós szervezetek ajánlását, aminek része, hogy a költségvetést az állampolgárok számára is követhető módon mutassák be. Kihirdetnék a klímavészhelyzetet és létrehoznák a „főkertészi pozíciót”, továbbá átalakítanák a fővárosi önkormányzat működését, megnyitnák az emberek előtt a parkot, amely jelenleg a fővárosi politikusok parkolóhelye. Az első lépések között egyetlen olyan elem van, amelynek komolyabb pénzügyi hatása lenne: ingyenessé tennék a budapesti tömegközlekedést a regisztrált álláskeresők, valamint a 14 éven aluliak számára. Az új városvezetés a bevételi oldalhoz is hozzányúlna. Karácsony a kampányban felvetette, hogy bevezetné az 500 millió forintnál drágább ingatlanokra vonatkozó „Tiborcz-adót”, enyhítendő a fiatalok lakásproblémáit. De felmerült, hogy többet fizethetnek például a jövőben az óriásplakátok vagy a kaszinók, és komolyan dolgozik az ellenzék azon is, hogy az EU-ból közvetlenül – a kormány kikerülésével – juthatnak forráshoz a városok. Kormányzati jóváhagyás nélkül hitelt nem tud felvenni az egyre inkább eladósodó Budapest, így most nincs sok mozgástere. Karácsony Gergely fűtési támogatást ígért a rászorulóknak, és bejelentette: „az én városomban addig nem épül új stadion, míg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A fővárosnak elvben eddig is joga lett volna megvétózni az értelmetlen beruházásokat. Az alapvető probléma az, hogy a fővárosban megtermelt GDP 2 százaléka marad Budapestnél – tehát száz forintból kettő (Berlinben az arány 22 százalék). Ha ez a 2 százalék 3-4 lenne, akkor Budapest uniós támogatások nélkül is működne. Persze ehhez a kormány partnerségére vagy még inkább kormányváltásra lenne szükség. Ezért első körben inkább a szimbolikus lépések kerülhetnek elő. Például az a terv, hogy Karácsony „kisöpörné” a gyűlöletpropagandát az aluljárókból és betiltaná a Lokál című lap osztogatását. Érdekes kérdés, mi lesz az aluljárók tervezett lezárásával (a választás előtt néhány héttel született döntés arról, hogy kilenc fővárosi aluljárót lezárnak az éjszakai időszakban, hogy azt a hajléktalanok se használhassák). – Az önkormányzat kikéri majd az itt élők véleményét minden fontos kérdésben. Más lesz a hangulat, az emberek azt érzik, hogy Budapest róluk szól – ígérte, akkor még csak jelöltként, az új fő. Például a sokat emlegetett dugódíjról is megkérdezné a budapestieket, mégpedig a stockholmi példa alapján: az ideiglenes bevezetés után a végső szó a lakóké lenne. A cél, hogy minél több budapestit bevonjanak a döntésekbe, és hogy a főváros – Karácsony szavaival – „olyan legyen, mint a mesebeli Hulk: nagy, zöld és erős”

Különös viszony

A következő hónapok kérdése, hogyan tud kijönni egymással a kormány, a főváros és az egyes kerületek. A kabinet – kétharmados parlamenti többséggel – könnyen elzárhatja a pénzcsapokat, illetve további hatásköröket és bevételi forrásokat vonhat el a fővárostól. A nagyobb forgalmú utak karbantartása például a főváros, a mellékutaké a kerületek feladata. Márpedig a rossz utakra meglehetősen érzékenyek a lakók, ahogy a közlekedés színvonalára is. A kormány el is vehet területeket, ahogy az a többi között a Városligettel történt. Ám a fővárosnak is vannak fegyverei; ahogy arra a napokban a hvg.hu felhívta a figyelmet, az ellenzéki többség például sztrájkba engedheti a szakszervezeteket. Igaz, hogy a tömegközlekedés esetében meg kell egyezni a cégvezetéssel az elégséges szolgáltatásról, de egy ellenzéki városvezetés által kinevezett menedzsmenttel ez indokolt esetben nyilván nem lenne túl nehéz.

Néhány elem Karácsony terveiből

– Stadionstop, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés – Fűtési és lakhatási támogatás a rászorulóknak  – A korhatár fokozatos emelésével ingyenes tömegközlekedés a 14 éven aluliaknak – Zöldebb Budapest, klímavészhelyzet kihirdetése – Előny a fenntartható közlekedési megoldásoknak – A lakosok bevonása a fontosabb döntésekbe – Budapest alkotmány elfogadása – Egyenlőtlenségek mérséklése – A gyűlöletkeltés elutasítása – Közérdekű adatok és szerződések nyilvánossága – Közlekedési alapjövedelem bevezetése

Nagy falat

A legkomolyabb kihívás a közösségi közlekedés fejlesztése. Itt a Karácsony-program némely pontjainak megvalósítása elsősorban akarat kérdése – ilyen például vezetni a közlekedési alapjövedelemnek nevezett, lapunkban már bemutatott csomag, amelynek lényege, hogy minden budapesti polgár ugyanakkora „kedvezménykasszával” rendelkezik, és maga dönti el, hogy olcsó (a jelenleginél olcsóbb) BKV-bérletre, vagy ingyenes/kedvezményes lakóhelyi parkolásra fordítja -, de a városi vasutak fejlesztéséhez vagy a metró-HÉV összekötésekhez a kormány illetve az EU közreműködésére is szükség lesz. A kormány egy részterületen már megtette a tétjeit, jelezve, hogy kizárólag elektromos buszok beszerzését tartaná kívánatosnak, és tízmilliárdos nagyságrendű forrást is tartalékol hozzá (úgy tudjuk, Karácsony szakértői csapatában ezt a nézetet nem mindenki osztja: az eddig beszerzett, Magyarországon összeszerelt elektromos kisbuszok rendkívül gyatrán teljesítenek, rosszul bírják a hideget illetve a hegyi járatokat; ráadásul a meglévő dízeles autóbuszok metánüzemre állításával sokkal költséghatékonyabban, nagyobb üzembiztonság mellett lehetne ugyanazt a környezeti hatást elérni). Az előbbinél súlyosabb aggály, hogy az állami költségvetés durván, 2012 óta fokozódó mértékben alulfinanszírozza a BKV-t, és kizárólag a kormányon múlik, hogy a járt utat folytatva lerohasztja/csődbe viszi, vagy hajlandó egy tisztességes részfinanszírozási megállapodást kötni a fővárossal a nemzetközi gyakorlatban szokásos egyharmad állam – egyharmad önkormányzat – egyharmad utazóközönség támogatási arányról, illetve az ingyenes utazások költségének átvállalásáról. (H. M.)

Szerző