Bácskai János nem fogott kezet a hivatalba lépő Baranyi Krisztinával (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.25. 08:29
Bácskai János, Ferencváros korábbi polgármestere
Fotó: Facebook/Bácskai János
Majd ha bocsánatot kér – utasította el Baranyi gesztusát Ferencváros távozó polgármestere.
Péntektől lett hivatalosan is Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere, megtartották az átadás-átvételt a távozó fideszes polgármesterrel, Bácskai Jánossal. A bő egy órás találkozó közel sem volt olyan vidám hangulatú, mint Tarlós István-Karácsony Gergely átadás, kicsit feszült volt a légkör – írja a hvg.hu., ami videót is készített az eseményről.
A találkozón Bácskai aláírt egy olyan teljességi nyilatkozatot is, amelyben felelősséget vállal azért, hogy minden, az önkormányzat működésével kapcsolatos iratot átadott utódjának, kezet fogni viszont ezután nem volt hajlandó Baranyival, aki szerinte megsértette az önkormányzat dolgozóit. Azt mondta, majd akkor fog kezet, ha Baranyi nyilvánosan bocsánatot kér. Az új polgármester nem is értette a helyzetet. 
Ugyan Bácskai az átadás-átvételen azzal dicsekedett, 9 milliárdot hagynak a kasszában, a találkozó után kiderült, az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat tárt fel az önkormányzatnál. A 444.hu azt írta, az ÁSZ elmarasztalta az önkormányzatot és a vagyongazdálkodással foglalkozó kincstárat, a FEV IX. Zrt.-t. A többi között azt állapították meg, hogy az önkormányzat tulajdonosi joggyakorlása nem volt szabályszerű, a vagyonkezelőnek három éven át nem volt jóváhagyott éves beszámolója. A 444.hu azt is megjegyezte, Ferencváros korrupciógyanús ügyeinek szálai szinte kivétel nélkül a vagyonkezelőhöz, a FEV IX. Zrt-hez vezetnek.  
Baranyi hivatalba lépése azért csúszott, mert múlt héten az utolsó pillanatban megtámadta a választás eredményét egyik riválisa, a munkáspárti Fléger Tamás, aki mindössze 81 szavazatot kapott. Fléger arra hivatkozott, hogy az egyik szavazókörben láncszavazás történhetett - az ügyben Baranyiék is feljelentést tettek a rendőrségen -, azonban beadványát hétfőn nem tartotta megalapozottnak a Fővárosi Választási Bizottság. Bíróságra viszont már nem ment, ezért jogerőre emelkedett a döntés. Baranyi egyébként már rögtön az önkormányzati választás másnapján megpróbált bemenni a hivatalba - nem járt sikerrel -, és rögtön arra figyelmeztetett, iratokat semmisíthetnek meg hivatalba lépése előtt. Egy ehhez passzoló képet tett ki most kedden a Facebook oldalára - csütörtökön viszont már arról osztott meg felvételt, hogy egy sor iratot visszahoznak a polgármesteri irodába.
Szerző

A Légió Hungária randalírozása jel: egyre aktívabb lesz Budapesten a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2019.10.25. 08:00
A Légió Hungária aktivistái a VIII. kerületi Auróra közösségi központhoz is elmentek
Fotó: Röhrig Dániel
Az önkormányzati választásokon Budapesten a baloldali-liberális pártok győztek. A politológus valószínűnek tartja, hogy ellenhatásként az extrémista szervezetek is nagyobb aktivitást mutatnak majd.
Számítani lehet rá, hogy a szélsőjobboldal utcai jelenléte a közeljövőben feltűnőbbé válik. Az extrémista, neonáci csoportok Magyarországon általában ügyelnek arra, hogy rendezvényeik során ne lépjék át a törvényesség határát, de akcióik akár a fizikai konfliktusok lehetőségét is magukban hordozzák – nyilatkozta lapunknak Juhász Attila politológus, a Political Capital szakértője. Az Index videótudósítása révén nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Légió Hungária nevű szervezet demonstrációján rendőri felvezetéssel több száz fekete ruhás vonult a Nagykörúton október 23-án. „Nem kell az unió, sem a vörös, sem a kék!” – skandálta a tömeg. Ahogyan arról beszámoltunk, ugyanezen a napon a Légió Hungária aktivistái a VIII. kerületi Auróra közösségi központhoz is elmentek. A zárva lévő épületbe nem jutottak be, de letéptek és meggyújtottak egy Pride-zászlót, feliratokkal festették össze a falakat. A Légió Hungáriát tavaly hozta létre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból (HVIM) kivált Incze Béla. Ez a szervezet nem tévesztendő össze azzal a Nemzeti Légióval, amely a mára elsorvadt jobbikos Magyar Gárda szellemi örököseként, a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom bábáskodása mellett idén alakult. A Tyirityán Zsolt által vezetett Betyárseregtől eltérően, amely közös rendezvényeket szervez a Mi Hazánkkal, a Légió Hungária – egyelőre legalábbis – igyekszik távolságot tartani a pártoktól. A Betyársereget ugyanakkor „bajtársi” szervezetnek tekinti. Juhász Attila elmondása szerint a Jobbik, azokban az években, amikor mérsékelt irányvonalra váltott, politikai stratégiájának megfelelően „ernyő alatt tartotta”, visszafogta a holdudvarához tartozó félkatonai szélsőjobboldali szervezeteket. Ennek az időszaknak azonban vége. A Betyársereg vagy például a HVIM szakított az árulónak tartott Jobbikkal, miközben – lásd: Légió Hungária – új csoportok jöttek létre. Az önkormányzati választásokon Budapesten a baloldali-liberális pártok győztek. Juhász Attila valószínűnek tartja, hogy ellenhatásként az extrémista szervezetek is nagyobb aktivitást mutatnak majd. A Political Capital szakértője úgy látja, hogy a Fidesz is számonkérhető, ha rászabadul a szélsőjobboldal az utcára. Hiszen a kormány képviselői rendre azzal büszkélkednek, hogy a Fidesz volt az, amely megakadályozta a neonácik masírozását. Az önkormányzati választás – hangsúlyozta Juhász Attila – ilyen szempontból nem hozott változást: továbbra is a Fidesz van kormányon, márpedig elsősorban a kormány és az irányítása álló rendvédelmi szervek feladata, hogy fellépjenek a szélsőjobboldali szervezetekkel szemben.

Tiltakozik az amerikai nagykövetség

Súlyos aggodalomra ad okot az Auróra elleni támadás – írta közleményében az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az Aurórát egy zsidó szerveződés (Marom Klub Egyesület) működteti, az épületben más civil – közöttük kisebbségi – szerveződések is helyet kapnak. Azon túl, hogy elítélte a támadást, az amerikai nagykövetség felhívta a hatóságokat: biztosítsák az Auróra és a magyar civil társadalmi szervezetek jogait. Amúgy nem a mostani eset az első, korábban „vármegyések” és Budaházy Györgyék részéről is inzultusok érték az Aurórát.

Szerző

Fejtörést okoz Putyin és Erdogan budapesti látogatása

Publikálás dátuma
2019.10.25. 07:40

Fotó: Sergey Guneev / AFP / Sputnik
Minisztériumi forrásaink szerint például nehéz lesz olyan témát találni a magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója végén, amelyről a vezetők sikerként számolhatnak majd be.
Nyolc nap leforgása alatt két illiberális vezető is Budapestre látogat, de ezúttal feltehetően Orbán Viktor miniszterelnök öröme sem lesz felhőtlen. Minisztériumi forrásaink szerint például nehéz lesz olyan témát találni a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök október 30-i budapesti találkozója végén, amelyről a vezetők sikerként számolhatnak majd be.
A korábbi nyilatkozatok szerint a főbb napirendi pontok között szerepelhet a paksi bővítés, az orosz gázszerződés, valamint a  keresztényüldözés, a két ország ugyanis összehangolja erőfeszítéseit a közel-keleti keresztények védelmének érdekében.
A Gazprommal ugyanakkor továbbra sincs szó hosszú távú gázszerződésről, pedig Oroszország régóta szeretne megállapodni Magyarországgal. A hazai vezetés viszont nem akarja sok évre előre elkötelezni magát, ezért 2015 óta csak egy-egy évvel hosszabbítja meg a szerződést, sőt, a kormány azért is küzd, hogy Horvátország vagy Románia felől új beszerzési útvonalakat építsen ki. (Romániában a Fekete-tenger alatt fedeztek fel ígéretes gázmezőket, de a kitermelést előkészítő amerikai-osztrák konzorcium vitába keveredett a román kormánnyal az illetékek miatt, ezért egyre valószínűbb, hogy az amerikaiak kilépnek a beruházásból. A helyükre egyes információk szerint a lengyel állami energetikai cég léphet, ehhez pedig lapunk információi szerint nagy reményeket fűznek a magyar kormányban is. A lengyelekkel ugyanis Budapest feltehetően könnyen meg tudna állapodni a gázvásárlásról.)
A paksi bővítés szintén nem konfliktusmentes: a beruházás engedélyeztetése továbbra is lassan – az oroszok szerint túl lassan – halad, ráadásul Emmanuel Macron francia elnök azért lobbizik, hogy az ottani cégek minél nagyobb szerepet kapjanak az építésben – akár az orosz részvétel kárára is.
A kurdok ellen megindított offenzíva és az ezt kísérő nemzetközi felháborodás miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök hátát demokratikus vezető egy jó darabig biztosan nem veregeti meg – kivéve Orbán Viktort, aki november 7-én látja vendégül az illiberális rendszert kiépítő vezetőt. Információink szerint még nem dőlt el, hogy egy, vagy három naposra tervezik a látogatást – utóbbi szokatlanul hosszú lenne és a nemzetközi viszonyokat figyelembe véve igen szerencsétlen lépés lenne. Ronthatja az összhangot Erdogan és Orbán Viktor között, hogy csütörtöki ülésén – szembemenve a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontjával – a fideszes képviselők is megszavazták az Európai Parlamentben azt a határozatot, amely kimondja, Törökország a nemzetközi jogot megsértve indított hadműveletet október 9-én Szíria északi részén. A dokumentum szerint az egyoldalú török katonai fellépés csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust, ráadásul újjáéledhet az Iszlám Állam is. Az Európai Parlament éppen ezért felszólította Törökországot, hogy azonnal vessen véget a hadműveletnek. 
A török-magyar kapcsolatokban egyébként szintén nincs túl sok olyan sikeres pont, amelyet fontos bejelentés kísérhetne. Arról a török információk alapján lapunk írt először, hogy Magyarország Ejder Yalcin típusú, török páncélozott harcijárműveket vásárol, de ez a mostani helyzetben, amikor több állam is fegyverembargót szorgalmaz Ankarával szemben, diplomáciai katasztrófa lenne. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Putyin is a török offenzíva legnagyobb ellenzői közé tartozik.
Frissítve: 2019.10.25. 08:29