Életet menthet az este szedett vérnyomáscsökkentő

Publikálás dátuma
2019.10.25. 09:17

Fotó: CRISTINA PEDRAZZINI/SCIENCE PHOT / AFP
Jobban véd a gyógyszer szívrohamtól és az agyvérzéstől, ha lefekvés előtt veszik be.
Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.
A kutatás megállapította, hogy a tabletták jobban védenek a szívroham és agyvérzés ellen, ha lefekvés előtt veszik be, mintha reggel szedik őket. A szakértők szerint a test biológiai órája, illetve természetes 24 órás ritmusa megváltoztatja a szervezet válaszát a gyógyszerre.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos különböző gyógyszer, köztük a szívproblémákra szedett tabletták jobban fejtik ki hatásukat, ha a nap egy bizonyos időszakában szedik őket.
A BBC News által ismertetett tanulmányban a magas vérnyomás miatt gyógyszert szedőket vizsgálták. A kutatásban több mint 19 ezer páciens vett részt. A pácienseket véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik csoport reggel, a másik este, lefekvés előtt vette be a vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A kutatók a következő öt vagy több évben figyelemmel kísérték a résztvevőket. Kiderült, hogy a gyógyszerüket este szedőknél fele akkora volt a kockázata, hogy szívinfarktust kapnak, szívrohamban meghalnak, vagy agyvérzésük lesz.
A vérnyomásnak rendes körülmények között éjszakára csökkennie kell, amikor pihenünk és alszunk. Ha nem ez történik, és továbbra is magas marad, az a szakemberek szerint megnöveli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az este bevett gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél segít a vérnyomás rendben tartásában az éjszakai órákban. A gyógyszereiket este szedő csoport tagjainak lényegesen alacsonyabb volt az átlagos vérnyomása éjszaka és nappal is, és éjszakára jobban lement a vérnyomásuk, mint azoknak, akik reggelente vették be a pirulát.
Ramon Hermida professzor, a spanyolországi Vigói Egyetem kutatója szerint jó volna, ha az orvosok ennek megfelelően instruálnák a betegeket. 
"Nem kerül semmibe, és sokak életét megmentheti"

- hangsúlyozta.

 A jelenlegi ajánlások a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban nem térnek ki arra, hogy mikor kell szedni a gyógyszert. De Hermida professzor szerint sok orvos általában azt ajánlja, hogy a páciensek reggel vegyék be, arra gondolva, hogy akkor nappal csökken a vérnyomás. A kutatás azonban világosan kimutatta, hogy azoknak, akik rendszeresen este vették be a gyógyszerüket, sokkal jobban sikerült kordában tartani a vérnyomásukat, mint azoknak, akik reggel vették be. És ami a legfontosabb: 
jelentősen csökkent a magas vérnyomás okozta problémák okozta megbetegedés vagy halálozás kockázata.

A professzor hozzáfűzte, hogy további kutatással kell igazolni az eredményeket, amelyeket különböző népességcsoportokkal végeznek és azt is figyelembe veszik, hogy milyen vérnyomáscsökkentő tablettákat szednek.
A Brit Szívalapítvány szakértője ugyanakkor figyelmeztetett: mielőtt valaki változtatna a gyógyszerszedési időpontján, keresse fel a háziorvosát, és konzultáljon vele. "Lehet valamilyen különleges indoka is annak, hogy egy gyógyszer bevételét reggelre vagy estére írja fel az orvos" - mondta.
Szerző

Szétválasztott bangladesi ikrek: Rukaya is elhagyhatta az intenzív osztályt

Publikálás dátuma
2019.10.24. 15:20
Rabeya és Rukaya
Fotó: REHMAN ASAD / AFP
Már testvérével, Rabeyával és szüleikkel együtt lakik a kifejezetten számukra kialakított kórházi szobában.
A szétválasztott bangladesi ikrek közül a korábban szövődményekkel küszködő Rukaya is elhagyhatta az intenzív osztályt, így már testvérével, Rabeyával és szüleikkel együtt lakik a kifejezetten számukra kialakított kórházi szobában – közölte a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány. A két gyermek, különösen Rukaya állapotának és rehabilitálhatóságának felmérésére az alapítvány orvosai Bangladesbe utaznak. Az „Operation Freedom” névre keresztelt szétválasztó műtétsorozat jelenleg a negyedik szakasznál tart, amely koponyarekonstrukciós műtétekből és az ikrek rehabilitációjából áll. Az első rekonstrukciós beavatkozásra szeptember 11-én került sor, a következő pedig az előttünk álló hetekben esedékes: Csókay András, a végső szétválasztást vezető idegsebész és Pataki Gergely, a műtétsorozat koordinátora, a plasztikai sebészeti csapat vezetője visszalátogat Bangladesbe. Novemberben Dakkába utazik a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora is a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány csapatának tagjaként. A közleményben felidézték, hogy a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket 33 órás maratoni műtéttel választotta szét a Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapata augusztus 1-jén és 2-án. Az egyik hároméves gyermek, Rabeya már az operáció utáni ötödik napon magához tért, s azóta fejlődik, beszél és játszik, így már korábban elhagyhatta az intenzív osztályt. Rukayánál azonban a végső szétválasztó műtét utáni 33. napon súlyos agyi bevérzés lépett fel. Ennek oka a korábban eredményesen kezelt fertőzéses szövődmények visszatérése miatti véralvadási zavar. A gyermeknél jelentős állapotromlás alakult ki, ugyanakkor a végtagjait jelenleg is képes mozgatni, szemét kinyitni.
A Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapatát 2017-ben kérték fel az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására, immáron 15 évnyi hazai közhasznú orvosi és egészségügyi minőségjavító tevékenység és 7 évnyi bangladesi missziós munka után. A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű „Operation Freedom” szétválasztó műtétsorozat első fázisát a közös agyi fő szállítóér-szakasz szétválasztása jelentette endovaszkuláris (érpályán belüli) módszerrel Hudák István vezetésével 2018-ban, szintén Dakkában. A második – plasztikai sebészeti – fázis, a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Pataki Gergely vezetésével. Az augusztus eleji végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt Csókay András vezetésével. Az Operation Freedom jelenleg zajló negyedik fázisát pedig a rehabilitáció, illetve a plasztikai és idegsebészeti szakterülethez tartozó koponyarekonstrukciós műtétek jelentik Pataki Gergely és Csókay András vezetésével.
Szerző

Megnyugtatja a patkányokat, ha megtanulnak autót vezetni (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.24. 13:20

Fotó: HO / AFP
"Elégedettséggel" tölti el és csökkenti a patkányok stressz-szintjét az autóvezetés képességének elsajátítása - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmány eredményei a mentális betegségek új kezelési módjának kifejlesztését segíthetik.
A kutatók apró robotautókat alakítottak át belülről navigálható, fülkés kiskocsikká a patkányok számára. A jármű belső terének aljára alumíniumlapot helyeztek, és a balra, jobbra, valamint az egyenesen való haladáshoz három rézdrót szolgált kormányként. Amikor az állat ráállt az alumíniumlapra és megérintette a drótok valamelyikét, a jármű elindult a kiválasztott irányba. A kutatók ennivalóval jutalmazták az állatokat, amikor azok sikerrel beindították az autót. A rágcsálók végül már egy négy négyzetméteres plexiüveg arénában is sikerrel navigáltak, hogy megszerezzék a jutalmat. A Richmondi Egyetemen dolgozó Kelly Lambert szerint ugyanakkor a 11 hím és 6 nőstény patkány nem egyforma ütemben sajátította el a vezetés képességét. Az eredmények igazolták a kutatók elméletét arról, hogy az "ingergazdag környezetben" tartott állatok sokkal gyorsabban tanultak, mint az unalmas, barátságtalan laboratóriumi környezetben élő társaik.
A vezetésteszteket követően a kutatók elemezték a patkányok ürülékét a kortikoszteron nevű stresszhormont és a stressz ellen védő dehidroepiandroszteron szintjét vizsgálva. A kísérletben részt vevő patkányok mindegyikénél magasabb dehidroepiandroszteron-szintet mértek a kutatók, vagyis a rágcsálók nyugodt állapotban voltak, ami az új képesség elsajátítása miatt érzett elégedettséggel állhat összefüggésben.
Kelly Lambertet régóta foglalkoztatja a neuroplaszticitás, vagyis az, hogy miként változik az agy az élmények és kihívások hatására, és különösen tanulmányozni akarta, hogy a természetesebb - ingergazdagabb - környezetben tartott patkányok mennyivel teljesítenek jobban a különböző feladatokban, mint a laboratóriumban élő társaik. A kutató szerint az eredmények nem csupán a patkányok agyának kifinomult működését segítenek megérteni, hanem egy nap a mentális betegségek új, nem gyógyszeres alapú kezelési formáinak kifejlesztését is segíthetik.
Szerző