23 ezer éves hűtőszekrényt találtak Ausztriában

Publikálás dátuma
2019.10.25. 13:44

Fotó: THOMAS EINWÖGERER / ÖAW/OREA
Az őskőkori védő és hidegen tartó építményt egy jól szervezett vadász- és gyűjtögető csoport alkotta.
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben. A mintegy 23 ezer évvel ezelőtt emelt kőépítményt egy jól szervezett vadász- és gyűjtögető csoport alkotta, ez eddig az egyetlen ilyen lelet ebből a korból - mondta el az ásatást vezető Thomas Einwögerer. Hasonló hústárolók azonban a mai napig léteznek.  
Az Alsó-Ausztria északnyugati részének peremén lévő lelőhely az utolsó jégkorszak idején, időszámításunk előtt 24 500-18 000 évvel ezelőtt jobban hasonlított a mai Észak-Skandináviára, és jóval kevésbé a mai enyhe éghajlatú, szőlőtermelő vidékekre. "Egészen máshogy kell elképzelni, mint ma: egy nagyrészt fűvel benőtt hideg sztyeppe a földön kúszó fenyőfajtákkal, nyírfákkal vagy fűzfákkal" - mondta Einwögerer. A klíma leginkább száraz volt, a talaj pedig egész évben fagyott (permafrost) volt. Ha nyáron felerősödött a napsugárzás, csak a felszín olvadt fel némileg, a mélyedésekben sár alakult ki. Ez a terület igen alkalmas volt a vadászatra nagyvadakra, vonzóvá vált az őskőkorszaki vadászok számára - közölték a kutatatók.
Két kis hegyvonulat között egy katlanban a tudósok a pattintott kőkorszak korai időszakát feltáró lelőhelyen bukkantak a "kőhalomra", amelyet vélhetően rénszarvashús hűtésére, tárolására használtak az akkor élt emberek. A leletről kiderült, hogy nagyon is megtervezett volt: egy 40-szer 40 méteres nagy táborhely legmagasabb pontján kapott helyet, ahol a legszárazabb maradt a terület nedves-latyakos nyáron is. Egy rétegben kőlemezt fektettek le, erre rétegezték a kicsontozott húst, majd ismét kövek következtek - mondta Einwögerer. Nagyjából hat ilyen rétegezés után az "építmény" fél méter magas lett, oldalai nagyjából 2,5 méter hosszúak. Végül az egészet kövekkel fedték le.
Hasonló stratégiát követnek a ma élő inuitok is Kanada északi részén. A permafrost talaj alulról nagyon jól hűti a húst, ugyanakkor a réseken befúj a szél. Ezáltal mélyhűtéssel fagyasztott hús jön létre, amely hónapokig, vagy akár tovább is megőrzi szavatosságát, ugyanakkor védve marad a ragadozóktól, például rókáktól és farkasoktól. Ez akkoriban sokat segített a meglehetősen mobilis csoportoknak az élelemellátásban, hiszen hónapokra elhagyhatták a táborhelyet, majd visszatérve sem jelentett gondot a táplálkozás.
A helyszínen talált kőpengékből és ékszerekből az akkor élt emberek életére is következtetéseket tudtak levonni a szakértők. A csoport valószínűleg nagyon szervezetten élt. A raktározási módszert mindenesetre nagyon jól elsajátították, "mérsékelt erőfeszítéssel viszonylag sok húst tudtak konzerválni" - fogalmazott Einwögerer. A füstöléshez akkoriban nem volt elegendő fa, a levegőn szárításhoz pedig nagy állványokra és sok időre lett volna szükség.
Szerző

Varázsgomba segíthet a depresszió leküzdésében

Publikálás dátuma
2019.10.25. 11:11

Fotó: Yves Lanceau/Biosphoto / AFP
Segíthetnek a stressz leküzdésében és a boldogságérzet tartóssá tételében a varázsgombákban lévő hallucinogén anyagok.
Az összefoglaló néven általában varázsgombaként emlegetett gombafajokban (leginkább a psylocibe nemzetségben) megtalálható a pszilocibin nevű pszichoaktív alkaloid, amely hallucinogén hatású. A fogyasztásakor fellépő érzékelési állapot hasonlatos az úgynevezett éberségi meditációhoz. Ezek az anyagok segíthetnek a stressz leküzdésében és a boldogságérzet tartóssá tételében.
A Zürichi Egyetem csütörtöki közlése szerint a Zürichi Pszichiátriai Egyetemi Klinika (PUK) kutatóinak sikerült bizonyítaniuk, hogy a pszilocibin nemcsak boldogságérzetet okoz, hanem megakadályozza a hallucinogén anyagok használatakor fellépő negatív kísérőjelenségeket is. Normális esetben a hallucinogén anyagok fogyasztásakor negatív érzetek térhetnek vissza újra és újra. Szintén felléphetnek pszichés zavarok, például a depresszió jellegzetes tünetei is. 
A PUK öt napon át tartó vizsgálatában 40 önkéntes vett részt. A negyedik napon egy úgynevezett kettős vaktesztet végeztek: vagy egy adag pszilocibint vagy placebót adtak a résztvevőknek. Különböző mérésekkel a tudósok kimutatták, hogy a meditáció növelte a pszilocibin pozitív hatásait. Ugyanakkor az anyag ellensúlyozta a pszichedelikus élmény negatív aspektusait. A vizsgálat után négy hónappal is pozitívabb pszichoszociális viselkedést mutattak azok a résztvevők, akik pszilobicint kaptak - közölte az egyetem.
A Zürichi Pszichiátriai Egyetemi Klinika szerint eredményeik alapján a jövőben új terápiás módszereket dolgozhatnak ki, többek között a depresszió kezelésére.
Szerző
Frissítve: 2019.10.25. 13:44

Életet menthet az este szedett vérnyomáscsökkentő

Publikálás dátuma
2019.10.25. 09:17

Fotó: CRISTINA PEDRAZZINI/SCIENCE PHOT / AFP
Jobban véd a gyógyszer szívrohamtól és az agyvérzéstől, ha lefekvés előtt veszik be.
Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.
A kutatás megállapította, hogy a tabletták jobban védenek a szívroham és agyvérzés ellen, ha lefekvés előtt veszik be, mintha reggel szedik őket. A szakértők szerint a test biológiai órája, illetve természetes 24 órás ritmusa megváltoztatja a szervezet válaszát a gyógyszerre.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos különböző gyógyszer, köztük a szívproblémákra szedett tabletták jobban fejtik ki hatásukat, ha a nap egy bizonyos időszakában szedik őket.
A BBC News által ismertetett tanulmányban a magas vérnyomás miatt gyógyszert szedőket vizsgálták. A kutatásban több mint 19 ezer páciens vett részt. A pácienseket véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik csoport reggel, a másik este, lefekvés előtt vette be a vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A kutatók a következő öt vagy több évben figyelemmel kísérték a résztvevőket. Kiderült, hogy a gyógyszerüket este szedőknél fele akkora volt a kockázata, hogy szívinfarktust kapnak, szívrohamban meghalnak, vagy agyvérzésük lesz.
A vérnyomásnak rendes körülmények között éjszakára csökkennie kell, amikor pihenünk és alszunk. Ha nem ez történik, és továbbra is magas marad, az a szakemberek szerint megnöveli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az este bevett gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél segít a vérnyomás rendben tartásában az éjszakai órákban. A gyógyszereiket este szedő csoport tagjainak lényegesen alacsonyabb volt az átlagos vérnyomása éjszaka és nappal is, és éjszakára jobban lement a vérnyomásuk, mint azoknak, akik reggelente vették be a pirulát.
Ramon Hermida professzor, a spanyolországi Vigói Egyetem kutatója szerint jó volna, ha az orvosok ennek megfelelően instruálnák a betegeket. 
"Nem kerül semmibe, és sokak életét megmentheti"

- hangsúlyozta.

 A jelenlegi ajánlások a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban nem térnek ki arra, hogy mikor kell szedni a gyógyszert. De Hermida professzor szerint sok orvos általában azt ajánlja, hogy a páciensek reggel vegyék be, arra gondolva, hogy akkor nappal csökken a vérnyomás. A kutatás azonban világosan kimutatta, hogy azoknak, akik rendszeresen este vették be a gyógyszerüket, sokkal jobban sikerült kordában tartani a vérnyomásukat, mint azoknak, akik reggel vették be. És ami a legfontosabb: 
jelentősen csökkent a magas vérnyomás okozta problémák okozta megbetegedés vagy halálozás kockázata.

A professzor hozzáfűzte, hogy további kutatással kell igazolni az eredményeket, amelyeket különböző népességcsoportokkal végeznek és azt is figyelembe veszik, hogy milyen vérnyomáscsökkentő tablettákat szednek.
A Brit Szívalapítvány szakértője ugyanakkor figyelmeztetett: mielőtt valaki változtatna a gyógyszerszedési időpontján, keresse fel a háziorvosát, és konzultáljon vele. "Lehet valamilyen különleges indoka is annak, hogy egy gyógyszer bevételét reggelre vagy estére írja fel az orvos" - mondta.
Szerző