Megváltoztatta a fehérvárcsurgói polgármesterválasztás eredményét a Győri Ítélőtábla, mert elcsalták a fideszes jelölt javára

Publikálás dátuma
2019.10.25. 11:47

Fotó: Népszava
Újraszámolták a szavazatokat és kiderült, hogy a független jelölt nyert.
Megváltoztatta a fehérvárcsurgói polgármester-választás eredményét a Győri Ítélőtábla, Schmidtné Cser Viktória (Fidesz-KDNP) helyett Temesvári Krisztián (független) a megválasztott településvezető - közölte a bíróság pénteken. Ferenczy Tamás, az ítélőtábla szóvivője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a Fejér megyei település helyi választási bizottságának határozata szerint az október 13-ai önkormányzati választáson Schmidtné Cser Viktóriát választották meg polgármesternek, Temesvári Krisztián azonban fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, és a szavazatok újraszámlálását kérte. A független jelölt arra hivatkozott, hogy az érvénytelen szavazólapok hátoldalára az érvénytelenség okát nem vezették rá, a szavazatszámláló bizottság tagjai azt nem írták alá, ezzel pedig megsértették a választási törvényt, és így a szavazatok manipulálása is lehetségessé vált. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a számlálás mindkét szavazókörben metodikai hibákkal történt, az egyik szavazókörben a bizottság a polgármesteri szavazólapokat "ad hoc" jelleggel külön kisebb csoportokra bontotta, a kisebb csoportban lévő szavazólapon a szavazatokat mindig ugyanaz az ember számolta, majd ezeket a részeredményeket összesítették. A polgármesteri szavazólapokat csak ezután helyezték egy csoportba, ám azokat már nem számolták meg újra. A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság október 18-án a helyi választási bizottság határozatát helybenhagyta azzal az indokkal, hogy a választási eredmény elleni jogorvoslati kérelemben a törvénysértés pontos megjelölése mellett a bizonyítékokat is úgy kell megjelölni, hogy azok alapján legalább valószínűsíteni lehessen, hogy az eredmény megállapításánál jogsértések történtek. A kérelem azonban ezeknek a feltételeknek - véleményük szerint - nem felelt meg. Hangsúlyozták azt is, hogy csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem alkalmas, miként nem releváns az a kellően valószínűsített jogsértés sem, amely nem alapvetően jelentős, vagy nem befolyásolja az eredményt. A szavazatok újraszámlálását pedig önmagában a kis szavazatkülönbség nem indokolja - tették hozzá. A területi választási bizottság határozata ellen Temesvári Krisztián bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az ítélőtábla pedig kedden megváltoztatta a területi választási bizottság határozatát, és megállapította, hogy Fehérvárcsurgó megválasztott polgármestere Temesvári Krisztián - 477 szavazattal - megelőzte Schmidtné Cser Viktóriát, aki 445 szavazatot kapott. Az ítélőtábla szerint a kérelmező megfelelően valószínűsítette, hogy a szavazatszámlálás során olyan eljárási jogszabálysértések történhettek, amelyek a polgármester-választás eredményét befolyásolhatták. 
A szavazatokat újraszámolták, amelynek eredményeként a Schmidtné Cser Viktória polgármesterjelöltre leadott és összekötegelt 246 szavazat között a bíróság 17 érvényes, Temesvári Krisztiánra leadott szavazatot talált.

  Az ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslatnak nincs helye.
Szerző

A Pedagógusok Szakszervezete otthagyja a kormány szakképzési bábszínházát

Publikálás dátuma
2019.10.25. 11:31
A Szakképzési Innovációs Tanács alakulóülése
Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Elfogadhatatlan számukra, hogy a Szakképzési Innovációs Tanács egyetlen törvénytervezetet sem véleményezhetett.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a mai nappal kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) – jelentette be pénteken Szabó Zsuzsa PSZ-elnök. Erről levélben tájékoztatták Palkovics László innovációs minisztert. A kilépést Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azzal indokolta: elfogadhatatlan számukra, hogy a SZIT az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket nem véleményezhette, a szakképzésben készülődő változásokról a szakszervezetek is csak a sajtóból értesülnek. Felháborítónak tartják, hogy az újsághírekből tudták meg azt is, hogy a szakképzésben dolgozók elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat. A Népszava múlt héten számolt be arról, Palkovics miniszternek október végéig kell a kormány elé terjesztenie az új szakképzési törvényt, a lapunk birtokába került tervezet szerint az oktatók foglalkoztatása a közalkalmazotti törvény alól átkerül a Munka törvénykönyve alá. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, így magasabb lehet az oktatók bére, ám mint arra Gosztonyi felhívta a figyelmet, arról már nem esett szó, honnan lesz pénz a magasabb fizetésekre. A miniszter nem beszélt arról sem, hogy a változtatással egyebek mellett megszűnik a jubileumi jutalom, növekedhet a túlmunka aránya, könnyebben lehet majd elbocsátani a dolgozókat. A PSZ kezdeményezte a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal összehívását is, annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2020-ra tervezett bevezetéséről. A kerekasztal október 15-én ülésezett, de a szakszervezeti képviselők kérdéseire kitérő válaszok érkeztek. Annyi viszont kiderült: a kormányzat „nem lát megvalósíthatónak” társadalmi egyeztetést a Nat-ról. Október 24-én a PSZ elnöke és két alelnöke az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Központ képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz, ahol a szakszervezet bérköveteléseit elutasították, de újabb tárgyalási fordulót tűztek ki. Október 30-án pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumban fognak egyeztetni a szakképzési törvényről. A PSZ jelezte: ha november 22-éig a kormány nem vállal írásos garanciát követeléseik teljesítésére, még idén ősszel tüntetésre, januárban sztrájkra kerülhet sor. 
Szerző

Orbán selyemzsinórt küldött Borkainak

Publikálás dátuma
2019.10.25. 10:45
Orbán Viktor és Borkai Zsolt, még a botrány kirobbanása előtt
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az elégtétel még elmaradt a polgármester ügyében – mondta a miniszterelnök, aki szerint a végső döntést a győriek hozzák meg majd.
Szívesen túl lenne már a Orbán Viktor a Borkai-ügyön – erről maga a miniszterelnök beszélt a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki rádióinterjújában. Szerint van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy ha arról kell vitatkozni, hogy mi történt egy polgármester hálószobájában, vagy „más helyszínen” (értsd, egy prostituáltakat szállító adriai jachton- a szerk.) - és az embereket mellbe vágta, ami történt.

Orbán az utolsó lépésre vár

Van egy mérce, és azt néha leverjük, nincs hibátlan vagy bűntelen ember. A jobboldali nemzeti érzelmű tábornak ugyanakkor azt üzenném, ezt a mércét semmiképpen se tegyük lejjebb – mondta a politikus, aki keresztény tanítással példálózott Borkai szexbotránya kapcsán:
„Ha bajt csináltál, azt el kell ismerni, meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, és elégtételt kell adni – még nem jött el az elégtételadás ideje”

Hogy az elégtételadás Borkai távozása lenne, azt a miniszterelnök nem mondta ki, de tett egy további erős utalást:
a győriek szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket, ami ahhoz kell, hogy az ország egyszerűen ne csak túl legyen az ügyön, hanem azzal az érzéssel legyen túl, hogy komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell.

Mivel a győriek botrány ellenére is egyértelműen Borkaira voksoltak – és ezt a szavazatok újraszámlálása is megerősítette – nagy kérdés, hogy Orbán mit várna el tőlük, és milyen jogalappal.

A szavazatvesztést nem ismerte el

A miniszterelnök azt ugyanakkor nem akarta elismerni, hogy a Borkai-botrány szavazatokban is mérhető károkat okozott volna országosan a Fidesznek – pedig az ügy hatása egyértelmű volt: mint lapunk beszámolt róla, a Publicus Intézet szerint a községekben élőknek 67 százaléka tudott a kínos esetről, miközben a megyeszékhelyeken élők 78, fővárosiak 88 százaléka hallott arról – és a megkérdetettek 61 százaléka felháborítónak érezte, hogy a polgármester megcsalta feleségét; ennél is többen tartották felháborítónak azt, hogy Borkai családja korrupciógyanús módon gazdagodhatott. Az ügy horderejét jelzi, hogy a Magyar Hang értesülése szerint már október 10-én, tehát a választások előtt három nappal válságtanácskozások kezdődtek a Fideszben, és forrásaik szerint pontos mérések jelezték előre a várható károkat.
Orbán arról is beszélt az interjúban, hogy sajnálja, de elfogadja a fővárosiak döntését – és ezzel még árnyalta is a műsorvezető megfogalmazását, aki szerint a miniszterelnök elvesztett egy nagyon eredményesen főpolgármestert. Vereségnek ugyanakkor Orbán mégsem tartja az önkormányzati választások eredményét, mert az emberek 52 százaléka áttételesen a kormányra szavazott. 
A miniszterelnök tehát simán összemosta a Fideszt, mint pártot a kormánnyal, ráadásul ellentmondott a párt korábbi propagandájának is, hogy az önkormányzati választások nem a kormány legyőzéséről és nem a politikáról, hanem a helyi építkezésről szólnak.

Magyar érdek volt az újabb menekültválsággal fenyegető török offenzíva

A beszélgetés során a miniszterelnök kifejtette, magyar érdek, hogy Törökország Szíria felé nyissa ki a kapukat a migránsok előtt ,és a terület katonai stabilizálásának nevezte, hogy a török haderő, összefogva a helyi arab milíciával emberek százezreit kergette el otthonából Északkelet-Szíria területén.
Becslések szerint közel 300 ezren hagyták el otthonukat a terület bombázása közben, több tucat civil és több száz kurd katona halt meg, ami sok mindenhez vezethet, de a migráció megállításához biztosan nem.

Jönnek az új akciótervek

Orbán klimatikus lehűlést sejt az európai gazdaságban, de ezt újabb gazdaságvédelmi akciótervekkel védené ki: mint elmondta, már dolgoznak a második és harmadik etapon, „(...) a Jegybanknak a szakembereit is igénybe vesszük, a Gazdasági Minisztérium Varga Mihály vezetésével dolgozik”.  Gazdasági Minisztérium azonban nem létezik: Varga Mihály korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezette, amit a 2018-as országgyűlési választások után Pénzügyminisztériummá neveztek és szerveztek át.  
Szerző