Szuperkórház a császárváros szélén

Publikálás dátuma
2019.10.26. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Itthon csak ígérgetik, Ausztriában viszont megcsinálták, lapunk munkatársa pedig már be is járhatta Bécs nyáron átadott ultramodern klinikáját.
Modern, inkább szállodára emlékeztető épületek sok fémmel, üveggel, nagy terekkel, körülötte pedig hatalmas parkok. Bécsben vagyunk, a város vadonatúj, júniusban megnyitott kórházánál, a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf-nál. Ahol nem tilos a megállás – legalábbis a beteg ki-, és beszállásnyi idejére, de a közelben ott a több ezer férőhelyes parkoló. Az aulában információs pult mögött ülő fiatal nő segít eligazodni azoknak, akik még nem jártak itt. Amikor a mosdót keressük, rögtön segít és átkísér az előcsarnokon. Közért, kávézók mellett haladunk egészen a mozgólépcsőnél lévő mellékhelyiségig. Mosolyogva nyújt kezet, és közben arról érdeklődik, segíthet-e még valamiben. Kérdez, utánanézhet-e valaminek a kezelésünkkel kapcsolatban, mire végzünk. Zavarunkban magyarul mondunk köszönetet, mire mosolyogva, erős akcentussal, felel: szívesen. A fogadtatás után a mosdóba térve ér minket újabb meglepetés: a hazai kórházakban nem igen látni ilyet, hiszen van kézmosó, meleg víz, papírtörölköző, WC papír és persze patyolat tisztaság.

Zöldre néző szobák

– Az intézményben 746 ágyon fogadjuk a betegeket. Emellett van 22 férőhelyes egynapos ellátást nyújtó részleg, egy 86 ágyas intenzív osztály, valamint 16 műtő, négy endoszkópos beavatkozásokra használható operáló helyiség, továbbá hét szülőszoba. A sürgősségi osztályon 13 vizsgáló mellett négy sokktalanító is van, ezek egyikében CT is működik. Ezekhez 22 ágy tartozik, ahol megfigyelhetik a triázsoláson már átesett pácienseket. Az orvosok, nővérek pihenését 96 helyiség szolgálja – sorolja a kórház legfontosabb paramétereit Peter Plundrak projektvezetője, aki végigkalauzol minket az intézményen. A Bécs 21. kerületében, 111 ezer négyzetméternyi telken felépült, összesen 51 ezer négyzetméter területű kórházban egy- és kétágyas szobákat alakítottak ki, méghozzá úgy, hogy páciensek, ha kitekintenek az ablakokon, akkor minél több zöldet láthassanak. Kényelmüket szolgálja a kórház egyik nagy innovációjaként számon tartott megoldás is. A tévével felszerelt, internetelérést biztosító szobákba olyan szekrényeket terveztek, amelyek a páciensek saját mágneskártyájával zárhatók, és ha a beteget át kell helyezni egy másik osztályra, akkor a szekrénye is vele utazik.

Robotok is segítenek

Az már szinte sci-fi-be illő: az ellátást teljesen automatizálták, a mosatást, az étkeztetést, a gyógyszerszállítást rádió vezérlésű robotokra bízzák. A kórház pincéjében várakozó robotkocsik rádió utasítást kapnak, hogy hol melyik emeletre, mit kell vinniük, vagy elhozniuk onnan. A szállítandó – szennyes, vagy tiszta ruha, étel, gyógyszer – konténerekben van, ezeket „veszik a hátukra” a robotok, amelyek mozgását a padozatba épített tájékozódási pontok is segítik. Ha akadályt észlelnek megállnak, ha egy kocsi túl hosszan áll, akkor riasztják a karbantartókat. Bár a kórházban vannak szakrendelők is, ott jártunkkor nem találkoztunk zsúfoltsággal, még a sürgősségi osztályon sem. Az ellátás szervezett, a tervezhető beavatkozásokra, a kontroll vizsgálatokra várókat időpontra hívják. A sürgős, azonnali beavatkozást igénylőket pedig nagy kapacitással várják. Az osztrák rendszerben van már arra példa, hogy a zsúfoltságot az alapellátás bevonásával csökkentik. Azaz, ha mégis nagyobb tömeg gyűlne össze, akkor a betegek átsétálhatnak a közeli alapellátókhoz vizsgálatra, és ha tőlük hoznak a sürgősséget megerősítő véleményt, előbbre sorolják őket. Másrészt a mentők mozgását is úgy irányítják a város egyéb centrumai között, hogy lehetőleg mindenki gyorsan megkaphassa a szükséges ellátást.

Hosszú távra terveznek

Az persze, hogy ilyen körülmények fogadják a kórházban a betegeket, nem csak pénz, hanem tervezés kérdése is. Márpedig az osztrák egészségügyi vezetés magyar szemmel nézve elképzelhetetlen módon előre lát, és tervezi meg a legapróbb részleteket is az ellátórendszer átalakítása során. Jelenleg 2030-ig van tervük a rendszer optimalizálására, és mostani kilenc kórházukból három centrum, valamint az egyetemi klinika marad meg. Korábban hét kórházat már becsuktak, a legutóbbi hármat a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf megnyitásával egy időben. Egy évet áldoztak csak annak előkészítésére, hogy a megszűnő ellátóhely dolgozóinak és a körzet betegeinek minél kisebb gondot okozzon a kórházváltás. Valamennyi érintett beteg külön, névre szóló tájékoztatót kapott arról, hogy kezelőorvosa a jövőben hol és hogyan fogadja az új helyen. Az alkalmazottakkal is egyenként egyeztették, hogy a szuperkórházban milyen feltételekkel, milyen körülmények között végezhetik a munkájukat. Az új helyen a dolgozóknak és a betegeknek is 24 órás információs pontokat működtettek, hogy mindig, minden kérdésre kaphassanak válaszokat.

Labor másként

A vizsgálati minták, a papíralapú orvosi dokumentumok csőpostán érkeznek a kórház különböző pontjaira. Bár a legtöbb orvosi kórtörténet és a röntgenfelvétel digitálisan továbbítható, a laboratóriumi és vérvizsgálati anyagok nem. Ezért használnak még a Krankenhaus Nordban egy továbbfejlesztett, pneumatikus csőpostát. A laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat már a kórteremben digitálisan olvasható címkével látják el, majd ezt követően a csőpostán egy hatalmas kapszulába zárva jut el a laboratóriumig. Ott automata nyitja ki és osztja szét a különböző vizsgálati kérések szerint a kémcsöveket, és végzi el az elemzést. Óránként körülbelül 100 csőszállító hüvely 400 mintáját képes a labor feldolgozni. A csőposta sebessége beállítható, az érzékenyebb mintákat lassú ütemben is lehet szállíttatni, míg a sürgős kérések a gyors sávba kerülnek.

Szerző

Publicus: 180 ezer embert mozgósított a Borkai-ügy

Publikálás dátuma
2019.10.26. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni.
Az ilyesmi nem tesz jót, mellbe vágja az embereket, azt azonban sosem fogjuk megtudni, hogy a voksokban is kifejeződött-e ez – így fogalmazott a Borkai-ügy hatásairól Orbán Viktor kormányfő a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában. A Publicus új, közvetlenül a választás után készített felmérése szerint viszont nagyon is tudható, hogy mekkora volt a szavazatokban mérhető következménye a győri polgármester szex- és korrupciós botrányának. A kutatás szerint az ügyet ismerők 3 százaléka mondta azt: a Borkai-eset miatt döntött úgy, hogy elmegy szavazni. Ez pedig sok szavazatot jelent, hiszen a Publicus lapunkban még tegnap ismertetett felmérése szerint az emberek 74 százaléka értesült a botrányról. Vagyis a mintegy nyolcmillió szavazópolgárt alapul véve majd 180 ezer ember ment el szavazni kifejezetten Borkai miatt. Emellett a kérdezettek 1 százalék azt mondta, hogy a botrány miatt maradt távol.
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni. A kutatás során megkérdezettek hetede vélte úgy, hogy a Borkai-ügy miatt szerepelt az ellenzéki összefogás az előzetes várakozásokat messze felülmúlva Budapesten és a megyei jogú városokban, illetve a nagyobb vidéki településeken. Még a kormánypárti szimpatizánsok és a falvakban élők ötöde szerint is Borkai miatt tört előre az ellenzék. Noha a Borkai-ügy sokakat mozgósított, az önmagában nem lett volna elegendő a Fidesz-KDNP látványos térvesztéséhez, hiszen a Publicus szerint mintegy 236 ezer ember részvételi hajlandóságára volt hatással a botrány, miközben összesen körülbelül 3,9 millióan szavaztak. Ezt jelzi az is, hogy a kutatás szerint a legtöbben éppenséggel a kormánypártokat okolták az eredmények miatt: a megkérdezettek 37 százaléka szerint egyszerűen elege lett az embereknek a Fidesz-KDNP-ből, s ez még annál is jobban számított, minthogy az ellenzék a legtöbb helyen közös jelöltet állított a kormánypárti indulóval szemben.
Az összefogás erejében leginkább a budapestiek hisznek – 53 százalékuk –, ezt igazolták is a fővárosi eredmények. A falun élőknek viszont csak ötöde véli, hogy a teljes ellenzéki együttműködés okozta sok helyen a Fidesz-KDNP vesztét, viszont dupla ennyien gondolják, hogy elege lett az embereknek a kormánypártokból. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatos és tartós népszerűségvesztést vizionálnak: a válaszadók fele úgy gondolja, a választási eredmény nem hat ki a következő, 2022-ben esedékes parlamenti választásokra. Főként a kormánypárti és az alacsonyabb iskolázottságúak hisznek a Fidesz-KDNP népszerűségének állandóságában, az ellenzékiek közel háromnegyede, az érettségizettek és a diplomások mintegy fele szerint viszont a mostani eredmény egy három év múlva esedékes pofon előszele volt. Ehhez azonban még jobban aktivizálni kellene a szimpatizánsokat, főleg a Jobbik részéről, ugyanis a párt támogatóinak csak fele ment el szavazni két hete. Ráadásul ha rajtuk múlt volna, nem ér el ilyen átütő eredményt az ellenzéki összefogás: a jobbikosoknak csak harmada voksolt a közös jelöltekre, kétharmaduk valamelyik független indulóra tette az ikszet. Ezzel szemben az MSZP-sek háromnegyede támogatta az ellenzéki jelölteket. Az viszont feltétlenül az ellenzéki pártok javára írható, hogy sikerült megértetniük szimpatizánsaikkal: semmi esetre se szavazzanak a kormánypárti indulókra. Öt éve átlagosan minden hatodik ellenzéki párti voks került a Fidesz-KDNP-hez, az idén viszont csak minden ötvenedik.

Orbán szelektív emlékezete

 "Jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol" – fogalmazott Orbán péntek reggel a rádióban. A jelek szerint megfeledkezett arról, hogy nem csak a szexvideó miatt vált tarthatatlanná Borkai helyzete. A videóval egy időben ugyanis fény derült a polgármester és a felvételen is látható barátai korrupciógyanús ügyeire. Közben kiderült, csak jövő héten dönthet az ítélőtábla az esetleges új győri szavazásról. Teherautónyi szavazólapot kell ugyanis átnéznie a Győri Ítélőtáblának, a helyi ellenzéki összefogás fellebbezése nyomán. Az ellenzék szerint a város aljegyzője ismerte el, fogalma sincs, hány szavazólap ment ki a szavazókörökbe, emiatt új voksolás kiírását kezdeményezték.

Porhintés a Városligetben: „neves szakmai díjat” kapott a még félig sem kész Magyar Zene Háza

Publikálás dátuma
2019.10.26. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szemfényvesztésnek minősítette a városvédő Garay Klára, hogy „rangos nemzetközi elismerést” kapott a Magyar Zene Háza. A díj leginkább pénzért nyújtott szolgáltatásra emlékeztet.
Süt a büszkeség a Városliget Zrt. közleményéből. A pénteken megjelent hír szerint „Európa legjobb középületének járó díját” nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza. A beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült. Az elismerést – idézzük a közleményt – Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese vette át csütörtök este az International Property Awards-on, a „világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi verseny” londoni díjátadó gáláján. A 26 éve útjára indított „neves szakmai díjat” nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület – olvasható a hírben – minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. Garay Klára, a Podmaniczky-díjas városvédő aktivista jóval kevésbé lelkes. A díj komolyságát szerinte megkérdőjelezi, hogy egy olyan városligeti beruházás kapott elismerést, amely még félkész állapotban sincs, legfeljebb csak látványtervekben létezik, és Budapest legnépszerűbb közparkjának beépítése árán valósul meg. Ha a zsűri tisztában lett volna azzal, hogy az építkezés világörökségi területen, hazai és nemzetközi jogszabályok megsértésével zajlik, akkor egész biztosan nem díjazta volna a Magyar Zene Házát – hangsúlyozta a városvédő.

Bár az épület pontos tervei a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, Garay Klára úgy tudja, a tervek többször módosultak. Így viszont nemcsak az kérdés, hogy végül mi épül fel a Városligetben, hanem az is, hogy a Városliget Zrt. egyáltalán milyen terveket nyújtott be a versenyre. „Porhintés, szemvényvesztés, átverés” – mondta Garay Klára a díjról. Felidézte, hogy tavaly ugyanezen a versenyen ugyanilyen elismerést kapott az új Néprajzi Múzeum is, amelynek helyén jelenleg egy hatalmas gödör tátong a Dózsa György útnál. Súlyos eljárási hibák miatt – jegyezte meg – peres eljárás van folyamatban az építési engedély ellen. A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb építményét, az egyelőre még átadásra váró Pannon Park biodómját pedig Európa legjobb szabadidős épületének választották. Az Átlátszó már tavaly felhívta a figyelmet a Ligetvédők Lapjának egyik cikkére. Gulyás András írásából kiderült ugyanis, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt. Az Európa legjobb szabadidős épületének választott biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. Mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki, a versenyre való nevezés ára nagyjából 4-500 ezer forint volt. Azt már az Urbanista blog tette szóvá, hogy a díjazott Néprajzi Múzeum a hozzáértő zsűri méltatása szerint Bukarestben épül. Összefoglalva: a díj sokkal inkább egy szolgáltatásnak tűnik, mint versenynek. Az International Property Awards (IPA) honlapja is hangsúlyozza, hogy a díjat később marketing célokra is remekül lehet használni. A díjra részint online is lehet nevezni, de a cégnek saját, telemarketinges kutatórészlege is van, amely telefonon veszi fel a kapcsolatot a helyi ingatlanfejlesztőkkel, és arról győzködi őket, hogy jelentkezzenek a nagy megmérettetésre. Ha az ingatlanfejlesztő úgy dönt, hogy belevág a kalandba, akkor rövidesen jelentkezési lapot kap az IPA-tól, amelyben előre kérik a nevezési díjat. Az összegről a cég honlapján nem találtunk információt. A jelentkezők négy főkategóriában – fejlesztés, építészet, belső építészet, ingatlanfejlesztés – és egységenként 9-10 alkategóriában, országonként versenyezhetnek. Ezt követően az IPA szerint független szakmai bírálók régiónként és kategóriánként bírálják el a nevezéseket. Maga az elbírálás papírból, azaz a pályázók által benyújtott dokumentáció alapján történik. A bírálók a dokumentáció alapján 60 pontig értékelhetik az egyes beruházásokat. Azok, akik legalább 36 pontot kapnak, azok országos szinten, kategóriánként ötcsillagos értékelést kapnak – az IPA ismertetőjéből kiderül, hogy érdemes kockáztatni, mivel a pályázók 75 százaléka eléri ezt a szintet. Az „Architecture” (építészet) kategórián belül az európai ingatlanok közül 30 másik beruházás – köztük egy budai luxusvilla is – megkapta ugyanezt az ötcsillagos minősítést, amit a Magyar Zene Háza. A Magyar Zene Háza ezen belül a „Best Public Service Architecture” alkategóriában indult, ahol négy másik európai beruházás is öt csillagot nyert. Ilyenkor a szervezők telefonon értesítik a beruházókat az örömhírről, illetve arról, hogy fizessenek be újabb – ismeretlen – összeget, hogy részt vehessenek a díjátadó gálán. Ravasz mód ilyenkor nem közlik a jelentkezőkkel, hogy pontosan milyen szintű díjat kapnak, az csak ott, a helyszínen derül ki. A boldog nyertesek az így összetoborzott közönség előtt vehetik át a díjukat, illetve DVD-t kapnak a beruházásuk elbírálásának a folyamatáról, a felvételen a bírálók személyesen kommentálják a döntésüket. Ezek után újabb kör következik, ahol a regionális nyertesek közül választják ki a World Best Award nyertesét – a versenyzők pedig ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hogy jegyet vásároljanak a nemzetközi díjátadóra, ahol ismét a cég által szervezett csinnadratta között vehetik át a díjukat. Videóprezentáció készül a projekt elbírálásáról, az IPA interjút készít a győztesekkel, azok kapnak falra kiakasztható bekeretezett díjtáblákat, plaketteket, asztali díszeket. Elküldtük kérdéseinket a Városliget Zrt.-nek, ha választ kapunk, közöljük.

1,7 milliárddal drágult

Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt – írta a G7 portál. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül.  

„Fake news, hírlapi kacsa”

Alapállásunk, hogy mindenre nyitottak vagyunk – mondta a városligeti beruházásokról Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. vezetője az Index.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: ha a fővárosi közgyűlés úgy döntene, hogy folyamatban levő építkezések álljanak le, akkor leállítják. Ha azt mondják, hogy az elkezdett épületek fejeződjenek be, de új dolog ne épüljön, akkor nem fog új dolog épülni. A kérdésre, hogy lesz-e új Budapest-miniszter, Fürjes így reagált: „Fake news, szerkesztő úr, hírlapi kacsa... Gulyás Gergely a Budapest-miniszter – a kormány ügyrendje szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter is. Nincs változás.”