egészségügy;Bécs;szuperkórház;

Szuperkórház a császárváros szélén

Itthon csak ígérgetik, Ausztriában viszont megcsinálták, lapunk munkatársa pedig már be is járhatta Bécs nyáron átadott ultramodern klinikáját.

Modern, inkább szállodára emlékeztető épületek sok fémmel, üveggel, nagy terekkel, körülötte pedig hatalmas parkok. Bécsben vagyunk, a város vadonatúj, júniusban megnyitott kórházánál, a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf-nál. Ahol nem tilos a megállás – legalábbis a beteg ki-, és beszállásnyi idejére, de a közelben ott a több ezer férőhelyes parkoló. Az aulában információs pult mögött ülő fiatal nő segít eligazodni azoknak, akik még nem jártak itt. Amikor a mosdót keressük, rögtön segít és átkísér az előcsarnokon. Közért, kávézók mellett haladunk egészen a mozgólépcsőnél lévő mellékhelyiségig.

Mosolyogva nyújt kezet, és közben arról érdeklődik, segíthet-e még valamiben. Kérdez, utánanézhet-e valaminek a kezelésünkkel kapcsolatban, mire végzünk. Zavarunkban magyarul mondunk köszönetet, mire mosolyogva, erős akcentussal, felel: szívesen. A fogadtatás után a mosdóba térve ér minket újabb meglepetés: a hazai kórházakban nem igen látni ilyet, hiszen van kézmosó, meleg víz, papírtörölköző, WC papír és persze patyolat tisztaság.

Zöldre néző szobák

– Az intézményben 746 ágyon fogadjuk a betegeket. Emellett van 22 férőhelyes egynapos ellátást nyújtó részleg, egy 86 ágyas intenzív osztály, valamint 16 műtő, négy endoszkópos beavatkozásokra használható operáló helyiség, továbbá hét szülőszoba. A sürgősségi osztályon 13 vizsgáló mellett négy sokktalanító is van, ezek egyikében CT is működik. Ezekhez 22 ágy tartozik, ahol megfigyelhetik a triázsoláson már átesett pácienseket. Az orvosok, nővérek pihenését 96 helyiség szolgálja – sorolja a kórház legfontosabb paramétereit Peter Plundrak projektvezetője, aki végigkalauzol minket az intézményen.

A Bécs 21. kerületében, 111 ezer négyzetméternyi telken felépült, összesen 51 ezer négyzetméter területű kórházban egy- és kétágyas szobákat alakítottak ki, méghozzá úgy, hogy páciensek, ha kitekintenek az ablakokon, akkor minél több zöldet láthassanak. Kényelmüket szolgálja a kórház egyik nagy innovációjaként számon tartott megoldás is. A tévével felszerelt, internetelérést biztosító szobákba olyan szekrényeket terveztek, amelyek a páciensek saját mágneskártyájával zárhatók, és ha a beteget át kell helyezni egy másik osztályra, akkor a szekrénye is vele utazik.

Robotok is segítenek

Az már szinte sci-fi-be illő: az ellátást teljesen automatizálták, a mosatást, az étkeztetést, a gyógyszerszállítást rádió vezérlésű robotokra bízzák. A kórház pincéjében várakozó robotkocsik rádió utasítást kapnak, hogy hol melyik emeletre, mit kell vinniük, vagy elhozniuk onnan. A szállítandó – szennyes, vagy tiszta ruha, étel, gyógyszer – konténerekben van, ezeket „veszik a hátukra” a robotok, amelyek mozgását a padozatba épített tájékozódási pontok is segítik. Ha akadályt észlelnek megállnak, ha egy kocsi túl hosszan áll, akkor riasztják a karbantartókat.

Bár a kórházban vannak szakrendelők is, ott jártunkkor nem találkoztunk zsúfoltsággal, még a sürgősségi osztályon sem. Az ellátás szervezett, a tervezhető beavatkozásokra, a kontroll vizsgálatokra várókat időpontra hívják. A sürgős, azonnali beavatkozást igénylőket pedig nagy kapacitással várják. Az osztrák rendszerben van már arra példa, hogy a zsúfoltságot az alapellátás bevonásával csökkentik. Azaz, ha mégis nagyobb tömeg gyűlne össze, akkor a betegek átsétálhatnak a közeli alapellátókhoz vizsgálatra, és ha tőlük hoznak a sürgősséget megerősítő véleményt, előbbre sorolják őket. Másrészt a mentők mozgását is úgy irányítják a város egyéb centrumai között, hogy lehetőleg mindenki gyorsan megkaphassa a szükséges ellátást.

Hosszú távra terveznek

Az persze, hogy ilyen körülmények fogadják a kórházban a betegeket, nem csak pénz, hanem tervezés kérdése is. Márpedig az osztrák egészségügyi vezetés magyar szemmel nézve elképzelhetetlen módon előre lát, és tervezi meg a legapróbb részleteket is az ellátórendszer átalakítása során. Jelenleg 2030-ig van tervük a rendszer optimalizálására, és mostani kilenc kórházukból három centrum, valamint az egyetemi klinika marad meg. Korábban hét kórházat már becsuktak, a legutóbbi hármat a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf megnyitásával egy időben. Egy évet áldoztak csak annak előkészítésére, hogy a megszűnő ellátóhely dolgozóinak és a körzet betegeinek minél kisebb gondot okozzon a kórházváltás. Valamennyi érintett beteg külön, névre szóló tájékoztatót kapott arról, hogy kezelőorvosa a jövőben hol és hogyan fogadja az új helyen. Az alkalmazottakkal is egyenként egyeztették, hogy a szuperkórházban milyen feltételekkel, milyen körülmények között végezhetik a munkájukat. Az új helyen a dolgozóknak és a betegeknek is 24 órás információs pontokat működtettek, hogy mindig, minden kérdésre kaphassanak válaszokat.

Labor máskéntA vizsgálati minták, a papíralapú orvosi dokumentumok csőpostán érkeznek a kórház különböző pontjaira. Bár a legtöbb orvosi kórtörténet és a röntgenfelvétel digitálisan továbbítható, a laboratóriumi és vérvizsgálati anyagok nem. Ezért használnak még a Krankenhaus Nordban egy továbbfejlesztett, pneumatikus csőpostát. A laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat már a kórteremben digitálisan olvasható címkével látják el, majd ezt követően a csőpostán egy hatalmas kapszulába zárva jut el a laboratóriumig. Ott automata nyitja ki és osztja szét a különböző vizsgálati kérések szerint a kémcsöveket, és végzi el az elemzést. Óránként körülbelül 100 csőszállító hüvely 400 mintáját képes a labor feldolgozni. A csőposta sebessége beállítható, az érzékenyebb mintákat lassú ütemben is lehet szállíttatni, míg a sürgős kérések a gyors sávba kerülnek.