Acélváros helyett polgárváros - interjú Veres Pállal

Publikálás dátuma
2019.10.26. 08:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ki volt éhezve a társadalom az összefogásra – értékeli a választási sikert Veres Pál, Miskolc új ellenzéki polgármestere, aki nem tart szövetségük szétesésétől.
A kampányban a kormány részéről többször elhangzott egyfajta burkolt fenyegetés, miszerint az ellenzéki vezetésű városok majd kevésbé fejlődnek, nem megy oda annyi pénz, mint korábban. Érzi ennek előjeleit? Épp ellenkezőleg. Pár órával ezelőtt volt nálam a Lufthansa egyik képviselője, mert repülőgép-motorokat fognak Miskolcon javítani, s már tárgyaltam egy nagy amerikai befektetői csoporttal is, amelyik szintén beruházna itt. Ezek korábban előkészített projektek, amelyek nem torpantak meg azzal, hogy váltás történt a város élén, s nem számítok a jövőben sem ilyesmire. Sőt, szerintem éppenséggel Miskolc érdekérvényesítő képességeit az eddiginél jobban kell erősíteni a kormányzat felé, mert annak ellenére, hogy kormánypárti volt az előző városvezetés, ezt a képességet kicsit vékonynak éreztük. Az, hogy tíz megyei jogú városban most egyfajta új időszámítás, és az eddigihez képest más stílusú városvezetés lesz, befolyásolhatja az ország közérzetét? Nekem ez az eredmény azt sugallja: a magyar társadalom ki van éhezve arra, hogy veszekedés és széthúzás helyett most már fogjunk össze, és ez nem azt jelenti, hogy csak az ellenzéki oldalon. Más az országgyűlési vagy az EP-választás, de az önkormányzatinak nem a pártokról, hanem a településekről kell szólnia. Azért lehetett egy kis „dafke” is a választókban, hogy ne a kormánypárti jelöltekre szavazzanak. Nem gondolnám, vagy legalábbis ez nem volt hangsúlyos. Miskolcon például a fideszes ellenfelem, Alakszai Zoltán jegyző, aki egyébként – és ezt őszintén mondom – a közéletben vagy a közigazgatásban még egy komoly politikai ígéret lehet, 26 ezer szavazatot kapott: ezzel ő korábban polgármester lett volna. Mellettem szólhatott az ismertségem, a társadalmi beágyazottságom, az, hogy befogadó és integráló típusú gimnáziumot vezettem, s vélhetően sok jobboldali is rám szavazott. Talán jelképes, de a Fidelitas megyei elnöke és Varga László szocialista országgyűlési képviselő is nálunk végzett. Civilként, de egy pártokkal is megerősített ellenzéki összefogás jelöltjeként győzött. Mennyire lesz tartós az egy tábor? Marad együtt a szövetség, egy közös frakciónk lesz az önkormányzatban, ami kényelmes többséget biztosít a város vezetésére. Mi a garancia arra, hogy nem esnek szét, nem kezdenek el veszekedni, külön utas politikát folytatni a pártok? A kormányoldalon erre várnak. Az, hogy megegyeztünk. Az egység volt a feltétele annak is, hogy elvállaltam a polgármester-jelöltséget. És a pártok úri becsületszavukat adták? Van papír is a megállapodásunkról, ez nagyjából arról szól, hogy a pártpolitika helyett várospolitikát folytatunk. Kifejezetten kértem azt is, hogy a kampányban ne jelenjenek meg országos politikusok Miskolcon, mert ők nem tudnak hozzátenni a városhoz – ezt a helyiek tudják megtenni. Kértek a pártok alpolgármesteri pozíciókat? Nem pártfunkciónak gondolom az alpolgármesteri posztot, hanem szakmainak, tehát a feladatra keresek embert. Nem véletlenül hangsúlyoztam azt sem, hogy békés és együttműködő városépítésre törekszem, ezért nemcsak az engem támogató képviselőkkel, hanem a Fidesz és KDNP frakció tagjaival is szeretnék a közös munka részleteiről megállapodni. Nyilván a politika olyan, amilyen, kifelé mindenkinek el kell játszania bizonyos szerepeket, de azt szeretném, hogy az önkormányzati üléseken vagy a szakbizottságokban már csak Miskolc legyen a fontos. Látta már a város büdzséjét, tudja mit vesz át? Még pontosan nem, mert ezen a héten csütörtökön volt az átadás-átvétel. Úgy tűnik, az önkormányzat pénzügyileg rendben van, de a város cégeit működtető holdingnál vannak hiányok. Maga a holding egy működőképes szervezet, nagyon sok jó szakemberrel, hihetetlen nagy szellemi tőkével, amire támaszkodni szeretnék. Amiben változtatnánk az az, hogy a helyi kis- és középvállalkozásokat hozzuk helyzetbe. Az ugyanis nonszensz, hogy miskolci cégek Dunaújvárosban kapnak megbízásokat, hozzánk meg épp Szlovákiából érkeznek brigádok ugyanilyen profilú munkákra. S hogy itthon tartsuk a szakembereket, főleg a fiatalokat, intenzív bérlakás-programot indítunk, amihez nem feltétlenül kell új tömbházakat építeni: szép számmal vannak üresen álló önkormányzati tulajdonú ingatlanok, amik némi felújítás után szinte önköltségi áron azonnal kiadhatók. Egyik víziója, hogy Miskolc nagy és zöld város legyen. Ezt hogyan képzeli? Amit ma Miskolcnak nevezünk, az történelmileg hat-hét településből tevődik össze, Diósgyőrtől kezdve a Lyukó-völgyön át egészen Bükkszentlászlóig. Ezek mind önálló földrajzi adottságokkal és hagyományokkal rendelkeznek, nem lehet egy homogén masszát gyúrni belőlük. Nem is ez a cél, hanem az, hogy legyenek ott is önálló városközpontok, és ha valaki mondjuk Diósgyőrben él, ne kelljen 12 kilométert utaznia, át a városon egy bevásárlásért vagy egy kulturális programért. Ez a levegő tisztaságával is összefügg, ami így már a zöld-város elképzelést is támogatja. Azért az nonszensz, hogy Miskolcról nem lehet felbiciklizni Lillafüredig, vagy legurulni a Nyéki-tavakig, mert nincs elég kerékpárút. Ebben támaszkodnánk a Révész Máriusz kormánybiztos nevéhez kötődő, s az aktív kikapcsolódást segítő elképzelésekhez, mint ahogyan például a Miskolcot Egerrel összekötő bükki bicikliútvonal kiépítése már ennek része. A „nagyság” pedig nem földrajzi, hanem szellemi értelemben fontos: Miskolc ugyan ma is egyfajta régióközpont, de annak nem elég erős. Ahhoz, hogy újra az legyen, nem lehetünk egyedül, a szomszédos városokkal és településekkel is össze kell fognunk és közösen kitalálni olyan fejlesztéseket, amik az egész régiót erősítik. Lyukó-völgy, Számozott utcák – Miskolc szociális sebhelyei, leszakadó családokkal, mélyszegénységgel. Nekem ez szívügyem, hisz ebben a városban együtt kell élnünk, közösen. Huszonöt, harminc év alatt alakultak ki ezek a telepek, elsősorban az ipar leépülése miatt munkájukat elvesztett, alacsony iskolázottságú emberek menedékeként. Nagyjából ennyi idő kellene a pozitív változáshoz, mert a szociális lépcsőfokokat nem lehet hármasával négyesével átugrani, mindig csak egy-egy szintet tudunk emelni, s ehhez is hosszú évek kellenek. De ahogy most van, úgy semmiképp nem maradhat a Lyukó-völgy. Nincs ott víz és villany, sőt, még szemétgyűjtők sem, és az sem elfogadható, hogy a gyerekek télvíz idején kilométereket gyalogolnak a legközelebbi iskoláig, mert a közmunkás bérből nem tudnak a szülők bérletet venni. A legendás Földes Ferenc Gimnáziumban kezdett matematika tanárként, s vezette később az intézményt huszonkét éven át. Most fizetés nélküli szabadságra megy… Úgy döntöttem, hogy megtartom a közalkalmazotti státuszomat, hisz bármi lehet itt, s a világ bárhova fordulhat. Ámbár az én tanári szakommal – matematika-fizika-informatika – nemigen lennének elhelyezkedési gondjaim. Nem vagyok szakbarbár, az irodalom, a történelem ugyanúgy foglalkoztat, a könyv, a zene, a színház ma is az életem része, mint ahogyan megmarad a sport is, csak ma már nem atletizálok és kosarazok, inkább nagyokat túrázok és biciklizek. Van színházi és DVTK-bérletem is, természetesen utóbbi nem a VIP-páholyba szól. Mindenben értékelem a jót. Hideg fejű matematikus vagyok, racionális gondolkodással, de közben mégis egyfajta művészlélek, aki Miles Davist és Jan Garbareket hallgat, otthon van a gasztronómiában, ha úgy tetszik, gourmand, tiszteli a hungarikumokat, és akkor sem esik kétségbe, ha pálinkaversenyre hívják bírálni. Összetartó, vallásos családban nőttem fel, ózdi nagyapámnak a XVII. századból származó nemesi kutyabőre volt, ám ezzel otthon senki nem kérkedett, sőt, gyerekkorunkban még azt is megengedték, hogy játsszunk vele. Nehéz beskatulyázni, de ha mégis be kellene, akkor egyfajta szabadelvű-konzervatív embernek vallanám magamat.

Névjegy

Veres Pál Ózdon született 1962-ben, itt járt gimnáziumba, majd Debrecenben végzett matematika-fizika-számítástechnika szakos tanárként. Friss pályakezdőként került az ország egyik legjobb vidéki gimnáziumába, a miskolci Földes Ferencbe, amelyet 1997-től egészen mostanáig igazgatóként irányított. A korábbi városvezetéssel szemben kiállt azért, hogy az intézmény megtarthassa nevét, ezért később, egyfajta retorzióként annak ellenére nem hosszabbították meg igazgatói kinevezését, hogy a pályázaton egyedül indult, – a közfelháborodás hatására végül az EMMI nevezte ki az intézmény élére. Az önkormányzati választásokon függetlenként, az ellenzéki összefogás támogatásával indult, s a szavazatok 54,8 százalékát megszerezve lett a város új polgármestere.

Szerző

Szuperkórház a császárváros szélén

Publikálás dátuma
2019.10.26. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Itthon csak ígérgetik, Ausztriában viszont megcsinálták, lapunk munkatársa pedig már be is járhatta Bécs nyáron átadott ultramodern klinikáját.
Modern, inkább szállodára emlékeztető épületek sok fémmel, üveggel, nagy terekkel, körülötte pedig hatalmas parkok. Bécsben vagyunk, a város vadonatúj, júniusban megnyitott kórházánál, a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf-nál. Ahol nem tilos a megállás – legalábbis a beteg ki-, és beszállásnyi idejére, de a közelben ott a több ezer férőhelyes parkoló. Az aulában információs pult mögött ülő fiatal nő segít eligazodni azoknak, akik még nem jártak itt. Amikor a mosdót keressük, rögtön segít és átkísér az előcsarnokon. Közért, kávézók mellett haladunk egészen a mozgólépcsőnél lévő mellékhelyiségig. Mosolyogva nyújt kezet, és közben arról érdeklődik, segíthet-e még valamiben. Kérdez, utánanézhet-e valaminek a kezelésünkkel kapcsolatban, mire végzünk. Zavarunkban magyarul mondunk köszönetet, mire mosolyogva, erős akcentussal, felel: szívesen. A fogadtatás után a mosdóba térve ér minket újabb meglepetés: a hazai kórházakban nem igen látni ilyet, hiszen van kézmosó, meleg víz, papírtörölköző, WC papír és persze patyolat tisztaság.

Zöldre néző szobák

– Az intézményben 746 ágyon fogadjuk a betegeket. Emellett van 22 férőhelyes egynapos ellátást nyújtó részleg, egy 86 ágyas intenzív osztály, valamint 16 műtő, négy endoszkópos beavatkozásokra használható operáló helyiség, továbbá hét szülőszoba. A sürgősségi osztályon 13 vizsgáló mellett négy sokktalanító is van, ezek egyikében CT is működik. Ezekhez 22 ágy tartozik, ahol megfigyelhetik a triázsoláson már átesett pácienseket. Az orvosok, nővérek pihenését 96 helyiség szolgálja – sorolja a kórház legfontosabb paramétereit Peter Plundrak projektvezetője, aki végigkalauzol minket az intézményen. A Bécs 21. kerületében, 111 ezer négyzetméternyi telken felépült, összesen 51 ezer négyzetméter területű kórházban egy- és kétágyas szobákat alakítottak ki, méghozzá úgy, hogy páciensek, ha kitekintenek az ablakokon, akkor minél több zöldet láthassanak. Kényelmüket szolgálja a kórház egyik nagy innovációjaként számon tartott megoldás is. A tévével felszerelt, internetelérést biztosító szobákba olyan szekrényeket terveztek, amelyek a páciensek saját mágneskártyájával zárhatók, és ha a beteget át kell helyezni egy másik osztályra, akkor a szekrénye is vele utazik.

Robotok is segítenek

Az már szinte sci-fi-be illő: az ellátást teljesen automatizálták, a mosatást, az étkeztetést, a gyógyszerszállítást rádió vezérlésű robotokra bízzák. A kórház pincéjében várakozó robotkocsik rádió utasítást kapnak, hogy hol melyik emeletre, mit kell vinniük, vagy elhozniuk onnan. A szállítandó – szennyes, vagy tiszta ruha, étel, gyógyszer – konténerekben van, ezeket „veszik a hátukra” a robotok, amelyek mozgását a padozatba épített tájékozódási pontok is segítik. Ha akadályt észlelnek megállnak, ha egy kocsi túl hosszan áll, akkor riasztják a karbantartókat. Bár a kórházban vannak szakrendelők is, ott jártunkkor nem találkoztunk zsúfoltsággal, még a sürgősségi osztályon sem. Az ellátás szervezett, a tervezhető beavatkozásokra, a kontroll vizsgálatokra várókat időpontra hívják. A sürgős, azonnali beavatkozást igénylőket pedig nagy kapacitással várják. Az osztrák rendszerben van már arra példa, hogy a zsúfoltságot az alapellátás bevonásával csökkentik. Azaz, ha mégis nagyobb tömeg gyűlne össze, akkor a betegek átsétálhatnak a közeli alapellátókhoz vizsgálatra, és ha tőlük hoznak a sürgősséget megerősítő véleményt, előbbre sorolják őket. Másrészt a mentők mozgását is úgy irányítják a város egyéb centrumai között, hogy lehetőleg mindenki gyorsan megkaphassa a szükséges ellátást.

Hosszú távra terveznek

Az persze, hogy ilyen körülmények fogadják a kórházban a betegeket, nem csak pénz, hanem tervezés kérdése is. Márpedig az osztrák egészségügyi vezetés magyar szemmel nézve elképzelhetetlen módon előre lát, és tervezi meg a legapróbb részleteket is az ellátórendszer átalakítása során. Jelenleg 2030-ig van tervük a rendszer optimalizálására, és mostani kilenc kórházukból három centrum, valamint az egyetemi klinika marad meg. Korábban hét kórházat már becsuktak, a legutóbbi hármat a Krankenhaus Nord – Klinik Floridsdorf megnyitásával egy időben. Egy évet áldoztak csak annak előkészítésére, hogy a megszűnő ellátóhely dolgozóinak és a körzet betegeinek minél kisebb gondot okozzon a kórházváltás. Valamennyi érintett beteg külön, névre szóló tájékoztatót kapott arról, hogy kezelőorvosa a jövőben hol és hogyan fogadja az új helyen. Az alkalmazottakkal is egyenként egyeztették, hogy a szuperkórházban milyen feltételekkel, milyen körülmények között végezhetik a munkájukat. Az új helyen a dolgozóknak és a betegeknek is 24 órás információs pontokat működtettek, hogy mindig, minden kérdésre kaphassanak válaszokat.

Labor másként

A vizsgálati minták, a papíralapú orvosi dokumentumok csőpostán érkeznek a kórház különböző pontjaira. Bár a legtöbb orvosi kórtörténet és a röntgenfelvétel digitálisan továbbítható, a laboratóriumi és vérvizsgálati anyagok nem. Ezért használnak még a Krankenhaus Nordban egy továbbfejlesztett, pneumatikus csőpostát. A laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat már a kórteremben digitálisan olvasható címkével látják el, majd ezt követően a csőpostán egy hatalmas kapszulába zárva jut el a laboratóriumig. Ott automata nyitja ki és osztja szét a különböző vizsgálati kérések szerint a kémcsöveket, és végzi el az elemzést. Óránként körülbelül 100 csőszállító hüvely 400 mintáját képes a labor feldolgozni. A csőposta sebessége beállítható, az érzékenyebb mintákat lassú ütemben is lehet szállíttatni, míg a sürgős kérések a gyors sávba kerülnek.

Szerző

Publicus: 180 ezer embert mozgósított a Borkai-ügy

Publikálás dátuma
2019.10.26. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni.
Az ilyesmi nem tesz jót, mellbe vágja az embereket, azt azonban sosem fogjuk megtudni, hogy a voksokban is kifejeződött-e ez – így fogalmazott a Borkai-ügy hatásairól Orbán Viktor kormányfő a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában. A Publicus új, közvetlenül a választás után készített felmérése szerint viszont nagyon is tudható, hogy mekkora volt a szavazatokban mérhető következménye a győri polgármester szex- és korrupciós botrányának. A kutatás szerint az ügyet ismerők 3 százaléka mondta azt: a Borkai-eset miatt döntött úgy, hogy elmegy szavazni. Ez pedig sok szavazatot jelent, hiszen a Publicus lapunkban még tegnap ismertetett felmérése szerint az emberek 74 százaléka értesült a botrányról. Vagyis a mintegy nyolcmillió szavazópolgárt alapul véve majd 180 ezer ember ment el szavazni kifejezetten Borkai miatt. Emellett a kérdezettek 1 százalék azt mondta, hogy a botrány miatt maradt távol.
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni. A kutatás során megkérdezettek hetede vélte úgy, hogy a Borkai-ügy miatt szerepelt az ellenzéki összefogás az előzetes várakozásokat messze felülmúlva Budapesten és a megyei jogú városokban, illetve a nagyobb vidéki településeken. Még a kormánypárti szimpatizánsok és a falvakban élők ötöde szerint is Borkai miatt tört előre az ellenzék. Noha a Borkai-ügy sokakat mozgósított, az önmagában nem lett volna elegendő a Fidesz-KDNP látványos térvesztéséhez, hiszen a Publicus szerint mintegy 236 ezer ember részvételi hajlandóságára volt hatással a botrány, miközben összesen körülbelül 3,9 millióan szavaztak. Ezt jelzi az is, hogy a kutatás szerint a legtöbben éppenséggel a kormánypártokat okolták az eredmények miatt: a megkérdezettek 37 százaléka szerint egyszerűen elege lett az embereknek a Fidesz-KDNP-ből, s ez még annál is jobban számított, minthogy az ellenzék a legtöbb helyen közös jelöltet állított a kormánypárti indulóval szemben.
Az összefogás erejében leginkább a budapestiek hisznek – 53 százalékuk –, ezt igazolták is a fővárosi eredmények. A falun élőknek viszont csak ötöde véli, hogy a teljes ellenzéki együttműködés okozta sok helyen a Fidesz-KDNP vesztét, viszont dupla ennyien gondolják, hogy elege lett az embereknek a kormánypártokból. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatos és tartós népszerűségvesztést vizionálnak: a válaszadók fele úgy gondolja, a választási eredmény nem hat ki a következő, 2022-ben esedékes parlamenti választásokra. Főként a kormánypárti és az alacsonyabb iskolázottságúak hisznek a Fidesz-KDNP népszerűségének állandóságában, az ellenzékiek közel háromnegyede, az érettségizettek és a diplomások mintegy fele szerint viszont a mostani eredmény egy három év múlva esedékes pofon előszele volt. Ehhez azonban még jobban aktivizálni kellene a szimpatizánsokat, főleg a Jobbik részéről, ugyanis a párt támogatóinak csak fele ment el szavazni két hete. Ráadásul ha rajtuk múlt volna, nem ér el ilyen átütő eredményt az ellenzéki összefogás: a jobbikosoknak csak harmada voksolt a közös jelöltekre, kétharmaduk valamelyik független indulóra tette az ikszet. Ezzel szemben az MSZP-sek háromnegyede támogatta az ellenzéki jelölteket. Az viszont feltétlenül az ellenzéki pártok javára írható, hogy sikerült megértetniük szimpatizánsaikkal: semmi esetre se szavazzanak a kormánypárti indulókra. Öt éve átlagosan minden hatodik ellenzéki párti voks került a Fidesz-KDNP-hez, az idén viszont csak minden ötvenedik.

Orbán szelektív emlékezete

 "Jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol" – fogalmazott Orbán péntek reggel a rádióban. A jelek szerint megfeledkezett arról, hogy nem csak a szexvideó miatt vált tarthatatlanná Borkai helyzete. A videóval egy időben ugyanis fény derült a polgármester és a felvételen is látható barátai korrupciógyanús ügyeire. Közben kiderült, csak jövő héten dönthet az ítélőtábla az esetleges új győri szavazásról. Teherautónyi szavazólapot kell ugyanis átnéznie a Győri Ítélőtáblának, a helyi ellenzéki összefogás fellebbezése nyomán. Az ellenzék szerint a város aljegyzője ismerte el, fogalma sincs, hány szavazólap ment ki a szavazókörökbe, emiatt új voksolás kiírását kezdeményezték.