Publicus: 180 ezer embert mozgósított a Borkai-ügy

Publikálás dátuma
2019.10.26. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni.
Az ilyesmi nem tesz jót, mellbe vágja az embereket, azt azonban sosem fogjuk megtudni, hogy a voksokban is kifejeződött-e ez – így fogalmazott a Borkai-ügy hatásairól Orbán Viktor kormányfő a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában. A Publicus új, közvetlenül a választás után készített felmérése szerint viszont nagyon is tudható, hogy mekkora volt a szavazatokban mérhető következménye a győri polgármester szex- és korrupciós botrányának. A kutatás szerint az ügyet ismerők 3 százaléka mondta azt: a Borkai-eset miatt döntött úgy, hogy elmegy szavazni. Ez pedig sok szavazatot jelent, hiszen a Publicus lapunkban még tegnap ismertetett felmérése szerint az emberek 74 százaléka értesült a botrányról. Vagyis a mintegy nyolcmillió szavazópolgárt alapul véve majd 180 ezer ember ment el szavazni kifejezetten Borkai miatt. Emellett a kérdezettek 1 százalék azt mondta, hogy a botrány miatt maradt távol.
A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni. A kutatás során megkérdezettek hetede vélte úgy, hogy a Borkai-ügy miatt szerepelt az ellenzéki összefogás az előzetes várakozásokat messze felülmúlva Budapesten és a megyei jogú városokban, illetve a nagyobb vidéki településeken. Még a kormánypárti szimpatizánsok és a falvakban élők ötöde szerint is Borkai miatt tört előre az ellenzék. Noha a Borkai-ügy sokakat mozgósított, az önmagában nem lett volna elegendő a Fidesz-KDNP látványos térvesztéséhez, hiszen a Publicus szerint mintegy 236 ezer ember részvételi hajlandóságára volt hatással a botrány, miközben összesen körülbelül 3,9 millióan szavaztak. Ezt jelzi az is, hogy a kutatás szerint a legtöbben éppenséggel a kormánypártokat okolták az eredmények miatt: a megkérdezettek 37 százaléka szerint egyszerűen elege lett az embereknek a Fidesz-KDNP-ből, s ez még annál is jobban számított, minthogy az ellenzék a legtöbb helyen közös jelöltet állított a kormánypárti indulóval szemben.
Az összefogás erejében leginkább a budapestiek hisznek – 53 százalékuk –, ezt igazolták is a fővárosi eredmények. A falun élőknek viszont csak ötöde véli, hogy a teljes ellenzéki együttműködés okozta sok helyen a Fidesz-KDNP vesztét, viszont dupla ennyien gondolják, hogy elege lett az embereknek a kormánypártokból. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatos és tartós népszerűségvesztést vizionálnak: a válaszadók fele úgy gondolja, a választási eredmény nem hat ki a következő, 2022-ben esedékes parlamenti választásokra. Főként a kormánypárti és az alacsonyabb iskolázottságúak hisznek a Fidesz-KDNP népszerűségének állandóságában, az ellenzékiek közel háromnegyede, az érettségizettek és a diplomások mintegy fele szerint viszont a mostani eredmény egy három év múlva esedékes pofon előszele volt. Ehhez azonban még jobban aktivizálni kellene a szimpatizánsokat, főleg a Jobbik részéről, ugyanis a párt támogatóinak csak fele ment el szavazni két hete. Ráadásul ha rajtuk múlt volna, nem ér el ilyen átütő eredményt az ellenzéki összefogás: a jobbikosoknak csak harmada voksolt a közös jelöltekre, kétharmaduk valamelyik független indulóra tette az ikszet. Ezzel szemben az MSZP-sek háromnegyede támogatta az ellenzéki jelölteket. Az viszont feltétlenül az ellenzéki pártok javára írható, hogy sikerült megértetniük szimpatizánsaikkal: semmi esetre se szavazzanak a kormánypárti indulókra. Öt éve átlagosan minden hatodik ellenzéki párti voks került a Fidesz-KDNP-hez, az idén viszont csak minden ötvenedik.

Orbán szelektív emlékezete

 "Jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol" – fogalmazott Orbán péntek reggel a rádióban. A jelek szerint megfeledkezett arról, hogy nem csak a szexvideó miatt vált tarthatatlanná Borkai helyzete. A videóval egy időben ugyanis fény derült a polgármester és a felvételen is látható barátai korrupciógyanús ügyeire. Közben kiderült, csak jövő héten dönthet az ítélőtábla az esetleges új győri szavazásról. Teherautónyi szavazólapot kell ugyanis átnéznie a Győri Ítélőtáblának, a helyi ellenzéki összefogás fellebbezése nyomán. Az ellenzék szerint a város aljegyzője ismerte el, fogalma sincs, hány szavazólap ment ki a szavazókörökbe, emiatt új voksolás kiírását kezdeményezték.

Porhintés a Városligetben: „neves szakmai díjat” kapott a még félig sem kész Magyar Zene Háza

Publikálás dátuma
2019.10.26. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szemfényvesztésnek minősítette a városvédő Garay Klára, hogy „rangos nemzetközi elismerést” kapott a Magyar Zene Háza. A díj leginkább pénzért nyújtott szolgáltatásra emlékeztet.
Süt a büszkeség a Városliget Zrt. közleményéből. A pénteken megjelent hír szerint „Európa legjobb középületének járó díját” nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza. A beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült. Az elismerést – idézzük a közleményt – Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese vette át csütörtök este az International Property Awards-on, a „világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi verseny” londoni díjátadó gáláján. A 26 éve útjára indított „neves szakmai díjat” nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület – olvasható a hírben – minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. Garay Klára, a Podmaniczky-díjas városvédő aktivista jóval kevésbé lelkes. A díj komolyságát szerinte megkérdőjelezi, hogy egy olyan városligeti beruházás kapott elismerést, amely még félkész állapotban sincs, legfeljebb csak látványtervekben létezik, és Budapest legnépszerűbb közparkjának beépítése árán valósul meg. Ha a zsűri tisztában lett volna azzal, hogy az építkezés világörökségi területen, hazai és nemzetközi jogszabályok megsértésével zajlik, akkor egész biztosan nem díjazta volna a Magyar Zene Házát – hangsúlyozta a városvédő.

Bár az épület pontos tervei a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, Garay Klára úgy tudja, a tervek többször módosultak. Így viszont nemcsak az kérdés, hogy végül mi épül fel a Városligetben, hanem az is, hogy a Városliget Zrt. egyáltalán milyen terveket nyújtott be a versenyre. „Porhintés, szemvényvesztés, átverés” – mondta Garay Klára a díjról. Felidézte, hogy tavaly ugyanezen a versenyen ugyanilyen elismerést kapott az új Néprajzi Múzeum is, amelynek helyén jelenleg egy hatalmas gödör tátong a Dózsa György útnál. Súlyos eljárási hibák miatt – jegyezte meg – peres eljárás van folyamatban az építési engedély ellen. A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb építményét, az egyelőre még átadásra váró Pannon Park biodómját pedig Európa legjobb szabadidős épületének választották. Az Átlátszó már tavaly felhívta a figyelmet a Ligetvédők Lapjának egyik cikkére. Gulyás András írásából kiderült ugyanis, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt. Az Európa legjobb szabadidős épületének választott biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. Mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki, a versenyre való nevezés ára nagyjából 4-500 ezer forint volt. Azt már az Urbanista blog tette szóvá, hogy a díjazott Néprajzi Múzeum a hozzáértő zsűri méltatása szerint Bukarestben épül. Összefoglalva: a díj sokkal inkább egy szolgáltatásnak tűnik, mint versenynek. Az International Property Awards (IPA) honlapja is hangsúlyozza, hogy a díjat később marketing célokra is remekül lehet használni. A díjra részint online is lehet nevezni, de a cégnek saját, telemarketinges kutatórészlege is van, amely telefonon veszi fel a kapcsolatot a helyi ingatlanfejlesztőkkel, és arról győzködi őket, hogy jelentkezzenek a nagy megmérettetésre. Ha az ingatlanfejlesztő úgy dönt, hogy belevág a kalandba, akkor rövidesen jelentkezési lapot kap az IPA-tól, amelyben előre kérik a nevezési díjat. Az összegről a cég honlapján nem találtunk információt. A jelentkezők négy főkategóriában – fejlesztés, építészet, belső építészet, ingatlanfejlesztés – és egységenként 9-10 alkategóriában, országonként versenyezhetnek. Ezt követően az IPA szerint független szakmai bírálók régiónként és kategóriánként bírálják el a nevezéseket. Maga az elbírálás papírból, azaz a pályázók által benyújtott dokumentáció alapján történik. A bírálók a dokumentáció alapján 60 pontig értékelhetik az egyes beruházásokat. Azok, akik legalább 36 pontot kapnak, azok országos szinten, kategóriánként ötcsillagos értékelést kapnak – az IPA ismertetőjéből kiderül, hogy érdemes kockáztatni, mivel a pályázók 75 százaléka eléri ezt a szintet. Az „Architecture” (építészet) kategórián belül az európai ingatlanok közül 30 másik beruházás – köztük egy budai luxusvilla is – megkapta ugyanezt az ötcsillagos minősítést, amit a Magyar Zene Háza. A Magyar Zene Háza ezen belül a „Best Public Service Architecture” alkategóriában indult, ahol négy másik európai beruházás is öt csillagot nyert. Ilyenkor a szervezők telefonon értesítik a beruházókat az örömhírről, illetve arról, hogy fizessenek be újabb – ismeretlen – összeget, hogy részt vehessenek a díjátadó gálán. Ravasz mód ilyenkor nem közlik a jelentkezőkkel, hogy pontosan milyen szintű díjat kapnak, az csak ott, a helyszínen derül ki. A boldog nyertesek az így összetoborzott közönség előtt vehetik át a díjukat, illetve DVD-t kapnak a beruházásuk elbírálásának a folyamatáról, a felvételen a bírálók személyesen kommentálják a döntésüket. Ezek után újabb kör következik, ahol a regionális nyertesek közül választják ki a World Best Award nyertesét – a versenyzők pedig ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hogy jegyet vásároljanak a nemzetközi díjátadóra, ahol ismét a cég által szervezett csinnadratta között vehetik át a díjukat. Videóprezentáció készül a projekt elbírálásáról, az IPA interjút készít a győztesekkel, azok kapnak falra kiakasztható bekeretezett díjtáblákat, plaketteket, asztali díszeket. Elküldtük kérdéseinket a Városliget Zrt.-nek, ha választ kapunk, közöljük.

1,7 milliárddal drágult

Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt – írta a G7 portál. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül.  

„Fake news, hírlapi kacsa”

Alapállásunk, hogy mindenre nyitottak vagyunk – mondta a városligeti beruházásokról Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. vezetője az Index.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: ha a fővárosi közgyűlés úgy döntene, hogy folyamatban levő építkezések álljanak le, akkor leállítják. Ha azt mondják, hogy az elkezdett épületek fejeződjenek be, de új dolog ne épüljön, akkor nem fog új dolog épülni. A kérdésre, hogy lesz-e új Budapest-miniszter, Fürjes így reagált: „Fake news, szerkesztő úr, hírlapi kacsa... Gulyás Gergely a Budapest-miniszter – a kormány ügyrendje szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter is. Nincs változás.”

Ezt az utolsó októberi hétvégét még kipréseli magából a nyár, hétfőn már hideggel és esővel vonul be az ősz

Publikálás dátuma
2019.10.25. 22:04

Fotó: Shutterstock
A hőmérséklet rendkívül sokáig volt idén nyárias, eddig csak az őszi színek utaltak az új évszakra.
Ha kiránduláson gondolkodnak olvasóink, akkor ne gondolkodjanak tovább. Ugyanis idén valószínűleg ez a hétvége lesz az utolsó lehetőség arra, hogy még éppen a nyárra emlékeztető időjárási körülmények között sétáljanak a természetben, miközben látszatra, vagyis színeiben már javában ősz van. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi alapján összeszedtük a hétvégének és a jövőhét elejének az előrejelzéseit.

Szombat

Ahogy pénteken, úgy szombaton is napos, alapvetően csapadékmentes idő lesz. Hajnalban még átmenetileg több helyen párássá, foltokban ködössé válik a levegő, és gyenge szitálás is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton általában 20 és 25 fok között valószínű, csak néhol lehet ennél hűvösebb az idő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 4 és 10 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken akár gyenge talaj menti fagy is kialakulhat, illetve a magasabban fekvő helyeken, tópartokon 10 fok feletti értékek is előfordulhatnak, de többfelé köd is képződik, ami tartósabban megmaradhat.  A Dunántúlon déli szél várható, másutt gyenge marad a légmozgás.

Vasárnap

A szombat hajnali köd feloszlását követően derült, napos idő lesz vasárnap, csapadék nem várható, néhol ködszitálás azonban előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos tájakon 20 és 24 fok között valószínű, a tartósabban ködös területeken néhány fokkal ez alatt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 és 11 fok között várható, sokfelé ködképződés várható. A délnyugati szél mérsékelt marad, csak északkeleten élénkül meg helyenként. 

Hétfő

A vasárnap éjszakai köd hétfőn napközben feloszlik, azonban észak felől erősen megnövekszik a felhőzet. Elsősorban az északi megyékben helyenként már eső, záporeső is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 22 fok között alakul, az alacsonyabb értékek északon, északnyugaton, a magasabbak délkeleten várhatóak. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 és 11 között alakul.   Megélénkül, néhol megerősödik az északira, északnyugatira forduló szél. 
Szerző