Borkai Zsolt;önkormányzati választás;

2019-10-26 06:30:00

Publicus: 180 ezer embert mozgósított a Borkai-ügy

A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni.

Az ilyesmi nem tesz jót, mellbe vágja az embereket, azt azonban sosem fogjuk megtudni, hogy a voksokban is kifejeződött-e ez – így fogalmazott a Borkai-ügy hatásairól Orbán Viktor kormányfő a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában. A Publicus új, közvetlenül a választás után készített felmérése szerint viszont nagyon is tudható, hogy mekkora volt a szavazatokban mérhető következménye a győri polgármester szex- és korrupciós botrányának. A kutatás szerint az ügyet ismerők 3 százaléka mondta azt: a Borkai-eset miatt döntött úgy, hogy elmegy szavazni. Ez pedig sok szavazatot jelent, hiszen a Publicus lapunkban még tegnap ismertetett felmérése szerint az emberek 74 százaléka értesült a botrányról. Vagyis a mintegy nyolcmillió szavazópolgárt alapul véve majd 180 ezer ember ment el szavazni kifejezetten Borkai miatt. Emellett a kérdezettek 1 százalék azt mondta, hogy a botrány miatt maradt távol.

A kutatás szerint a nyugdíjasokat még jobban megmozgatták a történtek: 6 százalékuk – ami teljes népességkörében 120-130 ezer szépkorút jelent – kifejezetten a botrány miatt ment el szavazni. A kutatás során megkérdezettek hetede vélte úgy, hogy a Borkai-ügy miatt szerepelt az ellenzéki összefogás az előzetes várakozásokat messze felülmúlva Budapesten és a megyei jogú városokban, illetve a nagyobb vidéki településeken. Még a kormánypárti szimpatizánsok és a falvakban élők ötöde szerint is Borkai miatt tört előre az ellenzék.

Noha a Borkai-ügy sokakat mozgósított, az önmagában nem lett volna elegendő a Fidesz-KDNP látványos térvesztéséhez, hiszen a Publicus szerint mintegy 236 ezer ember részvételi hajlandóságára volt hatással a botrány, miközben összesen körülbelül 3,9 millióan szavaztak. Ezt jelzi az is, hogy a kutatás szerint a legtöbben éppenséggel a kormánypártokat okolták az eredmények miatt: a megkérdezettek 37 százaléka szerint egyszerűen elege lett az embereknek a Fidesz-KDNP-ből, s ez még annál is jobban számított, minthogy az ellenzék a legtöbb helyen közös jelöltet állított a kormánypárti indulóval szemben.

Az összefogás erejében leginkább a budapestiek hisznek – 53 százalékuk –, ezt igazolták is a fővárosi eredmények. A falun élőknek viszont csak ötöde véli, hogy a teljes ellenzéki együttműködés okozta sok helyen a Fidesz-KDNP vesztét, viszont dupla ennyien gondolják, hogy elege lett az embereknek a kormánypártokból. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatos és tartós népszerűségvesztést vizionálnak: a válaszadók fele úgy gondolja, a választási eredmény nem hat ki a következő, 2022-ben esedékes parlamenti választásokra. Főként a kormánypárti és az alacsonyabb iskolázottságúak hisznek a Fidesz-KDNP népszerűségének állandóságában, az ellenzékiek közel háromnegyede, az érettségizettek és a diplomások mintegy fele szerint viszont a mostani eredmény egy három év múlva esedékes pofon előszele volt.

Ehhez azonban még jobban aktivizálni kellene a szimpatizánsokat, főleg a Jobbik részéről, ugyanis a párt támogatóinak csak fele ment el szavazni két hete. Ráadásul ha rajtuk múlt volna, nem ér el ilyen átütő eredményt az ellenzéki összefogás: a jobbikosoknak csak harmada voksolt a közös jelöltekre, kétharmaduk valamelyik független indulóra tette az ikszet. Ezzel szemben az MSZP-sek háromnegyede támogatta az ellenzéki jelölteket. Az viszont feltétlenül az ellenzéki pártok javára írható, hogy sikerült megértetniük szimpatizánsaikkal: semmi esetre se szavazzanak a kormánypárti indulókra. Öt éve átlagosan minden hatodik ellenzéki párti voks került a Fidesz-KDNP-hez, az idén viszont csak minden ötvenedik.