Lackner Csaba nem adja vissza a mandátumát

Publikálás dátuma
2019.10.26. 12:16
Lackner Csaba
Fotó: Lackner Csaba Facebook oldala
Ezt ügyvédjén keresztül üzente meg a politikus.
Lackner Csaba nem adja vissza a kispesti képviselői mandátumát – írja a Magyar Nemzet. A kormányközeli lapnak Lackner ügyvédje azt írta, 
„Lackner Csaba a választók által október 13-án ráruházott képviselői mandátumot nem kívánja visszaadni. Tiszteletben tartja a választók akaratát. A képviselői mandátumával a kerületi lakosság érde­keit kívánja szolgálni a továbbiakban is.”

Mint megírtuk, Tóth  Bertalan, az MSZP elnöke – mivel Lackner nem adta vissza mandátumát a kiszabott határidőig – pénteken kezdeményezte a politikus kizárását a pártból. A szocialisták etikai és fegyelmi tanácsa nyolc napon belül dönt. A párt elnöke szerint Lackner Csabának meg kell adni a lehetőséget, hogy megvédje magát, „de azt éreznie kellene, hogy a vele szemben megfogalmazott vádak a közösségünkre nézve is súlyos terhet jelentenek, ezért tudnia kellene, mi a kötelessége.” „Teljes összhangban van Tóth Bertalan véleménye a kispesti MSZP hétfői döntésével. Mi is arra kértük Lackner Csabát, mondjon le képviselői mandátumáról, hogy a nevével összeköthető üggyel ne terhelje tovább a baloldali közösség sikeres munkáját” – nyilatkozta pénteken lapunknak Gajda Péter. A kispesti polgármester többször beszélt személyesen is Lackner Csabával, aki „nagyon szeretné bizonyítani az igazát”. Gajda szerint, amikor megalakul a kispesti képviselő-testület, Lackner már nem lesz az MSZP tagja. Ennek megfelelően hiába kérik majd a mandátuma visszaadására Lackner Csabát semmi sem kötelezi a politikust arra, hogy ennek eleget tegyen. A polgármester példaként Demeter Mártát említette, aki miután kilépett az MSZP-ből, nem adta vissza parlamenti helyét és függetlenként, majd LMP-sként folytatta. 
Az ügy előzménye, hogy az önkormányzati választási kampányban a kormánysajtóban megjelent egy videó, amelyen állítólag Lackner Csaba látható és hallható. A férfi fehér port tart a kezében és korrupciós vádak hangzanak el a XIX. kerületi önkormányzattal és az azóta újraválasztott polgármesterrel, Gajda Péterrel kapcsolatban is. A polgármester korábban azt mondta, feljelentést tett rágalmazásért és becsületsértésért, szerinte ugyanis a kormánypárti sajtó állításai hazugságok. Lacknerről pedig lapunknak kijelentette: „Amennyiben bizonyíthatóan ő van a felvételeken és még kokaint is fogyasztott, akkor felszólítom, hogy adja vissza a mandátumát és távozzon a közéletből.” Gajdán kívül Lacknert is újraválasztották a kerületben, utóbbi pedig – bár a felvételeket manipulatívnak minősítette – bejelentette: felfüggeszti MSZP-s tagságát. Kerestük Lackner Csabát is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált hívásainkra.
Szerző
Témák
MSZP Kispest

Ezentúl nem kell elővenni a laptopokat az ellenőrzésnél Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.10.26. 10:24
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A mobiltelefonnál nagyobb elektronikai eszközök október 24-étől a csomagban maradhatnak az átvilágítás során.
Mostantól nem kell kivenni a laptopokat és tableteket a ferihegyi repülőtéren az utasbiztonsági ellenőrzésnél – közölte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője az airportal.hu-val. A Budapest Airport tájékoztatása szerint október 24-étől
a mobiltelefonnál nagyobb elektronikai eszközök – például a tabletek, fényképezőgépek vagy hajszárítók – is a csomagban maradhatnak az átvilágítás során.

Az új szabályok bevezetését egy öt hónapos tesztelés előzte meg, és a Budapest Airport felmérése szerint az újítás minden nyolcadik-tizedik utast érint közvetlenül, hiszen ennyien szállítanak kézipoggyászukban olyan eszközöket, amelyeket a biztonsági ellenőrzésnél eddig külön tálcára kellett helyezni. Az eljárás teljesen újnak számít az európai repülőterek között, csupán néhány helyen vezették be eddig. Az újítás a kézipoggyászban szállított folyadékokra egyelőre nem vonatkozik, azokat továbbra is ki kell venni a táskákból, és zárható zacskóban a tálcára kell helyezni.
Szerző

A női vezetővel kibékültek a magyarok, de a bőrszín kritikus kérdés nálunk

Publikálás dátuma
2019.10.26. 10:03
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lakosság több mint negyede kellemetlenül érezné magát, ha a népesség többségétől eltérő bőrszíne lenne a miniszterelnöknek – közel harmaduk pedig egy romának sem örülne.
Négy év után az európai Bizottság újra felmérte, hogyan alakul tagállamonként az egyes csoportok elfogadottsága/elutasítottsága a közéletben, a munkahelyeken vagy a családokban. A héten publikált EuroBarometer-felmérés adatait idén májusban vették fel az Európai Unió 28 tagállamában személyes interjúkkal. Magyarországon összesen 1027 embert kérdeztek meg egy személyes interjú keretében – írja az elemzés eredményeit bemutató 444.hu.

Érezzük a diszkriminációt - és gyakoroljuk is

A felmérésből kiderül, hogy nálunk a válaszadók a romákkal szembeni diszkriminációt tartották a legelterjedtebbnek: az európai átlaghoz (61 százalék) képest Magyarországon 72 százalék látta úgy, hogy a roma származása miatt gyakran ér valakit hátrányos megkülönböztetés. De az etnikai hovatartozás esetében a magyarok már kevésbé látták elterjedtnek a hátrányos megkülönböztetést, mint az európai átlag. És ha a bőrszínre kérdeztek rá, majdnem azonos érzéket mutatott az EU-átlaghoz képest (59-58 százalék). 
A romák hátrányos megkülönböztetésével tehát tisztában vagyunk – de nem tudunk elszakadni tőle:  a felmérés szerint 
ha egy roma lenne Magyarország vezetője, az a válaszadók 32 százalékát érintené kényelmetlenül, 23 százalék csak mérsékelten érezné magát kényelmesen, de 40 százalék kényelmesen ellenne vele.

Míg az uniós átlag szerint a válaszadók több mint fele (53 százalék) látta úgy, hogy elterjedt a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetés, Magyarországon csak 46 százalék mondta ezt. Mellette 42 százalék mondta azt, hogy ritkán azért előfordul. Ha azonban a vezető kiválasztásáról van szó, itt is gyorsan élesedik a negatív diszkrimináció:
a legtöbb magyar (37 százalék) akkor érezné kényelmetlenül magát, ha egy transznemű vezetné az országot,de magas az elutasítottsága az interszexuálisoknak (41 százalék), valamint a melegeknek, leszbikusoknak és biszexuálisoknak is (40 százalék).

A női irányítással nincs gond

A magyarok abban nem különböznek a többi uniós tagállam lakóitól, hogy leginkább azzal tudnának kibékülni, ha egy nőt választanának meg az adott ország legmagasabb politikai pozíciójába. Míg az EU-ban átlagosan 88 százalék érezné kényelmesen magát egy női vezetővel, nálunk ez 81 százalék. Eközben nálunk mégis kétszer annyian (6 százalék) mondták azt, hogy kényelmetlenül éreznék magukat, ha egy nő vezetné az országot. Tény, hogy nálunk erre pár száz éve nem volt példa.  Egy fiatal vezetőt a magyarok pont annyira tudnának elfogadni, mint egy időset (70-70 százalék), miközben a többi tagállamban ez az arány egy kicsivel a fiatalabb javára billen (78-75). Ugyanakkor Magyarországon lényegesen kevesebben fogadnának el egy fogyatékossággal élő vezetőt, mint az uniós átlag. Nálunk csak 52 százalék mondta azt, hogy kényelmesen érezné magát, szemben a 77 százalékkal. Egy fogyatékkal élő vezetőt leginkább Hollandiában (91 százalék), az Egyesült Királyságban (90 százalék) és Svédországban (89 százalék) tudnának elképzelni. Mi ezzel az aránnyal a románokkal (49 százalék) és a litvánokkal (53 százalék) állunk a lista végén.  

Annyira legyen színes, mint a többség

Ha politikai vezetőről van szó, akkor Magyarországon az is nagyon számít, hogy a bőrszíne ne térjen el a népesség többségétől. Miközben nálunk 26 százalék kifejezetten kényelmetlenül érezné magát, ha másmilyen bőrszínű lenne a vezető, 27 százalék csak mérsékelten érezné magát kényelmesen és 42 százalék mondta, hogy nem zavarná. Ehhez képest átlagban az EU-ban 72 százalék kényelmesen ellenne egy ilyen helyzettel, és csak 12 százalék mondta azt, hogy kényelmetlenül érintené. Nálunk már csak a bolgároknál alacsonyabb az elfogadási arány, ott csak 38 százalék mondta, hogy kényelmesen ellenne egy eltérő bőrszínű vezetővel, míg Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban ez az arány 90 százalék fölötti.
A cikket teljes terjedelmében ide kattintva tudják elolvasni.
Szerző
Frissítve: 2019.10.26. 10:16