Megszavazták: nős férfiak is lehetnek papok

Publikálás dátuma
2019.10.27. 12:13

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Hétvégén ért véget a Vatikánban a pánamazóniai szinódus több mint 280 főpap, illetve szakértő részvételével. A jelenlévők megszavazták a záródokumentumot, amely szerint az amazonasi régiót érzékenyen érintő paphiány enyhítésére, kivételes esetekben, családos férfiakat is lelkipásztorrá szentelhetnek. Ezzel kapcsolatban a végső döntés természetesen a pápáé.
Az esemény három hétig tartott, s a jelenlévők szerint valóban őszinte viták jellemezték. A szinódusra készült munkadokumentum nagy felháborodást váltott ki konzervatív körökben, mert javaslatok között szerepelt, hogy az amazóniai régióban pappá szentelhessenek olyan családos férfiakat, akik „erkölcsösségéhez nem férhet kétség”. Ezt szakszóval „viri probatinak” nevezik. Ez egyfajta első, óvatos lépés lenne a cölibátus eltörlése felé – értékeltek szakértők. A konzervatív főpapok, köztük Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt német prefektusa, illetve Raymond Leo Burke, az egyház legfelsőbb bíróságának egykori prefektusa a szinódus előtt és alatta is élesen bírálták a terveket. A pánamazóniai egyházi szervezet, a Repam ezzel szemben úgy vélte, elérkezett az idő arra: enyhítsék a cölibátussal kapcsolatos előírásokat. A szervezet új utakat követelt a lelkipásztori szolgálatban. A pápa a szinódust lezáró beszédében kijelentette, a szinódus megmutatta, hogy reformokra van szükség. A záródokumentumban ugyan nem szerepel a viri probati kifejezés, az azonban igen, hogy a házas diakónusokat is pappá szentelhessenek. Mint a szöveg írja, „nagyra becsüljük a cölibátust Isten adományaként és arra kérjük a hivatást választókat, hogy a papi nőtlenség szellemében éljenek”, ugyanakkor a dokumentum rámutat, a különbözőségek nem fenyegetik az egyház egységét, éppen színesítik azt, másszóval a dokumentum szerint az eltérő vélemények nem vezetnek egyházszakadáshoz. A paphiány miatt lehetővé kell tenni a helyi közösség által elismert férfiak pappá szentelését – írja a dokumentum -, akik „állandó és gyümölcsöző diakonátust is magukénak mondhatnak”. Így a pappá szenteltek az Amazonas vidékén hirdethetik az Igét és szentségeket is kiszolgáltathatnak. A záródokumentum csak tanácsot ad a pápának, nem kötelezi őt semmire, bár aligha dönt másként. Mint Ferenc pápa elmondta, tervei szerint az év végéig írja meg a szinódus határozatai alapján készülő értekezését.
A szinóduson sok szó esett a klímavédelemről is, az Amazonas térségét különösen érzékenyen érintő ökológiai változásokról. Különösen figyelemreméltó, hogy Ferenc pápa dicsérettel illette a környezetvédelemért tett erőfeszítéseiért a svéd kislányt, Greta Thunberget és az általa létrehozott Fridays for Future mozgalmat. Mint fogalmazott, a fiatalok klímatüntetéseikkel arra híják fel a figyelmet, hogy övék a jövő. Egyúttal azt is közölte, hogy a keresztényeknek „ökológiai megtérésre” van szükségük. A záródokumentum egyébként óvatosabban fogalmazott a női diakonátus létrehozásáról. Ferenc pápa már korábban vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a női diakonátus engedélyezéseinek lehetőségeit vizsgálja. Az egyházfő szombaton úgy fogalmazott, a kérdést tovább kell vizsgálni, az általa létrehozott bizottság ugyanis nem jutott egyértelmű következtetésekre. Ugyanakkor hozzátette, a hit továbbadásában a nőknek is fontos szerepük lehet az Amazonas régiójában.
Frissítve: 2019.10.27. 12:25

Ukrajnában vizsgálja a sokat vitatott nyelvtörvényt a Velencei Bizottság küldöttsége

Publikálás dátuma
2019.10.27. 11:33
Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában FOTÓ: MTI/NEMES JÁNO
Az ukrán kormány már előre magyarázkodik.
A szakértői látogatás után a Velencei Bizottság véleményt készít a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberi ülésén fogad el a testület - írja az MTI. A küldöttséget pénteken fogadta Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a diplomata a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a törvényt az ukrán alkotmánynak megfelelően fogadták el, külföldi országok tapasztalatai, valamint a Velencei Bizottság korábbi ajánlásai alapján. Bodnar szavai szerint egy ilyen jogszabálynak az elfogadása nemcsak humanitárius szempontból volt fontos, hanem biztonsági szempontból is az Ukrajnát Oroszország részéről érő folyatólagos agresszió miatt. A miniszterhelyettes felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy Ukrajna őslakos népei és nemzeti kisebbségei számára anyanyelvük használatát a társadalmi életben, valamint jogaik szélesebb értelemben vett biztosítását egy nemzetiségi kisebbségekről szóló új törvény határozza majd meg. Ezt a jogszabályt a parlament elé kell terjeszteni - tette hozzá. Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző összetételű parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt, a parlamenti választást július 21-én tartották Ukrajnában. A törvény az aláírása után két hónappal, július 16-án lépett hatályba. A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként Moszkva-párti parlamenti képviselők, akik az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály felülvizsgálatáért. Tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Zelenszkij még áprilisban a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
Szerző

Szabad szemmel - New York Times: Orbán stadionokra szórja a pénzt, a kórházak meg pusztulnak

Publikálás dátuma
2019.10.27. 10:38

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 27.
New York Times Magyarországon ragyognak a stadionok, a kórházak viszont pusztulnak, mivel Orbán Viktor az előbbi célra két kézzel szórja a pénzt, utóbbira viszony már nem annyira. A körkép mindjárt az elején szembe állítja a felcsúti Pancho aréna luxusát és a megye legnagyobb kórházát, ahol a női WC-ben nincsen szappan, a férfi mosdóban pedig egyetlen piszoár sem működik. Emellett éjfél után két orvos próbálta ellátni a 30 várakozó beteget. Az ellentét mutatja, hogy mi a fontos Európa egyik legerősebb szélsőjobbos vezére számára, aki úgy állítja be magát, mint aki a magyar emberek nacionalista bajnoka és az uniós elit ostora. Csak éppen az átlag magyar szenvedi meg leginkább, hogy az ország egészségügye a béka feneke alá került a kontinentális besorolásban, sok orvos pedig Nyugatra költözött a Fidesz alatt. Több mint egy tizedük, azaz nagyjából 5 ezer ember már vette a kalapját az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt. Az orvosi ellátásból kivonják a pénzt, viszont annál többet költenek sportlétesítményekre, a tao útján. Utóbbi fő kedvezményezettje a miniszterelnök által alapított csapat. Orbán a felcsúti VIP-páholyban szokta fogadni ügyfeleit, ami felveti az érdekütközés és a korrupció kérdését. A vendégek között időnként feltűnik a legfőbb ügyész, valamint a két leggazdagabb magyar, Csányi és Mészáros is. Juhász Attila a Political Capitaltől azt mondja, hogy aki be akar jutni a politikushoz, az a focin keresztül tud célt érni. Emellett a stadionépítések során rengeteg pénzt lehet ellopni. Csak éppen a magyar futball nem tudott előrelépni. Mind az egészségügyben, mind az adóbevételekben rosszabb lett az átláthatóság és az elszámolási kötelezettség, ahogy a kormány korlátozta a sajtó a bíróságok és más, demokratikus intézmények működését, miközben a bírálók szerint félautokrata rendszert hozott létre az EU-ban. A magyarok hátulról az 5. helyet foglalják el abban a statisztikában, amely azt mutatja, hányan halnak meg olyan betegség következtében, amelytől nem kellett volna. A rák okozta elhalálozások listáján pedig az utolsó helyre kerültek. A hatóságok közben nem hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzések számát, nehogy „pánik legyen”. Sok klinikán nincs elegendő személyzet, nőnek a várakozási idők, kétségbeesésükben az emberek a baleseti sebészeteket keresik fel. A Honvédkórházban, éppen az ottani lehetetlen állapotok miatt mondott le a részleg vezetője, Zacher Gábor. Szócska Miklós volt államtitkár ezzel szemben védi a renomét. Ám Orbán felszámolta az önálló szaktárcát, meggyengítette a szakmai felügyeletet, ugyanakkor az orvosok nem nyilatkozhatnak a bajokról. A pénzeket olyan magáncégekhez irányították, amelyek a hatalomhoz kötődnek. Közülük legalább egy a szerződések után járó adót a felcsúti labdarúgó csapatnak utalta át. Hivatalos adatok szerint a tao-rendszer másfél milliárd dollárt vont el a közszolgáltatásoktól, miközben erősen korrupciógyanús. Ugyanakkor az egészségügyben bizonyos vállalkozások egyre több szerződést kapnak. A Transparency International szakértője úgy látja, a cél az volt, hogy EU-s pénzekkel hozzák helyzetbe a „közeli” építőipari cégeket és beszállítókat.
Spiegel Az amerikai neokonzervatívok egyik fő ideológusa arra figyelmeztet, hogy Trump újraválasztása tragikus következményekkel járna a világ számára, annál is inkább, mert az egész világon összecsap a szabadság és a tekintélyelvűség, ráadásul utóbbi van fölényben. Robert Kagan, aki már a Reagan-kormányzatnak is dolgozott, szerencsésnek tartja, hogy az amerikai demokratikus intézményrendszer idáig vissza tudta verni az elnök legrosszabb rohamait. Ám ha a politikus további négy évig a Fehér Ház gazdája marad, akkor az újabb négy esztendőt jelent, hogy összeomoljon a nemzetközi rend. Ha pedig az bekövetkezik, akkor minden ország levonja majd a következtetéseket belőle a maga számára.    A történész változatlanul úgy látja, hogy az USÁ-nak meg kell őriznie vezető szerepét a világban, de ha a republikánusok az alkotmányos vádemelési eljárás során elfordulnak az elnöktől, az nem a külpolitika miatt lesz, hanem mert nem akarják, hogy őrületében magával rántsa a pártot a szakadékba. Ám ott jelenleg még nem tartunk. Ugyanakkor veszélyben van az a nemzetközi kereskedelmi rend, illetve a demokrácia, ami a háború után szavatolta Európa sikerét. Annál is inkább, mert az amerikaiak egyre kevésbé gondolják úgy, hogy nekik katonának kell állomásoztatniuk a régi földrészen a demokráciával szembenálló erők ellensúlyozására. Ám ha kivonulnak ezek a csapatok, akkor Németország szomszédjai leválnak a NATO-ról, de lehet, hogy még az EU-ról is, és megpróbálják megtörni Berlin gazdasági hegemóniáját. De akkor előbb-utóbb a németek is befelé fordulnak.    A szakember szerint ily módon javíthatatlan optimistának kell lenni ahhoz, hogy bárki azt gondolja: az USA nélkül is stabil és békés marad Európa. A helyzet már egészen más, mint a 90-es években. A britek kilépnek, Magyarország, Csehország és Lengyelország az illiberalizmus felé tart, vagy már meg is érkezett oda. És lehet, hogy a franciáknál legközelebb a nacionalisták kerülnek hatalomra. Az amerikaiak számára pedig az az alternatíva, hogy vagy hajlandóak fenntartani a világrendet, viselve annak erkölcsi és anyagi árát, vagy hagyják, hogy bedőljön a szisztéma, de akkor szembe kell nézniük az összes abból fakadó katasztrófával.     
The Times A recenzió úgy látja, hogy a két neves politológus, a bolgár Ivan Krasztev és az amerikai Stephen Holmes legújabb könyve, a „A fény, amely kihunyt” meggyőzően mutatja be, miként erősödhetett meg a mérgező populizmus az egykori szovjet tömbben. Hogy az egykori nagy liberális remények meghiúsultak Kelet-Európában, annak fő okát a szerzők a Nyugat győzelemittasságában látják a hideg háború megnyerése után. Az egykori szocialista államok kétségbeesetten próbálták lekoppintani a nyugati modellt, ám másodrendű polgárokként kezelték őket, megtagadták tőlük az alternatíva jogát. Éppen ez ellen indították támadásukat a a demagógok. Az áldozatiság érzése mélyen ül Keleten és gátlástalan politikusok alaposan meg is lovagolták. A kiábrándultság és a düh folytán ezek az emberek könnyen lépre mentek az olyan vezetők idegengyűlölő nacionalizmusának, mint Orbán és Kaczynski, akiknél az illiberális demokrácia odavezetett, hogy átírták az alkotmányt és lábbal tapodnak a hatalmi ágak szétválasztásán. Nincs bizonyíték azonban arra, hogy ezzel nem ért egyet a lakosság többsége, főként, hogy nagy részét a bosszantó nyugati liberálisok adójából fizetik. A kötet feltárja, hogy ezek a rendszerek kirohannak a migráció ellen, csak éppen a fő gondjuk igazából az elvándorlás. Mindent egybevéve az elemzés erősen rávilágít azok dilemmájára, akik biztosra vették a háború utáni nyugati rend alapeszméit.
Guardian Keletközép-Európában nem minden tökéletes, amint azt a politikai mozgások illusztrálják ám a régió aranykort ér meg: egészségesebb és jobban megy neki, mint valaha. Ekkora növekedést, mint amekkora errefelé jelentkezett az utóbbi 30 évben, nemigen élt még át a világ egyetlen más régiója sem. Sokan persze ezt egészen másként érzékelik. Egész pontosan úgy, hogy ott hagyták őket az út szélén. Ám a statisztikák másról tanúskodnak és nincsenek olyan kiugró egyenlőtlenségek az adott társadalmakon belül, mint másutt. Javult a várható élettartam is. Ezek az országok – Ukrajnával és Oroszországgal ellentétben – a rendszerváltáskor többnyire elkerülték, hogy egynémely emberek kimazsolázzák maguknak az állami vagyon színe-javát. És bár egyes államokban még mindig támadások érik az intézményi kereteket, azért a helyzet messze nem annyira tragikus, mint az ukránoknál, ahol mindent a politika és az oligarchák érdekei szabnak meg. Leginkább a győri Audi-gyár jelképezi az átélt növekedést, de a lehetséges buktatókat is. Az egész város ettől az üzemtől függ. A jövő útja azonban nem az, hogy a nyugati termelést Keletre telepítik át, hanem az ötletnek, az innovációnak a térségen belülről kell jönnie. Ezek az országok csak ily módon tudnak felzárkózni. Ám jelenleg csak keveset költenek kutatásra és fejlesztésre, intézményi reformokra. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője úgy véli: az okos emberek megértik, hogy az eddigi modellnek vége, ám kérdés, hogy politikailag meg lehet-e csinálni a váltást. Jelenleg inkább azt látni, hogy az üzlet keresi a hézagokat, ahelyett hogy a politika megváltoztatására törekedne. Ugyanakkor a beszállítói szerepkör elégedetlenséget vált ki, ezek az országok nem akarnak a régi Európa farvizén haladni. És hiába a kedvező statisztikák, azok egyáltalán nem vigasztalják azokat, akik lepusztult, egykori ipari, illetve vidéki körzetekben élnek. Számukra a rothadás csak még nyomasztóbb, ha azt nézik, milyen jól megy más körzeteknek.  
Neue Kronen Zeitung A bulvárlap örvendetesnek nevezi, hogy a magyar kormány végre megmozdult és most először késznek mutatkozik, hogy felvilágosítást adjon Ausztriának a vitatott Fertő-tavi idegenforgalmi fejlesztésről. Eddig ugyanis a magyar fél simán figyelmen kívül hagyta Burgenland ez irányú kéréseit, noha félő, hogy a nagyarányú építkezések veszélyeztetik a térség Unesco világörökségi besorolását. Ám az illetékes osztrák környezetvédelmi tanácsnok úgy ítéli meg, hogy a soproni egyeztetés jó alapot nyújt a további tárgyalásokhoz, bár a magyar fél változatlanul azt hangoztatja, hogy semmi ok sincs az aggályokra. Hogy ez így van-e, azt az ENSZ szakosított szervezetének kell eldöntenie. Ugyanakkor osztrák részről cáfolják azt a magyar sajtójelentést, miszerint Ausztriának immár semmi baja sincs a tervvel.   
Szerző