Jogi ütközet Trump és a kongresszus között

Bíróságtól vár döntést az elnök volt munkatársa, hogy kell-e tanúskodnia az „ukrángate” ügyben.

Charles Kupperman, a Fehér Ház korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese a washingtoni székhelyű szövetségi bírósághoz fordult, hogy ott mondják meg, eleget kell-e tennie annak a pénteken kézhez vett képviselőházi bizottsági idézésnek, amelynek értelmében hétfőn meghallgatásra kell megjelennie a Donald Trump elleni, alkotmányos elmozdításra irányuló (impeachment) vizsgálat keretében. Az elnök ugyanis arra utasította őt, hogy a kongresszusi eljárás alóli mentességre hivatkozva tagadja meg a vallomástételt, és ő nem tudja eldönteni, jogszerűen melyik elvárásnak kell eleget tennie.

Olyan helyzet állt tehát elő, amely jó példája annak, mire való az egyes hatalmi ágak közötti „fékek és ellensúlyok” gyakran emlegetett – illiberális körökben elátkozott - rendszere: jelen esetben történetesen az igazságszolgáltatásra vár a döntés, hogy a törvényhozói vagy a végrehajtói oldal érvei erősebbek-e egy konkrét ügyben.

A Trump által „átverésnek” minősített vizsgálat során a demokrata párti többségű képviselőház illetékes bizottságainak szombati összevont ülésén, zárt ajtók mögött, nyolc órán keresztül faggatták a törvényhozók Philip Reekert, aki jelenleg ügyvezetőként az európai ügyekben illetékes helyettes külügyi államtitkári tisztséget látja el. A kérdések elsősorban arra vonatkoztak, hogy milyen körülmények között mentették fel idén májusban Marie Yovanovitchot, az Egyesült Államok kijevi nagykövetét, illetve hogy volt-e Reekernek tudomása olyan, Ukrajnára gyakorolt amerikai kormányzati nyomásról, amely politikailag motivált nyomozások elrendelésére irányult.

A Trump elleni vizsgálat ugyanis abban a július 25-ikei telefonbeszélgetésben gyökerezik, amelynek során az elnök arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, indítsanak nyomozást a Biden család ellen, valamint kezdjenek nyomozást annak kiderítése érdekében is, hogy milyen szerepet játszott Ukrajna a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt. Barack Obama alelnökének, Joe Bidennek a fia egy időben jól jövedelmező állást töltött be egy ukrán gázipari cégnél. Az alelnök akkoriban nagyon intenzíven foglalkozott Ukrajnával, és Trump környezetében arról beszélnek, hogy családi érdekből is latba vethette befolyását, valamint hogy Ukrajna megpróbálhatott belefolyni az említett elnökválasztási kampányba, Hillary Clinton demokrata párti jelölt érdekében. Biden most a 2020-as elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltségére pályázó politikusok éllovasa.

A Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés idején az Egyesült Államok visszatartott bizonyos katonai segélyt Ukrajnától. A képviselőházi vizsgálatot megindító demokraták abból indulnak ki, hogy az elnök saját belpolitikai érdekeinek, potenciális elnökválasztási ellenlábasa lejáratásának rendelte alá az amerikai külpolitikát Ukrajna vonatkozásában.

Trump nem tagadja, hogy nyomozásra kérte Zelenszkijt, de azt igen, hogy „valamit valamiért” alapon a katonai segéllyel saját különérdekből mutyizott volna. Az eddigi meghallgatásokról kiadott tájékoztatások szerint azonban volt, aki ennek ellentmondott.

Az ukrán segély ügyével három vezető amerikai diplomata foglalkozott: Kurt Volker, Gordon Sondland és William Taylor. Volker időközben már lemondott posztjáról, a másik kettő ma is külügyi szolgálatot teljesít. Sondland és Taylor aggályosnak mondta, hogy Rudy Giuliani, Trump személyes jogi tanácsadója nagy befolyásra tett szert az Ukrajnával kapcsolatos ügyek intézésében. Volker közzétett olyan sms-üzeneteket, amelyek egyikében Taylor őrültségnek nevezte, hogy kampányérdekből visszatartanak segélyt. Taylor a meghallgatásán arról beszélt: azt mondták neki, hogy a segély közvetlenül függ a nyomozásindítástól.

Reeker a történtek idején nem vett részt Ukrajnával kapcsolatos ügyek intézésében, de a szombati meghallgatásáról távozó képviselők úgy nyilatkoztak, hogy szavai alátámasztották azokat a korábbi vallomásokat, amelyek szerint Trump, illetve közvetlenül Giuliani nyomást fejtett ki az elnöki „árukapcsolást” ellenző Yovanovitch nagykövet visszahívása érdekében. Reekert állítólag „felzaklatta”, amikor a Yovanovitch eltávolítására irányuló törekvéseket érzékelte.

Ilyen előzmények után kellene tanúskodnia a volt fehér házi nemzetbiztonsági tisztségviselőnek. Kupperman gyorsított ügyintézést kért a washingtoni szövetségi bírósághoz benyújtott kérelmében, de elképzelhető, hogy az eredetileg tervezett hétfői időpontban nem kerül sor képviselőházi bizottsági meghallgatására, akkor sem, ha addig még nem születik meg a bírói döntés.

A vizsgálatot folytató három képviselőházi bizottság elnöke közös levelet intézett Kupperman jogászaihoz, és abban az áll, hogy a bírósághoz intézett beadványra érdemi vizsgálat nélküli elutasítás vár. Minden jel szerint a Fehér Házzal összehangolt lépésről van szó, amely azt mutatja, hogy „az elnök kétségbeesett taktikával próbálja halogatni és akadályozni a kongresszus jogszerű funkciógyakorlását, és elrejteni az impeachment vizsgálat elől a saját magatartásáról szóló bizonyítékokat” - írják a demokrata párti bizottsági elnökök.