Jogi ütközet Trump és a kongresszus között

Publikálás dátuma
2019.10.27. 19:13

Fotó: JIM WATSON / AFP
Bíróságtól vár döntést az elnök volt munkatársa, hogy kell-e tanúskodnia az „ukrángate” ügyben.
Charles Kupperman, a Fehér Ház korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese a washingtoni székhelyű szövetségi bírósághoz fordult, hogy ott mondják meg, eleget kell-e tennie annak a pénteken kézhez vett képviselőházi bizottsági idézésnek, amelynek értelmében hétfőn meghallgatásra kell megjelennie a Donald Trump elleni, alkotmányos elmozdításra irányuló (impeachment) vizsgálat keretében. Az elnök ugyanis arra utasította őt, hogy a kongresszusi eljárás alóli mentességre hivatkozva tagadja meg a vallomástételt, és ő nem tudja eldönteni, jogszerűen melyik elvárásnak kell eleget tennie. Olyan helyzet állt tehát elő, amely jó példája annak, mire való az egyes hatalmi ágak közötti „fékek és ellensúlyok” gyakran emlegetett – illiberális körökben elátkozott - rendszere: jelen esetben történetesen az igazságszolgáltatásra vár a döntés, hogy a törvényhozói vagy a végrehajtói oldal érvei erősebbek-e egy konkrét ügyben.  A Trump által „átverésnek” minősített vizsgálat során a demokrata párti többségű képviselőház illetékes bizottságainak szombati összevont ülésén, zárt ajtók mögött, nyolc órán keresztül faggatták a törvényhozók Philip Reekert, aki jelenleg ügyvezetőként az európai ügyekben illetékes helyettes külügyi államtitkári tisztséget látja el. A kérdések elsősorban arra vonatkoztak, hogy milyen körülmények között mentették fel idén májusban Marie Yovanovitchot, az Egyesült Államok kijevi nagykövetét, illetve hogy volt-e Reekernek tudomása olyan, Ukrajnára gyakorolt amerikai kormányzati nyomásról, amely politikailag motivált nyomozások elrendelésére irányult.    A Trump elleni vizsgálat ugyanis abban a július 25-ikei telefonbeszélgetésben gyökerezik, amelynek során az elnök arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, indítsanak nyomozást a Biden család ellen, valamint kezdjenek nyomozást annak kiderítése érdekében is, hogy milyen szerepet játszott Ukrajna a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt. Barack Obama alelnökének, Joe Bidennek a fia egy időben jól jövedelmező állást töltött be egy ukrán gázipari cégnél. Az alelnök akkoriban nagyon intenzíven foglalkozott Ukrajnával, és Trump környezetében arról beszélnek, hogy családi érdekből is latba vethette befolyását, valamint hogy Ukrajna megpróbálhatott belefolyni az említett elnökválasztási kampányba, Hillary Clinton demokrata párti jelölt érdekében. Biden most a 2020-as elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltségére pályázó politikusok éllovasa. A Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés idején az Egyesült Államok visszatartott bizonyos katonai segélyt Ukrajnától. A képviselőházi vizsgálatot megindító demokraták abból indulnak ki, hogy az elnök saját belpolitikai érdekeinek, potenciális elnökválasztási ellenlábasa lejáratásának rendelte alá az amerikai külpolitikát Ukrajna vonatkozásában.  Trump nem tagadja, hogy nyomozásra kérte Zelenszkijt, de azt igen, hogy „valamit valamiért” alapon a katonai segéllyel saját különérdekből mutyizott volna. Az eddigi meghallgatásokról kiadott tájékoztatások szerint azonban volt, aki ennek ellentmondott.  Az ukrán segély ügyével három vezető amerikai diplomata foglalkozott: Kurt Volker, Gordon Sondland és William Taylor. Volker időközben már lemondott posztjáról, a másik kettő ma is külügyi szolgálatot teljesít. Sondland és Taylor aggályosnak mondta, hogy Rudy Giuliani, Trump személyes jogi tanácsadója nagy befolyásra tett szert az Ukrajnával kapcsolatos ügyek intézésében. Volker közzétett olyan sms-üzeneteket, amelyek egyikében Taylor őrültségnek nevezte, hogy kampányérdekből visszatartanak segélyt. Taylor a meghallgatásán arról beszélt: azt mondták neki, hogy a segély közvetlenül függ a nyomozásindítástól.  Reeker a történtek idején nem vett részt Ukrajnával kapcsolatos ügyek intézésében, de a szombati meghallgatásáról távozó képviselők úgy nyilatkoztak, hogy szavai alátámasztották azokat a korábbi vallomásokat, amelyek szerint Trump, illetve közvetlenül Giuliani nyomást fejtett ki az elnöki „árukapcsolást” ellenző Yovanovitch nagykövet visszahívása érdekében. Reekert állítólag „felzaklatta”, amikor a Yovanovitch eltávolítására irányuló törekvéseket érzékelte.  Ilyen előzmények után kellene tanúskodnia a volt fehér házi nemzetbiztonsági tisztségviselőnek. Kupperman gyorsított ügyintézést kért a washingtoni szövetségi bírósághoz benyújtott kérelmében, de elképzelhető, hogy az eredetileg tervezett hétfői időpontban nem kerül sor képviselőházi bizottsági meghallgatására, akkor sem, ha addig még nem születik meg a bírói döntés.  A vizsgálatot folytató három képviselőházi bizottság elnöke közös levelet intézett Kupperman jogászaihoz, és abban az áll, hogy a bírósághoz intézett beadványra érdemi vizsgálat nélküli elutasítás vár. Minden jel szerint a Fehér Házzal összehangolt lépésről van szó, amely azt mutatja, hogy „az elnök kétségbeesett taktikával próbálja halogatni és akadályozni a kongresszus jogszerű funkciógyakorlását, és elrejteni az impeachment vizsgálat elől a saját magatartásáról szóló bizonyítékokat” - írják a demokrata párti bizottsági elnökök.   
Témák
USA Donald Trump

Több mint nyolcvan székelyföldi településen gyúltak ki az őrtüzek az autonómiaigény jeleként

Publikálás dátuma
2019.10.27. 18:35
Őrtűz ég az erdélyi a Hargita megyei Csíkszentgyörgy sportpályáján
Fotó: MTI / Fotó: Veres Nándor
Kiálltak a katalán függetlenségért is.
Székelyföld autonómiájának napján délelőtt a templomokban, délután az őrtüzek magaslatain gyűjtöttek aláírásokat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, nemzeti régiók kialakítását kérő európai polgári kezdeményezéshez - közölte az MTI-vel Gazda Zoltán, a szervező SZNT irodavezetője, a megmozdulás főszervezője.      Valamennyi őrtűz mellett a helyi szervezők felolvasták azt a petíciót, amelyben ismételten kinyilvánították igényüket Székelyföld autonómiája iránt. A dokumentum szerint az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg. "Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy a 21. században a börtönt találja Spanyolország is és Románia is az egy tömbben élő nemzeti közösség legitim törekvéseire adandó megtorló válaszként. Koncepciós perek áldozatai a katalán vezetők és az úgynevezett székelyföldi terrorperben elítélt fiatalok. A demokrácia elkötelezettjeiként elutasítjuk a diktatúra módszerének visszatérését, és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az Európai Unió államaiban ismételten az állami terror politikai perekben marasztaljon el ártatlan embereket" - olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett kiáltvány leszögezte, az őrtűzgyújtások résztvevői abban a formában igénylik Székelyföld területi autonómiáját, amelyben azt az SZNT autonómiastatútuma megfogalmazta. Amint a dokumentum az autonómiastatútumból idézte: a történelmi régió lakossága a szubszidiaritás elvének megfelelően át kívánja venni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását. Mindezt egy az állam és a közösség közötti választott testülettel kívánja megvalósítani, mely az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.
Szerző

„A pulykák nem szavaznak a karácsonyra”

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:23

Fotó: PAUL GROVER / AFP
Hányszor használtuk már a „sorsdöntő hét” kifejezést hétfői londoni politikai előrejelzéseink során! Találóbb fordulat aligha alkalmazható a következő napokra sem, amikor Boris Johnson teljes erőbedobással igyekszik majd elérni, hogy a parlament megszavazza a december 12-re kitűzött előrehozott választást.
Ahogy erről a The Sunday Times beszámol, a Downing Street 10. lakója a csütörtök délutáni kormányülésen szokatlanul arrogáns hangon beszélt az obstruktív képviselőkről, akik „magas fizetésüket élvezve ülnek a fenekükön az alsóházban. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan és addig fogjuk ütni őket faltörő kosként, napról napra, egészen csütörtökig, amíg meg nem adják magukat”. A Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban megszólaltatott volt munkáspárti, jelenleg független képviselő, Frank Field bejelentette, hogy a hétfői vokson a kormány előterjesztését fogja támogatni. Arra a kérdésre, vajon a Munkáspárt, mely korábban ismételten sürgette a konzervatívok kiseprését a hatalomból, miért ellenzi most az idő előtti választást, frappánsan így válaszolt: „A pulykák nem szavaznak a karácsonyra”. A Brüsszellel kötött Brexit-megállapodás útjában pedig az a közismert tény áll, hogy a parlamenti képviselők többsége 2016-ban az Európai Unióban maradás mellett voksolt. A meghatározott ideig tartó parlamenti ciklusról hozott törvény értelmében Boris Johnsonnak kétharmados többségre, 434 szavazatra van szüksége a 650 tagú alsóházban. Miután a kormány 45 fős kisebbségben van, az előterjesztés elfogadásához legalább hetven munkáspárti képviselőnek kellene semmibe vennie a frakciófegyelmet. Két további lehetőség van a korai voks kiharcolására. A kormány megkísérelhet átverni egy egysoros indítványt, mely az érvényes parlamenti törvény figyelmen kívül hagyásával tenne javaslatot a december 12-i választásra. Mind ez a trükk, mind egy a kormány által önmaga ellen beadott bizalmatlansági indítvány is egyszerű többséggel átmehetne, de Johnson nem híve az ezekkel járó komoly kockázatoknak. Az előbb-utóbb elkerülhetetlen korai választás ügyét szolgálná, ha az Európai Unió, Emmanuel Macron francia elnök szándékának eleget téve csak rövid időre hosszabbítaná meg az Egyesült Királyság október 31-én lejáró tagságát. A jelenlegi szövevényes brit belpolitikát bonyolítva a hétvégén összeborult a maradáspárti Liberális Demokrata és a Skót Nemzeti Párt, harcba szállva egy Johnsonénál három nappal korábbi választásért. December 9-e mellett kevés más szól, mint hogy ezzel a parlament saját feltételeit kényszeríthetné rá a kormányra, egyben a kampány rendelkezésre bocsátott minimum öt hét követelménye miatt nem maradna idő a friss Brexit-megállapodás elfogadtatására.