Két embert lelőttek, tizennégyet megsebesítettek egy egyetemista bulin Texasban

Publikálás dátuma
2019.10.27. 14:00

Fotó: Twitter / FOX4Terry
Három sebesült állapota válságos.
Az eset a Texasi Greenville-ben, az A&M Kereskedelmi Egyetem rendezvényén történt. Az egyetemi bulit nem az intézmény kampuszán, hanem attól néhány kilométerre tartották, a diákok a nyári szünet utáni visszatérésüket ünnepelték (homecoming party). A rendezvényen legalább 750-en vettek részt, és a buli közben dördültek el a lövések, a feltételezések szerint a támadásért egy fegyveres felelős. Az elkövető személyleírását a rendőrök nem ismerik, elmenekült, ezért nagy erőkkel keresik őt.
A lövöldözés akkor kezdődött, amikor a rendőrök egy másik ügy miatt éppen a helyszínre érkeztek, ugyanis törvénytelen parkolásról kaptak bejelentést. Ekkor hallották meg a lövéseket az épületből. Két halottat találtak és 14 sebesültet különböző fokú sérülésekkel. A helyi kórház illetékese közölte, hogy a hozzájuk beszállított mindhárom sebesült állapota válságos. A rendőrség vasárnap tervez sajtótájékoztató tartani a bűnügyről. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.27. 15:07

Megszavazták: nős férfiak is lehetnek papok

Publikálás dátuma
2019.10.27. 12:13

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Hétvégén ért véget a Vatikánban a pánamazóniai szinódus több mint 280 főpap, illetve szakértő részvételével. A jelenlévők megszavazták a záródokumentumot, amely szerint az amazonasi régiót érzékenyen érintő paphiány enyhítésére, kivételes esetekben, családos férfiakat is lelkipásztorrá szentelhetnek. Ezzel kapcsolatban a végső döntés természetesen a pápáé.
Az esemény három hétig tartott, s a jelenlévők szerint valóban őszinte viták jellemezték. A szinódusra készült munkadokumentum nagy felháborodást váltott ki konzervatív körökben, mert javaslatok között szerepelt, hogy az amazóniai régióban pappá szentelhessenek olyan családos férfiakat, akik „erkölcsösségéhez nem férhet kétség”. Ezt szakszóval „viri probatinak” nevezik. Ez egyfajta első, óvatos lépés lenne a cölibátus eltörlése felé – értékeltek szakértők. A konzervatív főpapok, köztük Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt német prefektusa, illetve Raymond Leo Burke, az egyház legfelsőbb bíróságának egykori prefektusa a szinódus előtt és alatta is élesen bírálták a terveket. A pánamazóniai egyházi szervezet, a Repam ezzel szemben úgy vélte, elérkezett az idő arra: enyhítsék a cölibátussal kapcsolatos előírásokat. A szervezet új utakat követelt a lelkipásztori szolgálatban. A pápa a szinódust lezáró beszédében kijelentette, a szinódus megmutatta, hogy reformokra van szükség. A záródokumentumban ugyan nem szerepel a viri probati kifejezés, az azonban igen, hogy a házas diakónusokat is pappá szentelhessenek. Mint a szöveg írja, „nagyra becsüljük a cölibátust Isten adományaként és arra kérjük a hivatást választókat, hogy a papi nőtlenség szellemében éljenek”, ugyanakkor a dokumentum rámutat, a különbözőségek nem fenyegetik az egyház egységét, éppen színesítik azt, másszóval a dokumentum szerint az eltérő vélemények nem vezetnek egyházszakadáshoz. A paphiány miatt lehetővé kell tenni a helyi közösség által elismert férfiak pappá szentelését – írja a dokumentum -, akik „állandó és gyümölcsöző diakonátust is magukénak mondhatnak”. Így a pappá szenteltek az Amazonas vidékén hirdethetik az Igét és szentségeket is kiszolgáltathatnak. A záródokumentum csak tanácsot ad a pápának, nem kötelezi őt semmire, bár aligha dönt másként. Mint Ferenc pápa elmondta, tervei szerint az év végéig írja meg a szinódus határozatai alapján készülő értekezését.
A szinóduson sok szó esett a klímavédelemről is, az Amazonas térségét különösen érzékenyen érintő ökológiai változásokról. Különösen figyelemreméltó, hogy Ferenc pápa dicsérettel illette a környezetvédelemért tett erőfeszítéseiért a svéd kislányt, Greta Thunberget és az általa létrehozott Fridays for Future mozgalmat. Mint fogalmazott, a fiatalok klímatüntetéseikkel arra híják fel a figyelmet, hogy övék a jövő. Egyúttal azt is közölte, hogy a keresztényeknek „ökológiai megtérésre” van szükségük. A záródokumentum egyébként óvatosabban fogalmazott a női diakonátus létrehozásáról. Ferenc pápa már korábban vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a női diakonátus engedélyezéseinek lehetőségeit vizsgálja. Az egyházfő szombaton úgy fogalmazott, a kérdést tovább kell vizsgálni, az általa létrehozott bizottság ugyanis nem jutott egyértelmű következtetésekre. Ugyanakkor hozzátette, a hit továbbadásában a nőknek is fontos szerepük lehet az Amazonas régiójában.
Frissítve: 2019.10.27. 12:25

Ukrajnában vizsgálja a sokat vitatott nyelvtörvényt a Velencei Bizottság küldöttsége

Publikálás dátuma
2019.10.27. 11:33
Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában FOTÓ: MTI/NEMES JÁNO
Az ukrán kormány már előre magyarázkodik.
A szakértői látogatás után a Velencei Bizottság véleményt készít a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberi ülésén fogad el a testület - írja az MTI. A küldöttséget pénteken fogadta Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a diplomata a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a törvényt az ukrán alkotmánynak megfelelően fogadták el, külföldi országok tapasztalatai, valamint a Velencei Bizottság korábbi ajánlásai alapján. Bodnar szavai szerint egy ilyen jogszabálynak az elfogadása nemcsak humanitárius szempontból volt fontos, hanem biztonsági szempontból is az Ukrajnát Oroszország részéről érő folyatólagos agresszió miatt. A miniszterhelyettes felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy Ukrajna őslakos népei és nemzeti kisebbségei számára anyanyelvük használatát a társadalmi életben, valamint jogaik szélesebb értelemben vett biztosítását egy nemzetiségi kisebbségekről szóló új törvény határozza majd meg. Ezt a jogszabályt a parlament elé kell terjeszteni - tette hozzá. Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző összetételű parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt, a parlamenti választást július 21-én tartották Ukrajnában. A törvény az aláírása után két hónappal, július 16-án lépett hatályba. A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként Moszkva-párti parlamenti képviselők, akik az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály felülvizsgálatáért. Tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Zelenszkij még áprilisban a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
Szerző