Előfizetés

Donald Trump bejelentette az Iszlám Állam első számú vezetőjének megölését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.27. 14:36
Elképesztő ütemben gyarapodik Abu Bakr al-Bagdadi fekete serege FORRÁS: TWITTER
Az amerikai erők vasárnapra virradóra hajtották végre az Abu Bakr al-Bagdadi elleni akciót.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap reggel a Fehér Házból közvetített beszédében hivatalosan is bejelentette Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjének a megölését, az akciót Szíria északnyugati részén hajtották végre az amerikai erők vasárnapra virradóra - írja az MTI. A Népszava is megírta korábban, hogy al-Bagdadi saját magát robbanthatta fel közvetlenül azelőtt, hogy az amerikai katonák megölhették volna. "Abu Bakr al-Bagdadi halott" - mondta az amerikai elnök a közvetítésben, majd a terroristavezér likvidálását az amerikai kormányzat első számú nemzetbiztonsági céljának nevezte. Szerinte az amerikai katonák nagyszerű munkát végeztek, egyetlen amerikai sem sebesült meg.
Al-Bagdadi földi maradványait azonosították, és számos társát is megölték. Az épületben al-Bagdadi mellett 11 gyermek volt, őket épségben kimentették.

A terroristavezér azonban három saját gyermekét magával vitte a halálba. Trump azt is közölte: rendkívül értékes dokumentumokat találtak az épületben az Iszlám Állam további terveiről, terrorakcióinak előkészítéséről. "Harcolunk az Iszlám Állam és más terrorszervezetek teljes megsemmisítéséig" - mondta az Egyesült Államok elnöke.  Az akciót Donald Trump engedélyezte több mint egy hete. Al-Bagdadi a világ egyik legkeresettebb embere volt, az Egyesült Államok 25 millió dolláros (7 milliárd 225 millió forint) vérdíjat tűzött ki a fejére. Az elmúlt években már többször felröppent a hír, hogy Bagdadit kilőtték, de volt olyan esemény, amin feltűnt, aztán később egy videón is megjelent. A világ legveszélyesebb terroristavezére nyolc hónapig volt már az amerikaiak kezében, de akkor még nem tartották elég nagy halnak, és 2004 decemberében szabadon engedték. Legutóbb 2017-ben tűnt úgy, hogy meghalt al-Bagdadi, de akkor megúszta az orosz légierő csapását. Idén októberben pedig Franciaország adott ki ellene körözést, miután az Iszlám Állam az elmúlt években több merénylet felelőseként jelentkezett, beleértve a 2015-ös párizsi terrortámadást is, amelyben 130-an haltak meg és több mint 350-en megsebesültek. E támadás áldozatainak ügyvédjei augusztusban kérvényezték a francia hatóságoknál al-Bagdadi letartóztatását. FRISSÍTÉS: Oroszország kételkedik al-Bagdadi megölésében Nincs hitelt érdemlő információja az orosz védelmi minisztériumnak arról, hogy az Egyesült Államok különleges művelettel megölte Abu Bakr al-Bagdadit, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vezetőjét - közölte Igor Konasenkov, a tárca szóvivője az MTI szerint. Mint mondta, Oroszország védelmi minisztériuma nem rendelkezik hiteles információval arról, hogy amerikai katonák Idlíb (tartomány) feszültségcsökkentési övezetének Törökország által ellenőrzött részében műveletet hajtottak volna végre az Iszlám Állam volt vezetője, Abu-Bakr al-Bagdadi "újabb megsemmisítésére". Konasenkov vezérőrnagy szerint minél több ország jelenti be, hogy részt vett az amerikai műveletben, annál több az ellentmondás a részletek között, "ami megalapozott kérdéseket és kételyeket vet fel annak valódiságával, mi több, a sikerével kapcsolatban".  

Két embert lelőttek, tizennégyet megsebesítettek egy egyetemista bulin Texasban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.27. 14:00

Fotó: Twitter / FOX4Terry
Három sebesült állapota válságos.
Az eset a Texasi Greenville-ben, az A&M Kereskedelmi Egyetem rendezvényén történt. Az egyetemi bulit nem az intézmény kampuszán, hanem attól néhány kilométerre tartották, a diákok a nyári szünet utáni visszatérésüket ünnepelték (homecoming party). A rendezvényen legalább 750-en vettek részt, és a buli közben dördültek el a lövések, a feltételezések szerint a támadásért egy fegyveres felelős. Az elkövető személyleírását a rendőrök nem ismerik, elmenekült, ezért nagy erőkkel keresik őt.
A lövöldözés akkor kezdődött, amikor a rendőrök egy másik ügy miatt éppen a helyszínre érkeztek, ugyanis törvénytelen parkolásról kaptak bejelentést. Ekkor hallották meg a lövéseket az épületből. Két halottat találtak és 14 sebesültet különböző fokú sérülésekkel. A helyi kórház illetékese közölte, hogy a hozzájuk beszállított mindhárom sebesült állapota válságos. A rendőrség vasárnap tervez sajtótájékoztató tartani a bűnügyről. 

Megszavazták: nős férfiak is lehetnek papok

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.10.27. 12:13

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Hétvégén ért véget a Vatikánban a pánamazóniai szinódus több mint 280 főpap, illetve szakértő részvételével. A jelenlévők megszavazták a záródokumentumot, amely szerint az amazonasi régiót érzékenyen érintő paphiány enyhítésére, kivételes esetekben, családos férfiakat is lelkipásztorrá szentelhetnek. Ezzel kapcsolatban a végső döntés természetesen a pápáé.
Az esemény három hétig tartott, s a jelenlévők szerint valóban őszinte viták jellemezték. A szinódusra készült munkadokumentum nagy felháborodást váltott ki konzervatív körökben, mert javaslatok között szerepelt, hogy az amazóniai régióban pappá szentelhessenek olyan családos férfiakat, akik „erkölcsösségéhez nem férhet kétség”. Ezt szakszóval „viri probatinak” nevezik. Ez egyfajta első, óvatos lépés lenne a cölibátus eltörlése felé – értékeltek szakértők. A konzervatív főpapok, köztük Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt német prefektusa, illetve Raymond Leo Burke, az egyház legfelsőbb bíróságának egykori prefektusa a szinódus előtt és alatta is élesen bírálták a terveket. A pánamazóniai egyházi szervezet, a Repam ezzel szemben úgy vélte, elérkezett az idő arra: enyhítsék a cölibátussal kapcsolatos előírásokat. A szervezet új utakat követelt a lelkipásztori szolgálatban. A pápa a szinódust lezáró beszédében kijelentette, a szinódus megmutatta, hogy reformokra van szükség. A záródokumentumban ugyan nem szerepel a viri probati kifejezés, az azonban igen, hogy a házas diakónusokat is pappá szentelhessenek. Mint a szöveg írja, „nagyra becsüljük a cölibátust Isten adományaként és arra kérjük a hivatást választókat, hogy a papi nőtlenség szellemében éljenek”, ugyanakkor a dokumentum rámutat, a különbözőségek nem fenyegetik az egyház egységét, éppen színesítik azt, másszóval a dokumentum szerint az eltérő vélemények nem vezetnek egyházszakadáshoz. A paphiány miatt lehetővé kell tenni a helyi közösség által elismert férfiak pappá szentelését – írja a dokumentum -, akik „állandó és gyümölcsöző diakonátust is magukénak mondhatnak”. Így a pappá szenteltek az Amazonas vidékén hirdethetik az Igét és szentségeket is kiszolgáltathatnak. A záródokumentum csak tanácsot ad a pápának, nem kötelezi őt semmire, bár aligha dönt másként. Mint Ferenc pápa elmondta, tervei szerint az év végéig írja meg a szinódus határozatai alapján készülő értekezését.
A szinóduson sok szó esett a klímavédelemről is, az Amazonas térségét különösen érzékenyen érintő ökológiai változásokról. Különösen figyelemreméltó, hogy Ferenc pápa dicsérettel illette a környezetvédelemért tett erőfeszítéseiért a svéd kislányt, Greta Thunberget és az általa létrehozott Fridays for Future mozgalmat. Mint fogalmazott, a fiatalok klímatüntetéseikkel arra híják fel a figyelmet, hogy övék a jövő. Egyúttal azt is közölte, hogy a keresztényeknek „ökológiai megtérésre” van szükségük. A záródokumentum egyébként óvatosabban fogalmazott a női diakonátus létrehozásáról. Ferenc pápa már korábban vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a női diakonátus engedélyezéseinek lehetőségeit vizsgálja. Az egyházfő szombaton úgy fogalmazott, a kérdést tovább kell vizsgálni, az általa létrehozott bizottság ugyanis nem jutott egyértelmű következtetésekre. Ugyanakkor hozzátette, a hit továbbadásában a nőknek is fontos szerepük lehet az Amazonas régiójában.