Nem tisztul a kép a betegadatok ellopása körül

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:30

Fotó: Népszava
Az OGYÉI informatikai rendszerét ért támadás során azokat a betegeket érhette a legsúlyosabb sérelem, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki adatai.
Az ellopott adatokkal a tolvaj(ok) mások nevében regisztrálhatnak különböző honlapokra, álprofilt hozhatnak létre, mások nevében posztolhatnak, de az áldozatok akár levélszemétküldő listákra is felkerülhetnek. Sőt, a betegadatok kikerülhetnek az internetre - ezek a leggyakoribb károk, amelyet akár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) pénteken nyilvánosságra hozott adatlopása okozhat – tudta meg a Népszava egy etikus hackertől. Az ilyen szakember hivatásosan azzal foglalkozik, hogy honlapok sérülékenységét vizsgálja, amennyiben annak tulajdonosától megbízást kap.
Szombati lapszámunkban írtunk arról, hogy az OGYÉI honlapját adatvédelmi incidens érte. Erről maga a hivatal számolt be közleményében. Eszerint október elsején feltörték a szerverüket és arról személyes adatokat, jelszavakat, egészségügyi információkat tulajdoníthattak el. Közöltek egy listát is az érintett adatok fajtáiról, illetve mennyiségéről. Eszerint a támadásnak több ezer érintettje lehet a patika adatbázisban, ahonnan kikerülhetett gyógyszerészek neve, születési helye, ideje és a lakcíme. Kikerült a hírlevélre feliratkozók mintegy közel negyvenezernyi adata is (nevek, címek mobilszámok), továbbá szerepelnek a veszteséglistán a tisztifőgyógyszerészek email-jelszavai is. A hacker(ek) hozzáférhettek a mellékhatás-bejelentő rendszerhez is, ahol betegek kórtörténetei, kezelési adatai és közelebbről meg nem határozott „feltöltött dokumentumok” voltak elérhetők. Az érintettek azon kívül, hogy a hivatal a saját honlapján közzétette az incidensről szóló közleményét semmilyen értesítést nem kaptak a hacker támadás óta eltelt három és fél hétben az OGYÉI-től. A lapunknak nyilatkozó etikus hacker szerint pedig a gyors értesítéssel mérsékelhették volna az érintetteknek okozott károkat. Sokan több portálon is ugyanazt a jelszót használják, így a támadó azóta akár szabadon hozzáférhet az érintettek emailfiókjához, vagy más egyéb, jelszóval védett webhelyeire. Egy gyors jelszó-változtatással ez elkerülhető lehetett volna. - Az incidens miatt a legsúlyosabb sérelem a betegeket érhette, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki az adatai az OGYÉI informatikai rendszeréből – mondta lapunknak Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő. Ha a világhálón megjelenik, hogy valaki milyen gyógyszereket szed, illetve milyen kezelést kapott, az őt nagyon kellemetlenül érintheti. Gyakran a beteg nem is tudja, hogy felkerült ebbe a rendszerbe, mert az orvos az ő beleegyezése, vagy tájékoztatása nélkül is továbbíthat ide adatot. Az OGYÉI honlapján lévő, a célra szolgáló adatlap a beteg nevének és egyéb személyes adatainak rögzítését kéri.
Alexin Zoltán szerint a szóban forgó betegek sérelem díjra is perelhetik a hivatalt. Ennek az a módja, hogy ügyvéddel fel kell szólíttatni az OGYÉI-t sérelmi díj megfizetésre, amennyiben bizonyítható, hogy az ő adatai is fenn voltak a hatóság honlapján. Amennyiben a hivatal nem fizet, úgy a Fővárosi Törvényszéken lehet perelni. Alexin Zoltán emlékeztettet arra, hogy nemrég már volt egy hasonló ügyben jogerős ítélet. Abban az esetben az elkövető a károsult tudta nélkül az ő nevében hozott létre egy hamis profilt, s azzal még egy pornóoldalon is regisztrált. A bíróság ezért egymillió forint sérelem díjat ítélt meg.
Szerző

Rohamtempóban államosította az akadémiai kutatóintézeteket a kormány, de egyelőre nem tudja, mihez kezdjen velük

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Átláthatatlan az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, e szabályzata, se alapító okirata nincs.
Lassan három hónap telt el azóta, hogy kormányzati nyomásra létrejött az akadémiai kutatóintézeteket bekebelező Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), de a működése továbbra is átláthatatlan az intézetek dolgozói szerint. Az ELKH-t augusztus elsején alapították meg, miután a parlament kormánypárti többsége – a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére – megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkításáról szóló törvényt. Az MTA kutatóhálózatát hivatalosan szeptember elsején vette át a tudományos kutatások felett nagyobb kormányzati kontrollt biztosító új szervezet, ekkor még többen úgy gondolták, a megalapítás és a fenntartóváltás közötti egy hónap arra szolgál majd, hogy kidolgozzák az új irányítási és szabályrendszert. Nem így történt. Noha az ELKH november elsején lesz három hónapos, továbbra sincs elfogadott alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata. A lapunknak nyilatkozó ELKH-s dolgozók szerint a mindennapokban sem ez, sem maga a fenntartóváltás nem érezteti a hatását: a kutatómunka is ugyanúgy zajlik, mint az MTA-s fenntartás alatt. Ezért is érthetetlen számukra, miért kellett rohamtempóban, erőszakosan elszakítani a kutatóhálózatot az Akadémiától. Egyesek szerint a kormány csak az erejét fitogtatta, de most kiderült: nem volt kidolgozott terv a kutatóhálózat további működtetésére. Az ELKH-nak ugyan már van vezetője az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Maróth Miklós személyében, de ő a kutatóintézetek irányítása terén még nem nagyon aktivizálta magát. Szeptemberben egy levelet küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amiben arról írt: még csak most ismerkedik a rendszerrel. Majd azzal vádolta a kutatókat, hogy sokan közülük túl keveset dolgoznak és túl sok pénzt kapnak. Mások úgy vélik, a tervek már készen állnak, de az ELKH vezetése és az MTA megcsonkítását levezénylő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kivár, a lényeges átalakítások januártól várhatók. Ennek egyik oka az lehet, hogy januárban kezdi meg működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelynek döntő szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában. A még nagyobb kormányzati felügyeletet biztosítja, hogy a tanács elnöke Palkovics László ITM-miniszter lesz. Többen attól tartottak a fenntartóváltást követően, hogy „tisztogatás” lesz a kutatóközpontok vezetői között, ám úgy tudjuk, ez végül elmaradt, az eddigi főigazgatók kinevezését megerősítették, kitölthetik mandátumukat.
Több kérdést is feltettünk az ITM-nek a kutatóhálózat jövőjével, az ELKH működésével kapcsolatban, ám azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket illetékességből az ELKH-hoz továbbították. Az ELKH-tól cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Változott a kutatóintézmények nemzetbiztonsági besorolása

Egy kisebb, de talán nem lényegtelen változás történt az elmúlt hetekben: egy, az október 16-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint változott az MTA és az ELKH nemzetbiztonsági besorolása, mindkét intézmény 2-esből az 1-es kategóriába került. Ide azok a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek tartoznak, mint például az Országház, az Alkotmánybíróság, az Adóhivatal, az Állami Számvevőszék – és most már az MTA és az ELKH is. Kerestük az ITM-et, miért volt szükség az átsorolásra, de cikkünk írásáig nem indokolták meg a döntést.

Szerző
Témák
MTA kutatók
Frissítve: 2019.10.28. 07:13

Együtt megelőzik a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.10.28. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Demokratikus Koalíciót - az augusztushoz hasonlóan - a választókorú lakosság 8 százaléka támogatja, míg a Momentum a májusi 4, majd az augusztusi 7 százalék után szintén 8 százalékon áll.
Az önkormányzati választási kampány és a szavazás a Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) erősödését hozta – ez derül ki a Publicus Intézet négy nappal a voksolás után kezdett telefonos közvélemény-kutatásának eredményéből. A Népszava felkérésére elvégzett felmérés szerint a pártok népszerűségi listáját az összes megkérdezett között változatlanul magasan a Fidesz-KDNP vezeti 29 százalékkal, de az ellenzékkel  - teljes összefogás esetén - már többen, 32 százalék szimpatizál. Az augusztusi adatokkal összehasonlítva a kormánypártok 1 százalékot vesztettek, az ellenzéki pártok közt az MSZP-Párbeszéd szövetség változatlanul 7 százalékon áll, a Jobbik egy százalékkal visszalépett és 6 százalékos a támogatottsága, míg az LMP tábora a nyár végi adathoz hasonlóan 1 százalékos, csakúgy mint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánk Mozgalomé. 
A Demokratikus Koalíciót - az augusztushoz hasonlóan - a választókorú lakosság 8 százaléka támogatja, míg a Momentum a májusi 4, majd az augusztusi 7 százalék után szintén 8 százalékon áll. A biztos pártválasztók körében teljesen kiegyenlített lett a Fidesz-KDNP és az ellenzék küzdelme, a Publicus friss mérése azt mutatja, hogy 50-50 százalék jut a két oldalnak. A Fidesz ebben a körben októberben 50 százalékon állt, míg a DK-t és a Momentumot 12-12 százalék, az MSZP-Párbeszédet és a Jobbikot pedig 10-10 százalék támogatta. Az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 2-2 százalékot szerezne egy most vasárnapi voksoláson.
A Publicus Intézet azt is megvizsgálta, hogy alakult a pártok támogatottsága tavaly november óta. Az önkormányzati választás eredményének fényében kissé meglepő, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága ez alatt az idő alatt 25-ről 29 százalékra nőtt. Az MSZP egy éve még 8 százalékos volt, 1 százalékot vesztett, a Jobbik kettőt, 8-ról ment le 6 százalékra, a DK viszont 2-ről küzdötte fel magát 8 százalékra, a Momentum pedig az 1 százalékról dobbantott egy nagyot a mostani 8 százalékig. A kutatás azt is mutatja, hogy a lakosság közélet iránti érdeklődése erősödött az utóbbi hónapokban, a tavaly novemberi 49 százaléknál most 10 százalékkal kevesebben bizonytalanok a pártválasztásukat illetően. Hasonló eredményt mutatnak a válaszok arra a kérdésre is, hogy elmenne-e az illető szavazni, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás. Kiugróan sokan, 77 százalék felelte azt, hogy biztosan elmenne, további 8 pedig valószínűleg elmenne szavazni. (Emlékeztetőül, az október 13-i önkormányzati választás végleges részvételi adata 48,58 százalék lett.) A kutatás arra is kiterjedt, mennyire elégedett a lakosság azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Az összes megkérdezett 13 százaléka teljesen jónak tartja az eredményeket és irányokat, 34 százalék inkább elégedett, 29 százalék inkább nem, míg 23 százaléka az embereknek teljesen rossznak tartja, ami Magyarországon mostanában történik. Egy hónappal ezelőtt valamivel kevesebben voltak elégedettek, és 5 százalékkal több – 28 százalék - volt az elégedetlenek aránya. Utóbbi véleményen van az ellenzéki tábor 80 százaléka, ezen belül a Momentum híveinek 90, a DK szavazóinak 83 és MSZP mellett elkötelezettek 57 százaléka, míg a Fidesz táborának negyede gondolja úgy, hogy nagy a baj.
Frissítve: 2019.10.28. 07:28