Bárhonnan nézzük, veszélyes

Nem tudom megítélni, hogy 2030-ban kell-e majd még atomerőmű Magyarországnak. Ha kell, nem tudom, melyik náció technológiája a legbiztonságosabb, legkifizetődőbb, és környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb.

Amit most tudni lehet, az az, hogy

1. Paks I mellé tervezik,

2. a Duna fogja hűteni,

3. a Duna vízhozama a Szlovákia területén található szabályozórendszertől is függ,

4. már eddig is előfordult, hogy a folyó vizének hőmérséklete kritikus szintet ért el,

5. a klímaváltozás eredményeképp bizonyos a hőmérséklet emelkedése,

6. emelkedő hőmérsékletben nő az elpárolgás, ez csökkenti a folyó vízhozamát, ezáltal a hűtés még problematikusabbá válik,

7. tartalék víztározókra van szükség, olyanokra, melyek földrengésbiztosak, s úgy vannak méretezve, hogy magasabb hőmérséklet, magasabb párolgás esetén is elegendő, hűtésre még alkalmas hőfokú vizet tároljanak,

8. kérdéses, mi lesz a használt elemek sorsa, ki, hol, mennyiért tárolja/temeti el őket, vagy erre is hazai megoldást kell keresnünk.

Paks 2-re már milliárdokat költöttünk, de a fenti bizonytalanságok miatt még mindig aktuális a kérdés, kell-e nekünk, megéri-e nekünk ez a giga-beruházás. Emlékszünk, a miniszterelnök annak idején egy pillanat alatt tudott dönteni – megkérdezésünk nélkül –, de azóta már több év eltelt, és bebizonyosodott, hogy a pillanatnyi jó hangulat sugallta ötlet enyhén szólva ön- és közveszélyes.

A helyzetet az ország vezetése tovább súlyosbítja, amikor igyekszik keresztbe tenni azoknak az uniós törekvéseknek, melyek a klímaváltozás negatív hatásait hivatottak csökkenteni. Nem kéne megkérdezni az országot, akarjuk-e ezt a kétes kimenetelű projektet? (Annak idején azzal ijesztgették a népet, hogy a beruházás nélkül nem tartható a „rezsicsökkentés”. A rezsicsökkentés lufija kipukkadni látszik, köztudott, hogy átgondolt energiahordozó beszerzéssel jóval nagyobb mértékű költségcsökkentés lett volna elérhető. Igaz az is, hogy akkor nem lett volna több tízmilliárdos haszna a MET-nek…)

Emlékeznünk kell arra is, hogy az eddig bekövetkezett legsúlyosabb balesetekben – Csernobil, Fukusima – meghatározó szerepet játszott az emberi tényező. Ma már tudható, hogy Csernobilben a több százezer katasztrófa-elhárítóból (ők voltak a likvidátorok) közel százezren súlyosan megbetegedtek, mintegy tizenhárom ezren 4 éven belül meghaltak, ötödük öngyilkos lett. A Csernobili ima című dokumentumregény szerint a katasztrófa után csak Fehéroroszországban kétszázezer abortuszt rendeltek el.

Fukusimában – bár a földrengés és az azt követő tengermozgás nagy szerepet játszott a katasztrófában – az emberi felületesség, a kockázat lebecsülése is sokat rontott a kialakult helyzeten. A levegő, a talaj, a tengervíz szennyeződése napjainkban is kimutatható. Az erőmű 30 kilométeres körzetéből a lakosságot ki kellett telepíteni, a tengervízben a radioaktív jód mennyisége a megengedett érték sokszorosára emelkedett. A szakértők szerint számolni kell a pajzsmirigyrák megbetegedések, a leukémia, az emlőrák és szürkehályog előfordulásának megnövekedésével is.

Várható, hogy a mentális zavarok – szorongás, depresszió, poszttraumás stressz, alkoholizmus és öngyilkosság – esetszámai megnőnek. Erősödik a szorongás a rák kockázatával, az utódokra örökíthető genetikai hatással és a megélhetési lehetőségek elvesztésével kapcsolatban. Az erőmű lebontása akár 40 évig is eltarthat.

2013-ban a franciák az akkor ismert katasztrófa-mérték kármentesítésének árát 125 ezer milliárd forintra becsülték. Azóta kiderült, hogy az összeget „felfelé” kell módosítani, mert a TEPCO eltitkolta, hogy 3 reaktornál leolvadt a reaktormag, és erősen sugárzó víz szivárog az óceánba. Kiderült az is, hogy a leállított erőműben egy elvezető csőben folydogáló anyag az egészségügyi határérték négyezerszeresével szennyezi a környezetet.

Mindez nem itt történt, de mi vajon rendelkezünk-e baj esetén többszázezer likvidátorral, akik - tudva, hogy életük, egészségük mehet rá erre a munkára – közreműködnének egy esetleges katasztrófa elhárításában? Tudnánk-e plusz százezer beteget ellátni? Lenne-e Magyarországnak 125 ezer milliárd forintja, hogy egy esetleges katasztrófa esetén a kármentesítést elvégezze?

Napokon belül várható Putyin úr látogatása. A miniszterelnök nemrégiben Szentpéterváron turistáskodott a szokott piros kockás ingben és farmerban. (Abban az időben véletlenül Putyin úr is a városban tartózkodott.) A miniszterelnök ezt megelőzően „fapadossal” érkezett meg Milánóból. Pár hónapos hír, hogy Salvini körei egy furcsa támogatás lehetőségéről tárgyaltak Moszkvával.

A szerző nyugdíjas