Máglyahalálra küldi az avarégetés a süniket

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:43

Fotó: SANDOR H. SZABO / ORFK / AFP
A vadon élő sünök védelmében indított figyelemfelhívó kampányt a Fővárosi Állat- és Növénykert.
 Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Mivel sokszor az avarban keresnek telelőhelyet, az égetés is veszélyezteti, „máglyahalállal” fenyegeti őket. A Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei azt kérik, avarégetés előtt forgassuk át az avarkupacokat, hogy biztosan kiderüljön, nem rejtőzik-e benne egy téli álomra készülődő sün. A városligeti intézmény a közleményében az avarégetés helyett egyébként is az avar hasznosítására, komposztálására biztat.  
A sünök számára a téli nyugalmi időszakra való felkészülés is kihívást jelent. Téli álmukat késő ősztől kora tavaszig alusszák, nem annyira a hideg, mint inkább a táplálék szűkössége miatt. A felkészüléshez, a tartalékoláshoz ezért ilyenkor annyit esznek, amennyit csak tudnak. A megfelelő kondíció az idei születésű állatoknál különösen fontos, de számukra ez még nagyobb kihívást jelenthet, ha a nyár végén látták meg a napvilágot. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a hideg idő beköszöntéig nem sikerül elérni a megfelelő fejlettséget és tápláltságot. A szakembereknek az a tapasztalatuk, hogy november elejére legalább 350-400 grammot kell nyomniuk az állatoknak. Ha ez nem sikerül, a téli hónapok átvészeléséhez segítségre szorulnak - írták. 
Ugyanakkor a házilagos „sünmentést” a szakemberek senkinek sem javasolják. A Magyarországon honos sün természetvédelmi oltalom alatt is áll, így otthoni tartása még akkor is a jogszabályokba ütközik, ha az a legjobb szándékból történik. A szakemberek azt kérik, a segítségre szoruló állatokat az állatkert bemutató mentőközpontjába vigyék be. A Sünispotályban a sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél az, hogy a bekerült állatok ismét képesek legyenek önállóan boldogulni a természetben. A múlt évben 357 mentett sünről gondoskodtak az Állatkertben – olvasható a közleményben.
Szerző

Az óceánok után a folyókat is megtisztítaná a műanyagtól a 25 éves holland feltaláló

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:45

Fotó: ROBIN UTRECHT /
A rotterdami kikötőben mutatta be új fejlesztését Boyan Slat, az Ocean Cleanup projekt alapítója.
A 25 éves holland feltaláló The Interceptor nevű találmánya a vízen haladva kotorja ki a műanyagszemetet a folyókból – írja az MTI. A napenergiával működő hajó a folyókon völgymenetben (a vízfolyás irányában) úszva naponta 50 ezer kilogramm műanyaghulladékot képes összegyűjteni íves alakú felfogó berendezésével még az előtt, hogy azok a tengerekbe és óceánokba ömlenének. Megfelelő feltételek mellett teljesítménye akár kétszeresére növelhető, mondta Slat. A csendes-óceáni szemétgyűjtő rendszer feltalálója szerint mintegy ezer folyó felelős az óceánokat érintő műanyagszennyezés csaknem 80 százalékáért, ezért az a szándéka, hogy a következő öt évben valamennyi ilyen folyón megkezdjék a hulladék eltávolítását. El kell zárni a csapot, ami azt jelenti, hogy meg kell akadályozni, hogy a műanyag eljusson az óceánig – mondta.  
Három ilyen folyami hulladékgyűjtő hajót vetettek már be Indonéziában, Malajziában és Vietnamban, a negyediket a Dominikai Köztársaságban fogják használni. A hajók elkészítése mintegy 700 ezer dollárra rúgott, de a költségek csökkenni fognak, ahogyan egyre többet készítenek belőlük. A rotterdami bemutatón egy malajziai képviselő elmondta: másfél hónapja működik egy hajó az egyik folyón, és nagyon jó szolgálatot tesz. Boyan Slat célja, hogy megszabadítsa az óceánokat a műanyagszeméttől. A holland feltaláló állítása szerint azután szentelte az életét a vizek kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskót látott, mint halat. 
Szerző

Hamarosan láthatóak lesznek a postojnai barlangi vakgőték

Publikálás dátuma
2019.10.26. 10:10

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Az emberhalként vagy szlovéniai sárkányként is emlegetett ritka és titokzatos faj 21 példánya három és fél éve kelt ki a cseppkőbarlangban.
A Szlovéniában gyakran emberhalként vagy szlovéniai sárkányként is emlegetett barlangi vakgőte (Proteus anguinus) ritka és titokzatos faj, amely föld alatti karsztbarlangokban és barlangi tavakban él szerte a Balkánon.
A postojnai cseppkőbarlang egyik túravezetője vette észre a barlang egyik akváriumának falára ragasztott petéket, és azonnal értesítette a barlang biológusait. A szakemberek a helyszínre siettek, hogy szemtanúi lehessenek a ritka eseménynek, a barlangi vakgőte ugyanis évtizedenként mindössze nagyjából kétszer rak petéket. A biológusok speciális óvintézkedéseket hoztak a sebezhető és a fertőzésekre érzékeny peték védelmében. Az anyaállaton kívül minden példányt eltávolítottak az akváriumból, amelyet le is fedtek, hogy igazi barlangi körülményeket teremtsenek.
A lárvák 2016 júniusában keltek ki: a természetben rendkívül ritkán megfigyelhető eseményt infravörös kamerákkal sikerült megörökíteni. A kikelt 22 bébigőtéből 21 van életben, amit - az állatok gyors fejlődésével együtt - óriási sikerként könyvelnek el a kutatók. A statisztikai adatok szerint egy nőstény vakgőte természetes környezetben nagyjából 100 petét rak életében, és ebből mindössze két utód fejlődik ki teljesen. 
Az újszülött gőték hossza nagyjából 1,7 centiméter volt, mostanra azonban már 12 centiméteresre nőttek, úgyhogy hamarosan egy nagyobb akváriumba kerülnek. A barlang üzemeltetője azt tervezi, hogy hamarosan bemutatja a nagyközönségnek a gőtéket, de csak nagyon szigorú óvintézkedések mellett.
Szerző
Témák
cseppkőbarlang