70 milliárdot kaszáltak Mészárosék a szabálytalannak ítélt víziközmű-fejlesztéseken

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:38
Mészáros Lőrincék családi vállalkozása jól járt a víziközmű-projekttel
Fotó: Népszava
Az uniós revizorok szerint a fejlesztési projekt 24 győztese közül csak 4 tett érvényes ajánlatot, mégis megkapták a jól fizető munkákat.
Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból – tudta meg a 24.hu. Az összesen 420 milliárd keretösszegű programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért az ország a már megítélt támogatás negyedét, 60 milliárd forintot is elveszítheti – a fejlesztések ettől függetlenül megtörténnek majd, de azokat a magyar adófizetőknek kell finanszírozniuk.
A lapegy közérdekű adatigénylés segítségével derítette ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP)  2016 végén mely vállalkozásokat választotta a keretközbeszerzésen, amely során az ország 6 régiójában, egyenként 70 milliárd forintos tömböket írtak ki, majd régiónként 4 győztest hirdettek.
Bár Mészáros Lőrinc érdekeltsége csak két régióban futott be, a legtöbb megrendelést mégis a Mészáros és Mészáros Kft. (az Euroaszfalttal közösen) nyerte el: 17 szerződést köthetett az NFP-vel összesen mintegy 70 milliárd forintra. Ez csaknem 30 százaléka az összes víziközműmunkáknak.

 A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával - írja a lap.  Igaz, még valamelyest módosulhat a rangsor, hiszen az adatigénylés után is folytatódtak a szerződéskötések. Irányváltásnak azonban nincs nyoma: Mészárosék újabb, 5,8 milliárd forintos trófeát gyűjtöttek be Komáromban.
A legijesztőbb az ügyben talán nem is 60 milliárdos elvonás lehetősége, hanem az, amit az uniós revizorok találtak: mint kiderült, a súlyos milliárdokért felfogadott közbeszerzési tanácsadók valahogy nem szűrték ki, hogy olyan formációk is a győztesek közé kerültek, amelyeket ki kellett volna zárni. A revizorok megállapítása szerint
a 6 régióban kihirdetett 24 nyertes közül csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, vagyis a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg.

Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer. 
A víziközmű-beruházások kapcsán kért pénzügyi korrekció  csak egy része a több éve lebegtetett büntetéscsomagnak,  a Magyarország ügyében vizsgált, közel ezermilliárdos minta alapján a revizorok ugyanis indokoltnak látták: Magyarország fizessen vissza minden tizedik eurót az uniós támogatásokból. A 24.hu informátora most összesen több mint 300 milliárd forint bukásról tud, hivatalos választ azonban nem kaptak a Miniszterelnökségnek küldött kérdéseikre. A kormány mindenesetre szép csendben elfogadta a fenti, 60 milliárdos elvonást, ez volt az ára ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság augusztusban és szeptemberben egy jóval nagyobb, 500 milliárd forintos összegű támogatás átutalását engedélyezze.  
Szerző

Nem tisztul a kép a betegadatok ellopása körül

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:30

Fotó: Népszava
Az OGYÉI informatikai rendszerét ért támadás során azokat a betegeket érhette a legsúlyosabb sérelem, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki adatai.
Az ellopott adatokkal a tolvaj(ok) mások nevében regisztrálhatnak különböző honlapokra, álprofilt hozhatnak létre, mások nevében posztolhatnak, de az áldozatok akár levélszemétküldő listákra is felkerülhetnek. Sőt, a betegadatok kikerülhetnek az internetre - ezek a leggyakoribb károk, amelyet akár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) pénteken nyilvánosságra hozott adatlopása okozhat – tudta meg a Népszava egy etikus hackertől. Az ilyen szakember hivatásosan azzal foglalkozik, hogy honlapok sérülékenységét vizsgálja, amennyiben annak tulajdonosától megbízást kap.
Szombati lapszámunkban írtunk arról, hogy az OGYÉI honlapját adatvédelmi incidens érte. Erről maga a hivatal számolt be közleményében. Eszerint október elsején feltörték a szerverüket és arról személyes adatokat, jelszavakat, egészségügyi információkat tulajdoníthattak el. Közöltek egy listát is az érintett adatok fajtáiról, illetve mennyiségéről. Eszerint a támadásnak több ezer érintettje lehet a patika adatbázisban, ahonnan kikerülhetett gyógyszerészek neve, születési helye, ideje és a lakcíme. Kikerült a hírlevélre feliratkozók mintegy közel negyvenezernyi adata is (nevek, címek mobilszámok), továbbá szerepelnek a veszteséglistán a tisztifőgyógyszerészek email-jelszavai is. A hacker(ek) hozzáférhettek a mellékhatás-bejelentő rendszerhez is, ahol betegek kórtörténetei, kezelési adatai és közelebbről meg nem határozott „feltöltött dokumentumok” voltak elérhetők. Az érintettek azon kívül, hogy a hivatal a saját honlapján közzétette az incidensről szóló közleményét semmilyen értesítést nem kaptak a hacker támadás óta eltelt három és fél hétben az OGYÉI-től. A lapunknak nyilatkozó etikus hacker szerint pedig a gyors értesítéssel mérsékelhették volna az érintetteknek okozott károkat. Sokan több portálon is ugyanazt a jelszót használják, így a támadó azóta akár szabadon hozzáférhet az érintettek emailfiókjához, vagy más egyéb, jelszóval védett webhelyeire. Egy gyors jelszó-változtatással ez elkerülhető lehetett volna. - Az incidens miatt a legsúlyosabb sérelem a betegeket érhette, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki az adatai az OGYÉI informatikai rendszeréből – mondta lapunknak Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő. Ha a világhálón megjelenik, hogy valaki milyen gyógyszereket szed, illetve milyen kezelést kapott, az őt nagyon kellemetlenül érintheti. Gyakran a beteg nem is tudja, hogy felkerült ebbe a rendszerbe, mert az orvos az ő beleegyezése, vagy tájékoztatása nélkül is továbbíthat ide adatot. Az OGYÉI honlapján lévő, a célra szolgáló adatlap a beteg nevének és egyéb személyes adatainak rögzítését kéri.
Alexin Zoltán szerint a szóban forgó betegek sérelem díjra is perelhetik a hivatalt. Ennek az a módja, hogy ügyvéddel fel kell szólíttatni az OGYÉI-t sérelmi díj megfizetésre, amennyiben bizonyítható, hogy az ő adatai is fenn voltak a hatóság honlapján. Amennyiben a hivatal nem fizet, úgy a Fővárosi Törvényszéken lehet perelni. Alexin Zoltán emlékeztettet arra, hogy nemrég már volt egy hasonló ügyben jogerős ítélet. Abban az esetben az elkövető a károsult tudta nélkül az ő nevében hozott létre egy hamis profilt, s azzal még egy pornóoldalon is regisztrált. A bíróság ezért egymillió forint sérelem díjat ítélt meg.
Szerző

Rohamtempóban államosította az akadémiai kutatóintézeteket a kormány, de egyelőre nem tudja, mihez kezdjen velük

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Átláthatatlan az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, e szabályzata, se alapító okirata nincs.
Lassan három hónap telt el azóta, hogy kormányzati nyomásra létrejött az akadémiai kutatóintézeteket bekebelező Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), de a működése továbbra is átláthatatlan az intézetek dolgozói szerint. Az ELKH-t augusztus elsején alapították meg, miután a parlament kormánypárti többsége – a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére – megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkításáról szóló törvényt. Az MTA kutatóhálózatát hivatalosan szeptember elsején vette át a tudományos kutatások felett nagyobb kormányzati kontrollt biztosító új szervezet, ekkor még többen úgy gondolták, a megalapítás és a fenntartóváltás közötti egy hónap arra szolgál majd, hogy kidolgozzák az új irányítási és szabályrendszert. Nem így történt. Noha az ELKH november elsején lesz három hónapos, továbbra sincs elfogadott alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata. A lapunknak nyilatkozó ELKH-s dolgozók szerint a mindennapokban sem ez, sem maga a fenntartóváltás nem érezteti a hatását: a kutatómunka is ugyanúgy zajlik, mint az MTA-s fenntartás alatt. Ezért is érthetetlen számukra, miért kellett rohamtempóban, erőszakosan elszakítani a kutatóhálózatot az Akadémiától. Egyesek szerint a kormány csak az erejét fitogtatta, de most kiderült: nem volt kidolgozott terv a kutatóhálózat további működtetésére. Az ELKH-nak ugyan már van vezetője az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Maróth Miklós személyében, de ő a kutatóintézetek irányítása terén még nem nagyon aktivizálta magát. Szeptemberben egy levelet küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amiben arról írt: még csak most ismerkedik a rendszerrel. Majd azzal vádolta a kutatókat, hogy sokan közülük túl keveset dolgoznak és túl sok pénzt kapnak. Mások úgy vélik, a tervek már készen állnak, de az ELKH vezetése és az MTA megcsonkítását levezénylő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kivár, a lényeges átalakítások januártól várhatók. Ennek egyik oka az lehet, hogy januárban kezdi meg működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelynek döntő szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában. A még nagyobb kormányzati felügyeletet biztosítja, hogy a tanács elnöke Palkovics László ITM-miniszter lesz. Többen attól tartottak a fenntartóváltást követően, hogy „tisztogatás” lesz a kutatóközpontok vezetői között, ám úgy tudjuk, ez végül elmaradt, az eddigi főigazgatók kinevezését megerősítették, kitölthetik mandátumukat.
Több kérdést is feltettünk az ITM-nek a kutatóhálózat jövőjével, az ELKH működésével kapcsolatban, ám azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket illetékességből az ELKH-hoz továbbították. Az ELKH-tól cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Változott a kutatóintézmények nemzetbiztonsági besorolása

Egy kisebb, de talán nem lényegtelen változás történt az elmúlt hetekben: egy, az október 16-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint változott az MTA és az ELKH nemzetbiztonsági besorolása, mindkét intézmény 2-esből az 1-es kategóriába került. Ide azok a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek tartoznak, mint például az Országház, az Alkotmánybíróság, az Adóhivatal, az Állami Számvevőszék – és most már az MTA és az ELKH is. Kerestük az ITM-et, miért volt szükség az átsorolásra, de cikkünk írásáig nem indokolták meg a döntést.

Szerző
Témák
MTA kutatók
Frissítve: 2019.10.28. 07:13