Salvini bevette a baloldali bástyát

A Matteo Salvini által fémjelzett Liga, a Silvio Berlusconi Forza Italiája, valamint a szélsőjobboldali Olasz Testvériség által támogatott Donatella Tesei a szavazatok 58 százalékát szerezte meg, több mint húsz százalékkal előzte meg a balközép jelöltjét.
Meglehetősen kellemetlen hír az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), valamint az utóbbi pártból Matteo Renzi volt miniszterelnök vezetésével kivált Értékek Olaszországa (IV) alkotta kormánykoalíció számára, hogy az egységesen fellépő jobboldal nagy fölénnyel nyerte meg a baloldal eddigi fellegvárának számító regionális választást Umbria régióban. A Matteo Salvini által fémjelzett Liga, a Silvio Berlusconi Forza Italiája, valamint a szélsőjobboldali Olasz Testvériség által támogatott Donatella Tesei a szavazatok 58 százalékát szerezte meg, több mint húsz százalékkal előzte meg a balközép jelöltjét. A választás a római politikára is hatással lehet. Salvini számára pedig egy első lépést jelenthet a hatalom visszaszerzése felé vezető úton. Matteo Salvini célja az, hogy jövőre a régiók nagy részét bevegye partnereivel. Egy sor fontos régióban rendeznek választást, így Emilia-Romagnában, Apuliában, Toscanában, Ligúriában, valamint Venetóban. Ezekkel a remélt győzelmekkel azt kívánja igazolni, hogy a jelenlegi kabinetnek nincs társadalmi támogatottsága, s irányváltásra van szükség Rómában, amit előrehozott választás testesítene meg. Salvini nem rejtette véka alá azt a tervét sem, hogy Olaszországot elnöki köztársasággá kívánja átalakítani. Nem is kérdés, hogy egyedül saját magát tudja elképzelni az államfői székben. Az elnököt a nemzetnek közvetlenül kell megválasztania, vagyis a kétkamarás parlament szerepe az általa felvázolt elképzelések szerint az eddiginél jóval kisebb lenne. A köztársasági elnök – mint a Neue Zürcher Zeitung írja – erős mandátummal rendelkezne. A választási rendszert brit mintára alakítaná át, vagyis a mandátumok csak a választókörzetekben dőlnének el, ami elvárásai szerint kényelmes többséget biztosítana a jobboldal számára. Az umbriai eredmény arra vezethető vissza, hogy az M5S és a PD csak későn állapodtak meg közös jelöltben. A kormány pártjainak a népszerűsége csökkent az utóbbi két hétben. Ebben nagy szerepe van Matteo Renzinek, aki az Öt Csillag Mozgalommal szövetkezik Giuseppe Conte miniszterelnökkel szemben. A volt kormányfő rengeteget árt a kormánykoalíciónak.

Patthelyzet alakult ki Türingiában

Publikálás dátuma
2019.10.28. 15:47

Fotó: DANIEL NAUPOLD / DPA/AFP
Csak a Balpárt és a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) lehetett elégedett a vasárnapi türingiai tartományi választás után, a többi párt számára inkább kudarccal ért fel az eredmény.
Igaz, még a szabaddemokrata FDP-t is a nyertesek közé sorolhatjuk, amelynek sikerült bekerülnie a tartományi parlamentbe. Ugyanakkor még a szavazatok 98 százalékának feldolgozása után sem érte el a bejutáshoz szükséges öt százalékot, végül azonban átlépte ezt a határt. A Balpárt 31 százalékos eredménye azért figyelemreméltó, mert szeptember elején két másik keletnémet tartományban, Szászországban és Brandenburgban is érzékeny veszteségeket könyvelhetett el. Másrészt a párt mindeddig még egyetlen német tartományban sem tudott az élen végezni. Türingiában 2014-ben az ezúttal 11,4 százalékot vesztett kereszténydemokrata CDU győzött, de baloldali kormány alakult a Balpárt, a Zöldek, valamint a szociáldemokraták részvételével. A Balpárt ezúttal 31 százalékot ért el, ami egyértelműen a népszerű tartományi miniszterelnöknek, Bodo Ramelownak köszönhető és annak, hogy sok baloldali szavazó az utolsó pillanatban az SPD helyett az esélyesebb baloldali politikai erő mellé tette az ikszet. Ami a jelenlegi koalíció harmadik pártját illeti, a Zöldek Türingiában nem érzékelhették az országos trendet, nemhogy nem javítottak, még rontottak is öt évvel ezelőtti eredményükön. Semmi sem mehet a régi kerékvágásban. Az abszolút többséghez ugyanis 46 mandátumra van szükség a 90 tagú parlamentben, márpedig miután a Balpárton kívül mind a szociáldemokraták, mind a környezetvédők rontottak 2014-hez képest, így ők együtt hárman mindössze 42 képviselői helyre tettek szert. A türingiai törvényeknek köszönhetően azonban nem fenyeget egyfajta hatalmi vákuum veszélye. Ramelow továbbra is kisebbségben kormányozhat ügyvezető miniszterelnökként, mert nincs meghatározva az, mennyi időt kap a győztes párt a kormányalakításra. Így elvileg belga mintára akár több évig is ügyvezető kormányfő maradhat. Ez persze nem a legjobb megoldás, hiszen a biztos kormányzáshoz stabil többségre van szükség. Ám Ramelow és a jelenlegi koalíció szerencséje, hogy az AfD-vel egyetlen demokratikus párt sem kíván közösködni. Az Alternatíva Németországért eredménye mindenképpen aggasztó fejlemény. Az utolsó felmérések még arról tanúskodtak, hogy a CDU is megelőzi a pártot, ehhez képest az AfD, 12,8 százalékot javítva 2014-es eredményén, másfél százalékot vert a kereszténydemokratákra. A párt ezzel a képviselői helyek egynegyedét mondhatja magáénak a tartományi parlamentben. Az eredmény listavezetője, Björn Höcke megdicsőülését jelenti, aki az amúgy is ultrajobboldali AfD szélsőséges szárnyához sorolható és az alkotmányvédelmi hatóság figyelmét is felkeltette. Mi lehet a megoldás? Mivel az ellenzék nem egységes, a tartományban akkor jöhetne létre működőképes többség, ha a CDU, vagy az FDP kívülről támogatná a jelenlegi, három párt alkotta kabinetet. Persze az sem kizárt, hogy Ramelow végül a CDU-val alakít kétpárti kormányt, ez azonban váratlan fordulat lenne. Mike Mohring, a CDU helyi vezetője mindenesetre nem mondott nemet erre a megoldásra. Azért is lenne szükség valamiféle megállapodásra, mert ha instabil kormányzás alakulna ki, az a fiatalok körében különösen népszerű AfD további megerősödését eredményezné.

Január végéig meghosszabbítják a Brexit határidejét

Publikálás dátuma
2019.10.28. 11:31

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Donald Tusk szerint ez rugalmas határidő, az Egyesült Királyság korábban is távozhat az EU-ból.
Bumerángként ütnek vissza Boris Johnson a konzervatív vezetőnek azon hangzatos ígéretei, amelyek július 24-i hatalomra kerülése óta hangzottak el. „Ha törik, ha szakad”, „soha nem fogom az október 31-i kilépési határidő meghosszabbítását kérni, inkább vesszek oda egy gödörben”, ismételgette napról napra a tory kormányfő. Ám három nappal a harmadik határidő lejárta előtt Donald Tusk, az Európa Tanács búcsúzó elnöke Twitter-üzenetben tette közhírré: az Európai Unió újabb három hónapot adott Nagy-Britanniának és Észak-Írországnak a Brexit-folyamat lezárására. Az ún. “flextension” jegyében a szigetország korábban is kérheti a tagság befejezését, de a parlamentnek előbb el kell fogadnia a két héttel ezelőtt kötött második brüsszeli megállapodást, melyen az EU most már tényleg nem hajlandó változtatni. Amennyiben az Egyesült Királyság hivatalosan jóváhagyja a döntést, az EU megmaradt 27 tagországának kormányai újabb csúcsértekezlet helyett írásban rögzítik a határidő kitolását. Mint arról korábban többször is beszámoltunk, az alsóház visszautasította a “deal” gyorsított menetben, három nap alatt való megtárgyalását, a Hilary Benn munkáspárti képviselő nevét viselő törvény szellemében pedig október 19-én Johnsonnak a Brexit dátumának meghosszabbításáért kellett folyamodnia az Unióhoz. A harmadik “extra time”-ot bizonytalanságok kísérték. Emmanuel Macron francia elnök éppen Boris Johnson kérésére csak néhány napos technikai szünetet tartott volna helyesnek, de végül az új fejlemények fényében elállt a vétótól. Miután választási kampányának meghatározó elemét, a Theresa May kormányzása idején kitűzött halloweeni határidőt elbukta, a Downing Street 10. lakója újabb idő előtti választás kiírását tűzte napirendre. A Theresa May kormányzása idején rendezett előző, 2017-es rendkívüli választáson a konzervatívok meglepetésre elvesztették két évvel korábban szerzett többségüket. A toryk kizárások, lemondások és átülések nyomán egyre távolabb kerültek az abszolút többségtől, így a kormány szinte semmilyen előterjesztést nem tud elfogadtatni a Brexit terén különösen ellenséges, többségében maradáspárti honatyákkal. Politikai megfigyelők hétfőn a korábbiaknál sokkal nagyobb esélyt adtak egy karácsony előtti idő előtti voksolásra. A parlamenti aritmetika alapján valószínűnek látszott, hogy a képviselők Boris Johnson december 12-ét megcélzott harmadik választási kiírási kísérletét is visszautasítják, hiszen a pozitív kimenetelhez a választási törvény értelmében kétharmados többség, legalább 434 igen szavazat szükséges. Ugyanakkor úgy tűnt, a Downing Street 10. el tud képzelni egy kompromisszumot a következetesen maradáspárti Liberális Demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal, melyek közös javaslata értelmében a választásra december 9-én kerülne sor. Ebben az esetben a Brexit-megállapodást egy ideig jegelnék. Az együttesen 54 képviselőt számláló két párt kedden készül beterjeszteni erre vonatkozó mindössze egysoros törvényjavaslatát, melynek elfogadásához egyszerű többség is elégséges. A The Times napilap hétfői száma idéz egy kormányzati forrást, aki szerint a „jelenlegi parlament meghagyása nem pusztán további három hónapos értelmetlen késlekedést jelent a Brexit terén, hanem esetleges további halasztásokat is. Nem szabad megengedni, hogy 2020 ugyanolyan elfuserált évnek bizonyuljon, mint 2019 volt. Az egész ország várja a kilépést, hogy végre tovább lehessen lépni”. A december 9-i választáshoz már most csütörtökön fel kellene függeszteni a parlamentet, azaz Boris Johnson kampányában nem tudná csodafegyverként felhasználni, hogy nevéhez fűződik a Brexit végrehajtása. A Liberális Demokraták és a skót nacionalisták számára a voks egy második népszavazással érne fel, hiszen a fő kérdés változatlanul a Brexit és nem a közszolgáltatásokkal, a szociális ellátással, vagy az adózással kapcsolatos politika lenne. A Munkáspárt máris bejelentette, hogy tartózkodni fog a december 9-i választásról szóló szavazás során. Egyes aktivisták mellesleg máris ódzkodnak egy téli korteskedés kilátásától.
Frissítve: 2019.10.28. 17:11