Szelfit küldött a marsjáró

Publikálás dátuma
2019.10.28. 12:03

Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS
Az 57 fotót a Curiosity robotkarján lévő kamera készítette október 11-én a Glen Etive nevű helyszínen.
A NASA kutatói már régóta várták, hogy a marsjáró eljusson erre az agyagos területre. A kép előterének bal oldalán a Curiosity által fúrt két mélyedés látható. A műszer az innen vett kőzetminták kémiai alkotóelemeit elemzi: a fúróval porrá őrli, majd a mintákat hordozható laborjában helyezi el. Szeptember 24-én végezte el az eddigi második ilyen mintavételét.
A marsjáró mögött mintegy 300 méterre látható a Vera Rubin hegyvonulat, amelyet a Curiosity egy éve hagyott el. A hegygerinc mögött feltűnik a Gale-kráter pereme és talaja.
A Curiosity 2012 augusztusában érkezett meg a Marsra, azóta végez kutatásokat a vörös bolygón. 
Szerző

Másképp "beszélnek" a selyemmajmok, ha új helyre költöznek

Publikálás dátuma
2019.10.26. 12:12

Fotó: leemage / AFP
Hamar átveszik az új közösség dialektusát, hogy kinyilvánítsák az érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat.
Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.
Judith Burkhart, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai már egy korábbi kutatás során megállapították, hogy az állatok különböző dialektusokat használnak. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy ezek a dialektusok örökletesek, vagy környezeti tényezőkre, esetleg a társas tanulásra vezethetők-e vissza. A kérdés megválaszolásához a szakértők megvizsgálták a majmok dialektusát egy új kolóniába való költözés előtt és után. Rövid idő elteltével az újonnan érkezett egyedek már az új dialektust használták - közölték a tudósok a Plos One című tudományos lapban.
"Tisztán kimutatható, hogy a selyemmajmok a dialektusokat szociális tanulás útján sajátítják el. Ha genetikailag meghatározott lenne, akkor a helyváltoztatással nem változnának meg a hangjaik. A környezetváltozás sem jelent magyarázatot a nyelvi alkalmazkodásra" - fejtette ki Yvonne Zürcher, a kutatás vezetője.
Az új dialektushoz való alkalmazkodás valószínűleg segíti az állatokat abban, hogy kinyilvánítsák az új csoport iránti érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat potenciális partnerként - vélik a tudósok.
A majmok kommunikációjának kutatása a nyelv eredetének ismeretéről is szól. A selyemmajmok különösen alkalmasak ilyen kutatásokra - emelte ki Burkhart. Bár nem állnak olyan közeli rokonságban az emberrel, mint az emberszabású majmok, bizonyos szempontból mégis hasonlóbbak az emberhez. Utódaikat például az egész csoport segítségével nevelik, ami összefüggésben lehet nyelvi készségeikkel - írják a Zürichi Egyetem munkatársai.
Szerző
Témák
selyemmajmok

Meghalt Pál Lénárd, az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor építője

Publikálás dátuma
2019.10.25. 15:02
Pál Lénárd beszél egy moszkvai konferencián a nukleáris háború megelőzéséről 1983-ban
Fotó: Vladimir Vyatkin / AFP/Sputnik
A Kossuth-díjas fizikus 94 éves volt.
Pál Lénárd 1925-ben született Gyomán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1949-ben, 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa volt, hazatérve a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) folytatta Moszkvában megkezdett ferromágneses kutatásait. A KFKI-ban 1953-tól osztályvezetőként, 1970-től igazgatóként, 1974-től 1978-ig pedig főigazgatóként dolgozott. Pál Lénárd kutatási területe a szilárdtest-fizika, a neutronfizika, valamint a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának lehetősége volt.
Az ő irányításával épült az első és egyetlen magyar kísérleti atomreaktor, amit idén éppen 60 éve, 1959-ben adtak át, és máig működik.

A fizikust 1961-ben választották az MTA levelező tagjává, majd 1973-ban rendes tagjává. Tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenysége részeként 1980-tól 1984-ig az MTA főtitkára, 1978-tól 1980-ig és 1984-1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke volt, 1978 és 1992 között a Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztői teendőit is ellátta. Munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el. Haláláról az MTI számolt be.
Szerző
Frissítve: 2019.10.25. 15:07