Idén október 27-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnali 3 órakor kell(ene) visszatekerni az órákat 2-re. A legtöbben ezt este vagy reggel oldják meg, de a számítógépek és az okoskészülékek maguktól átállnak. A téli időszámítás, amely március 29-ig tart, azzal jár, hogy bár egy órával többet alhatunk, délután hamarabb besötétedik.
A nyári időszámítás Európában létező rendszerét azért találtak ki, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje – reggel hét és este tíz óra között – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, hogy kevesebb villamos energiára legyen szükség. Ehhez a helyi időhöz képest egy órával előre kell állítani az órákat. A téli időszámításkor pedig a „normálishoz” térünk vissza.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az unió polgárainak nagyjából 80 százaléka eltörölné az óraállítgatást. Ennek is köszönhetően az Európai Parlament márciusban megszavazta az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését, így azok az országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, márciusban, míg a téli időszámítást választók 2021 októberében állítanának utoljára órát.
A hivatalos eltörlést követően az országoknak el kell dönteniük, melyik időszámításra térnek át. „A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény – közölte a Magyar Alvás Szövetség.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntés alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. Az alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel – írták.
A szervezet állásfoglalása szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a napszakos változást mutató biológiai funkciókat. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Bár, mint írták, egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény negatívan befolyásolja a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is. Összegzésük szerint az időbeosztásunknak leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre.
A vasárnapi óraátállás következtében a Nap 7:17 helyett 6:18-kor kel fel, de akkor a legtöbb ember még alszik, szombathoz képest egy órával többet, délután viszont 17:38 helyett már 16:36-kor sötét lesz. Mint megírtuk, az egyórás hirtelen ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők akár egy hétig is szenvedhetnek az átállítás után. A mostani átállás pedig azért lesz különösen nehéz a legtöbb embernek, mert a három hete tartó meleg után hirtelen húszfokos lehűléssel késő őszbe is fordulunk.
