Előfizetés

Órát állítunk: többet alszunk, de már délután sötét lesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.26. 14:14

Fotó: FrankHoermann/SVEN SIMON / AFP
Vasárnap téli időszámításra váltunk, hajnalban 3 órakor 2-re tekerjük vissza az órákat. Már nem sokáig, ugyanis az Európai Parlament támogatta az állítgatás eltörlését, ez azonban legkorábban 2021-ben történhet meg. A mostani átállítás duplán megterhelő lesz: erős lehűlés is súlyosbítja a hatásait.
Idén október 27-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnali 3 órakor kell(ene) visszatekerni az órákat 2-re. A legtöbben ezt este vagy reggel oldják meg, de a számítógépek és az okoskészülékek maguktól átállnak. A téli időszámítás, amely március 29-ig tart, azzal jár, hogy bár egy órával többet alhatunk, délután hamarabb besötétedik.
A nyári időszámítás Európában létező rendszerét azért találtak ki, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje – reggel hét és este tíz óra között – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, hogy kevesebb villamos energiára legyen szükség. Ehhez a helyi időhöz képest egy órával előre kell állítani az órákat. A téli időszámításkor pedig a „normálishoz” térünk vissza.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az unió polgárainak nagyjából 80 százaléka eltörölné az óraállítgatást. Ennek is köszönhetően az Európai Parlament márciusban megszavazta az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését, így azok az országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, márciusban, míg a téli időszámítást választók 2021 októberében állítanának utoljára órát.
A hivatalos eltörlést követően az országoknak el kell dönteniük, melyik időszámításra térnek át. „A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény – közölte a Magyar Alvás Szövetség.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntés alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. Az alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel – írták. 
A nyári időszámítással decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák elején még teljes sötétség uralkodna, ezért a szakértők szerint a téli időszámítást kellene választanunk.

A szervezet állásfoglalása szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a napszakos változást mutató biológiai funkciókat. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Bár, mint írták, egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény negatívan befolyásolja a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is. Összegzésük szerint az időbeosztásunknak leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre.
A vasárnapi óraátállás következtében a Nap 7:17 helyett 6:18-kor kel fel, de akkor a legtöbb ember még alszik, szombathoz képest egy órával többet, délután viszont 17:38 helyett már 16:36-kor sötét lesz. Mint megírtuk, az egyórás hirtelen ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők akár egy hétig is szenvedhetnek az átállítás után. A mostani átállás pedig azért lesz különösen nehéz a legtöbb embernek, mert a három hete tartó meleg után hirtelen húszfokos lehűléssel késő őszbe is fordulunk.

Másképp "beszélnek" a selyemmajmok, ha új helyre költöznek

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.26. 12:12

Fotó: leemage / AFP
Hamar átveszik az új közösség dialektusát, hogy kinyilvánítsák az érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat.
Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.
Judith Burkhart, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai már egy korábbi kutatás során megállapították, hogy az állatok különböző dialektusokat használnak. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy ezek a dialektusok örökletesek, vagy környezeti tényezőkre, esetleg a társas tanulásra vezethetők-e vissza. A kérdés megválaszolásához a szakértők megvizsgálták a majmok dialektusát egy új kolóniába való költözés előtt és után. Rövid idő elteltével az újonnan érkezett egyedek már az új dialektust használták - közölték a tudósok a Plos One című tudományos lapban.
"Tisztán kimutatható, hogy a selyemmajmok a dialektusokat szociális tanulás útján sajátítják el. Ha genetikailag meghatározott lenne, akkor a helyváltoztatással nem változnának meg a hangjaik. A környezetváltozás sem jelent magyarázatot a nyelvi alkalmazkodásra" - fejtette ki Yvonne Zürcher, a kutatás vezetője.
Az új dialektushoz való alkalmazkodás valószínűleg segíti az állatokat abban, hogy kinyilvánítsák az új csoport iránti érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat potenciális partnerként - vélik a tudósok.
A majmok kommunikációjának kutatása a nyelv eredetének ismeretéről is szól. A selyemmajmok különösen alkalmasak ilyen kutatásokra - emelte ki Burkhart. Bár nem állnak olyan közeli rokonságban az emberrel, mint az emberszabású majmok, bizonyos szempontból mégis hasonlóbbak az emberhez. Utódaikat például az egész csoport segítségével nevelik, ami összefüggésben lehet nyelvi készségeikkel - írják a Zürichi Egyetem munkatársai.

Meghalt Pál Lénárd, az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor építője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.25. 15:02
Pál Lénárd beszél egy moszkvai konferencián a nukleáris háború megelőzéséről 1983-ban
Fotó: Vladimir Vyatkin / AFP/Sputnik
A Kossuth-díjas fizikus 94 éves volt.
Pál Lénárd 1925-ben született Gyomán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1949-ben, 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa volt, hazatérve a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) folytatta Moszkvában megkezdett ferromágneses kutatásait. A KFKI-ban 1953-tól osztályvezetőként, 1970-től igazgatóként, 1974-től 1978-ig pedig főigazgatóként dolgozott. Pál Lénárd kutatási területe a szilárdtest-fizika, a neutronfizika, valamint a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának lehetősége volt.
Az ő irányításával épült az első és egyetlen magyar kísérleti atomreaktor, amit idén éppen 60 éve, 1959-ben adtak át, és máig működik.

A fizikust 1961-ben választották az MTA levelező tagjává, majd 1973-ban rendes tagjává. Tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenysége részeként 1980-tól 1984-ig az MTA főtitkára, 1978-tól 1980-ig és 1984-1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke volt, 1978 és 1992 között a Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztői teendőit is ellátta. Munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el. Haláláról az MTI számolt be.