Hivatalosan az Uruguay elleni november 15-i barátságos meccsel avatják fel az új nemzeti stadiont, a Puskás Arénát. A Magyar Labdarúgó-szövetség saját oldalán tudatta, hogy óriási az érdeklődés, a pénteki elővásárlási szakasz első óráiban több mint 25 ezer jegyet vettek meg a szurkolók. Péntek este azonban titokban rendeztek egy nem hivatalos meccset, történetesen az elsőt a stadionban, amelyre a Népszava is bejutott: a műtárgy építői és kivitelezői családtagjaik előtt fociztak elsőként a stadionban. A végeredmény nem ismert, az viszont igen: az összes élesben tesztelt rendszer, a hang, a fény, a beléptetés és a két kapu is rendeltetésszerűen működött. 

Németországban 1992 augusztusában Rostockban megtámadtak és felgyújtottak egy épületet, amelyben politikai okokból menedékjogot kapott családok éltek. A német neonácik harcot indítottak a külföldiek kiűzésére az országból, mert szerintük „az idegenek” elveszik a munkahelyeket a németektől és elfoglalják az országot. (Ugye nem ismeretlen ez a retorika itthon sem?) A gyűlölet bejutott a futballstadionokba is, ahol a színes bőrű játékosokat huhogással provokálták, a külföldieket kifütyülték a szélsőjobboldali csoportok képviselői.

A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) a klubokkal és a szponzorokkal közösen harcot hirdetett a gyűlölet és a kirekesztés ellen. Elindult egy kampány, amelynek „A barátom külföldi (Mein Freund ist Ausländer)” volt a mottója. Klipek készültek, melyekben a csapatok külföldi sztárjai a német kedvencekkel együtt szerepeltek. Olyan reklámfilmek készültek – és kerültek adásba főműsoridőben a közszolgálati és kereskedelmi csatornákon -, melyekkel próbáltak hatni a nézők értelmére és érzelmeire. 

A játékvezetők megállították a játékot rasszista rigmusoknál, a szövetség szektorok bezárásával és súlyos pénzbüntetéssel szankcionálta a szurkolói provokációkat. Közös összefogással egy évig tartott, amíg sikerült a szélsőjobboldali, rasszista csoportokat kiszorítani a német stadionokból, legalábbis a legmagasabb osztályokban. Ehhez az kellett, hogy minden klub és a német kormány, egymást is támogatva küzdjön az idegengyűlölet ellen. Az iskolai tananyagba is bekerült az elfogadás fontossága.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) – amelynek alelnöke Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke – 2001-ben hirdette meg harcát a kirekesztés és gyűlölet ellen. Az UEFA ebben a harcban együttműködik a harmincöt európai országban jelen lévő, londoni székhelyű FARE nevű, 1999-ben alapított szervezettel, amely szintén a rasszizmus ellen harcol. Az UEFA határozatot hozott arról – ami minden tagországára kötelező -, hogy mindenhol zéró toleranciát kell alkalmazni a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. 

Ez azt jelenti, hogy a játékvezetőnek kötelessége megállítani a játékot, ha a lelátón rasszista rigmusok hallhatók, a műsorközlőnek fel kell szólítani a nézőket ennek a viselkedésnek a befejezésére, ismétlődés esetén pedig be kell fejezni a mérkőzést. A találkozó ellenőrének írásos jelentést kell készítenie a történtekről, a sportági szövetségek pedig a visszaeső klubokat pontlevonással, többszöri ismétlődés esetén kizárással kötelesek büntetni.

Magyarországon a kormányzati kommunikációban egyszerre figyelhető meg a megkülönböztetés elleni kiállás és azok a hangok, nyilatkozatok, amelyek bátoríthatják a kirekesztést és a gyűlöletkeltést. Bár a keresztény értékek tisztelete gyakran elhangzik, közben menekült családokat éheztetnek a részükre kijelölt magyarországi táborokban.

Szlovák bürokraták eltúlzott reakciójáról, hisztijéről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor a magyar-szlovák Eb-selejtező után Pozsonyban bekérették a magyar nagykövetet, mert a két csapat mérkőzésén a hazai drukkerek kifütyülték a szlovák himnuszt – nem pár százan, hanem több ezren – és a meccs alatt többször lehetett hallani a szomszéd országot gyalázó rigmusokat. És erre nem mentség, hogy a szlovákok is fütyültek, ez ugyanis nem jogosít fel semmire. A magyar kormány szerint kiváló volt a hangulat, az UEFA újabb zártkapus büntetést szabott ki, amit az MLSZ gyermekek beengedésével a lelátóra került meg. Mindezt legálisan, az UEFA biztosít erre lehetőséget, hogy ne üres lelátók előtt rendezzenek mérkőzéseket. Egy előnye volt ennek a döntésnek: a magyar-azeri Eb-selejtező után nem kell tartani az UEFA büntetésétől, a gyerekek ugyanis nem kiabáltak semmilyen sértő rigmust. Az állami támogatás nélkül működésképtelen MLSZ mozgástere a rasszizmus elleni harcban elég szűk, ha figyelembe vesszük a kormány viszonyulását ehhez a kérdéshez. A magyar bajnoki mérkőzéseken a cigányozás (ami rasszizmus) jelen van, de emiatt egyszer sem állított meg mérkőzést egyetlen játékvezető sem, az MLSZ pedig jelképes büntetéseket osztogat, ha az ellenőr a jelentésében beszámol erről. Sokszor el sem jutnak a fegyelmi bizottságig ezek a rigmusok, mert az ellenőrök nem írnak róluk a jelentésükben. A büntetések olyan tételek, amiket a klubok meg sem éreznek, ezért nem érdekeltek a rasszizmus elleni harcban. Ha valakinek anyagi nehézségei lesznek, akkor segít az állam, amely eltartja a klubokat. 

A 34 éves versenyzőnek ez az idei tizedik, egyben pályafutása 83. futamgyőzelme, Mexikóvárosban 2016 után másodszor diadalmaskodott. Hamilton mögött a négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel, a Ferrari német pilótája végzett másodikként, míg a dobogó alsó fokára Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője állhatott fel. Hamilton előnye három futammal a vb vége előtt 74 pont Bottasszal szemben az összetettben. A rajtnál az első sorból indult Charles Leclerc (Ferrari) és Vettel megtartotta az első két helyet, mögöttük Hamilton nagy csatába bonyolódott Max Verstappennel (Red Bull). A két versenyautó egy pillanatra össze is ért, néhány másodpercre mindkettő elhagyta az aszfaltot, emiatt Hamilton az ötödik, Verstappen a nyolcadik helyre esett vissza. Néhány körrel később egy előzési manőver közben Verstappen Red Bullján megsérült a jobb hátsó gumi, és a defekt miatt a holland pilótának idejekorán kellett a boxba hajtania kerékcserére. A tizedik körben Leclerc száguldott az élen Vettel előtt, a harmadik pozícióban Alexander Albon (Red Bull), közvetlenül mögötte pedig Hamilton haladt. A 15. körben Albon a boxba hajtott kerékcserére, egy körrel később a Ferrari Leclerc-t hívta ki, hogy a monacói pilóta autójára friss abroncsok kerüljenek. Hamilton a 23. körben járt a boxban, Vettel pedig egészen a 38. körig maradt a pályán, és csak akkor állt ki kerékcserére. A negyvenedik körben így aztán újra Leclerc vezetett, mögötte viszont Hamilton volt a második, Albon pedig a harmadik. A negyedik pozícióban Vettel, az ötödikben Bottas száguldott, aztán Leclerc a 43. körben másodszor is a boxba hajtott új gumikért. Húsz körrel a leintés előtt Hamilton, Vettel, Bottas volt a dobogós helyeken száguldók sorrendje, miután Leclerc és Albon a második kerékcseréje után negyedikként, illetve ötödikként tért vissza a pályára. Az utolsó tíz körre az maradt a legfőbb kérdés, hogy Hamilton a több mint negyven kör óta használt gumikkal meg tudja-e nyerni a versenyt, és ha igen, akkor kik állnak még a dobogóra mellette. Vettel három, Bottas négy, Leclerc pedig valamivel több mint hat másodperccel volt lemaradva Hamiltontól, de a hajrában már egyikük sem került előzési helyzetbe, így a célba is ebben a sorrendben értek be. A futam elején az utolsó helyre visszaesett Verstappen végül a hatodik helyen hozta be a célba a Red Bullt. A vb egy hét múlva a texasi Austinban folytatódik az Egyesült Államok Nagydíjával.