Előfizetés

Megtalálták a kaput, ahol az üstökösök belépnek a Naprendszer belsejébe

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.28. 12:15

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
"Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl a NASA Spitzer űrtávcsöve segítségével.
Amikor az üstökösök a Naprendszer külső pereme felől megérkeznek, jeges részeik gázokat és port kezdenek kibocsátani, ahogy közelednek a Nap felé. Ezeknek a robbanásszerű kilökődéseknek a hatására jön létre a hullócsillagok látványos jelensége, amely felvillan a Föld éjszakai égboltján. Az üstökösök kozmikus útja régóta vitatott téma volt a szakértők között egészen mostanáig - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az üstökösök kiemelt jelentőséggel bírnak a csillagászok számára, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek tökéletesen megőrződtek a Naprendszer születésének korából. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának tudósai felfedeztek egy térséget a Jupiter gázóriása mögött, amely úgy viselkedik, mint egy "üstökösbejáró". Ezen a bejárón érkeznek a jeges, üstökösszerű égitestek, úgynevezett kentaur típusú objektumok a Naprendszer óriás bolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felől a Naprendszer magjának irányába. Innentől kezdve ezeket az üstökösöket csapdába ejtheti a Föld közelsége.
A kentaur típusú objektumokról úgy vélik, hogy a Kuiper-övből származnak, egy fagyott objektumokban gyakori, a Neptunusz mögötti régióból. Ez a terület mintegy 50 csillagászati egységnyi távolságra terjed ki. Egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága, nagyjából 150 millió kilométer.
A Neptunusz közelsége beljebb löki ezeket az objektumokat és kentaurokká válnak. A Naprendszer szíve körül mintegy ezer rövidperiódusú üstökös kering. Ezek között az úgynevezett Jupiter-család üstökösei (JFC) között vannak azok, amelyeket meglátogattak már űrszondák például a NASA Deep Impact, Stardust és Rosetta missziója során.
Kathryn Volk, az Arizonai Egyetem kutatója szerint ezeknek az objektumoknak kaotikus a pályája, így nem követhető, milyen úton haladtak, míg JFC-vé váltak. "Ez megnehezíti annak kiszámítását, honnan érkeztek pontosan és merre tarthatnak a jövőben" - emelte ki.
A kutatók tanulmányukat az Astrophysical Journal Letters című szaklapban mutatták be.

Szelfit küldött a marsjáró

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.28. 12:03

Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS
Az 57 fotót a Curiosity robotkarján lévő kamera készítette október 11-én a Glen Etive nevű helyszínen.
A NASA kutatói már régóta várták, hogy a marsjáró eljusson erre az agyagos területre. A kép előterének bal oldalán a Curiosity által fúrt két mélyedés látható. A műszer az innen vett kőzetminták kémiai alkotóelemeit elemzi: a fúróval porrá őrli, majd a mintákat hordozható laborjában helyezi el. Szeptember 24-én végezte el az eddigi második ilyen mintavételét.
A marsjáró mögött mintegy 300 méterre látható a Vera Rubin hegyvonulat, amelyet a Curiosity egy éve hagyott el. A hegygerinc mögött feltűnik a Gale-kráter pereme és talaja.
A Curiosity 2012 augusztusában érkezett meg a Marsra, azóta végez kutatásokat a vörös bolygón. 

Órát állítunk: többet alszunk, de már délután sötét lesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.26. 14:14

Fotó: FrankHoermann/SVEN SIMON / AFP
Vasárnap téli időszámításra váltunk, hajnalban 3 órakor 2-re tekerjük vissza az órákat. Már nem sokáig, ugyanis az Európai Parlament támogatta az állítgatás eltörlését, ez azonban legkorábban 2021-ben történhet meg. A mostani átállítás duplán megterhelő lesz: erős lehűlés is súlyosbítja a hatásait.
Idén október 27-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnali 3 órakor kell(ene) visszatekerni az órákat 2-re. A legtöbben ezt este vagy reggel oldják meg, de a számítógépek és az okoskészülékek maguktól átállnak. A téli időszámítás, amely március 29-ig tart, azzal jár, hogy bár egy órával többet alhatunk, délután hamarabb besötétedik.
A nyári időszámítás Európában létező rendszerét azért találtak ki, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje – reggel hét és este tíz óra között – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, hogy kevesebb villamos energiára legyen szükség. Ehhez a helyi időhöz képest egy órával előre kell állítani az órákat. A téli időszámításkor pedig a „normálishoz” térünk vissza.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az unió polgárainak nagyjából 80 százaléka eltörölné az óraállítgatást. Ennek is köszönhetően az Európai Parlament márciusban megszavazta az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését, így azok az országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, márciusban, míg a téli időszámítást választók 2021 októberében állítanának utoljára órát.
A hivatalos eltörlést követően az országoknak el kell dönteniük, melyik időszámításra térnek át. „A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény – közölte a Magyar Alvás Szövetség.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntés alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. Az alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel – írták. 
A nyári időszámítással decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák elején még teljes sötétség uralkodna, ezért a szakértők szerint a téli időszámítást kellene választanunk.

A szervezet állásfoglalása szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a napszakos változást mutató biológiai funkciókat. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Bár, mint írták, egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény negatívan befolyásolja a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is. Összegzésük szerint az időbeosztásunknak leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre.
A vasárnapi óraátállás következtében a Nap 7:17 helyett 6:18-kor kel fel, de akkor a legtöbb ember még alszik, szombathoz képest egy órával többet, délután viszont 17:38 helyett már 16:36-kor sötét lesz. Mint megírtuk, az egyórás hirtelen ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők akár egy hétig is szenvedhetnek az átállítás után. A mostani átállás pedig azért lesz különösen nehéz a legtöbb embernek, mert a három hete tartó meleg után hirtelen húszfokos lehűléssel késő őszbe is fordulunk.