Babosék győzelemmel kezdtek a világbajnokságon

Publikálás dátuma
2019.10.28. 13:19

Fotó: www.babostimea.hu
Rövidítésben múlta felül a Latisa Csan, Csan Hao-cseng tajvani testvérpárt a címvédő magyar, francia duó a sencseni tenisz WTA-világbajnokságon a párosversenyének első csoportmeccsén.
A harmadik helyen kiemelt Babosék az első játszmában háromszor is elvették az ötödikként rangsorolt rivális adogatását, és mivel a sajátjukat egy kivételével hozni tudták, 32 perc alatt előnybe kerültek. 
A második szettben 2:2-ig fej fej mellett haladtak a felek, innentől kezdve pedig zsinórban hat bréket láthatott a közönség. Bár a Roland Garros-győztes párosnak 5:4-nél - Babos adogatásánál - két meccslabdája is volt, a sorozat ekkor sem szakadt meg, majd 5:5-nél az ázsiai vetélytárs hozta a saját adogatójátékát és ismét elvette az ellenfélét, ezzel 52 perc alatt kiegyenlített.
Sokáig a döntő rövidítés is szorosan alakult, 6-6 után azonban már csak Babos és Mladenovic csinált pontot, így - 1 óra 38 alatt - övék lett a győzelem.
"Jól játszottunk, a Csan-testvérek szintén, szerintem magas színvonalú, izgalmas meccs volt

- írta Facebook-oldalán Babos Tímea.

"Mára végeztünk, túl vagyok a levezetésen, doppingellenőrzésen; most nézünk egy kis (mi mást?) teniszt és a napot a hotelhez közeli étteremben zárjuk egy laza vacsival."
A csoportnak még az első helyen kiemelt Elise Mertens, Arina Szabalenka belga, fehérorosz és az Anna-Lena Grönefeld, Demi Schuurs német, holland duó a tagja. A másik kvartettbe a tajvani Hszieh Szu-vej és cseh Barbora Strycova, a kanadai Gabriela Dabrowski és kínai Hszü Ji-fan, a cseh Barbora Krejcikova és Katerina Siniakova, továbbá az ausztrál Samantha Stosur és a kínai Csang Suaj kettőse került. A csoportokból az első két helyezett jut az elődöntőbe.
 Babosék legközelebb szerdán lépnek pályára.

Eredmény: páros, Vörös csoport, 1. forduló:

Babos Tímea, Kristina Mladenovic (magyar, francia, 3.) - Latisa Csan, Csan Hao-cseng (tajvani, 5.) 6:2, 5:7, 10-6 - döntő rövidítés

Szerző

Nagy titokban megvolt az első meccs az új Puskás Stadionban

Publikálás dátuma
2019.10.28. 10:27

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hivatalosan az Uruguay elleni november 15-i barátságos meccsel avatják fel az új nemzeti stadiont, a Puskás Arénát. A Magyar Labdarúgó-szövetség saját oldalán tudatta, hogy óriási az érdeklődés, a pénteki elővásárlási szakasz első óráiban több mint 25 ezer jegyet vettek meg a szurkolók. Péntek este azonban titokban rendeztek egy nem hivatalos meccset, történetesen az elsőt a stadionban, amelyre a Népszava is bejutott: a műtárgy építői és kivitelezői családtagjaik előtt fociztak elsőként a stadionban. A végeredmény nem ismert, az viszont igen: az összes élesben tesztelt rendszer, a hang, a fény, a beléptetés és a két kapu is rendeltetésszerűen működött. 
Szerző
Témák
Puskás Stadion

Európa harcol a rasszizmus ellen

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:30

Fotó: Marcel Engelbrec / AFP
Lassan három évtizede van jelen a futballstadionokban az idegengyűlölet, amely ellen a kontinens legtöbb országában nagyon keményen fellépnek.
Németországban 1992 augusztusában Rostockban megtámadtak és felgyújtottak egy épületet, amelyben politikai okokból menedékjogot kapott családok éltek. A német neonácik harcot indítottak a külföldiek kiűzésére az országból, mert szerintük „az idegenek” elveszik a munkahelyeket a németektől és elfoglalják az országot. (Ugye nem ismeretlen ez a retorika itthon sem?) A gyűlölet bejutott a futballstadionokba is, ahol a színes bőrű játékosokat huhogással provokálták, a külföldieket kifütyülték a szélsőjobboldali csoportok képviselői.
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) a klubokkal és a szponzorokkal közösen harcot hirdetett a gyűlölet és a kirekesztés ellen. Elindult egy kampány, amelynek „A barátom külföldi (Mein Freund ist Ausländer)” volt a mottója. Klipek készültek, melyekben a csapatok külföldi sztárjai a német kedvencekkel együtt szerepeltek. Olyan reklámfilmek készültek – és kerültek adásba főműsoridőben a közszolgálati és kereskedelmi csatornákon -, melyekkel próbáltak hatni a nézők értelmére és érzelmeire. 
A játékvezetők megállították a játékot rasszista rigmusoknál, a szövetség szektorok bezárásával és súlyos pénzbüntetéssel szankcionálta a szurkolói provokációkat. Közös összefogással egy évig tartott, amíg sikerült a szélsőjobboldali, rasszista csoportokat kiszorítani a német stadionokból, legalábbis a legmagasabb osztályokban. Ehhez az kellett, hogy minden klub és a német kormány, egymást is támogatva küzdjön az idegengyűlölet ellen. Az iskolai tananyagba is bekerült az elfogadás fontossága.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) – amelynek alelnöke Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke – 2001-ben hirdette meg harcát a kirekesztés és gyűlölet ellen. Az UEFA ebben a harcban együttműködik a harmincöt európai országban jelen lévő, londoni székhelyű FARE nevű, 1999-ben alapított szervezettel, amely szintén a rasszizmus ellen harcol. Az UEFA határozatot hozott arról – ami minden tagországára kötelező -, hogy mindenhol zéró toleranciát kell alkalmazni a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. 
Ez azt jelenti, hogy a játékvezetőnek kötelessége megállítani a játékot, ha a lelátón rasszista rigmusok hallhatók, a műsorközlőnek fel kell szólítani a nézőket ennek a viselkedésnek a befejezésére, ismétlődés esetén pedig be kell fejezni a mérkőzést. A találkozó ellenőrének írásos jelentést kell készítenie a történtekről, a sportági szövetségek pedig a visszaeső klubokat pontlevonással, többszöri ismétlődés esetén kizárással kötelesek büntetni.

A FARE jelentése alapján (is) büntettek

Az UEFA 2015. szeptember 17-én 70 ezer eurós pénzbüntetés befizetésére és az október 8-iki, Feröer-szigetek elleni budapesti Európa-bajnoki selejtező zárt kapus megrendezésére kötelezte az MLSZ-t, mert a két héttel korábban rendezett magyar-román találkozón a hazai drukkerek kifütyülték a vendégek himnuszát, de minden bizonnyal szerepet játszott az UEFA döntésében, hogy a meccs előtt és után is volt rendbontás a stadion környékén, a rendőrség könnygázt is bevetett az indulatok megfékezésére. Az UEFA fegyelmi bizottsága a határozat meghozatalánál figyelembe vette a FARE magyarországi tagszervezetének jelentését is, amely szerint a magyar szurkolók Romániát szidták és nem maradt el „a cigányozás” sem. A FARE egyik magyarországi munkatársa a nyilvánosság elé állt, elmondta, mi a szervezet célja, és szerinte az iskolákban kellene a gyermekeknek megtanítani más országok tiszteletét, elfogadását. Azt mondta, ebben az esetben 10-15 éven belül talán me lehetne szüntetni a rasszizmust Magyarországon. Halálos fenyegetéseket kapott, hazaárulónak bélyegezték, szurkolói csoportok oldalain tették közzé a fotóját, ő lett az első számú közellenség. Az MLSZ fellebbezése nyomán az UEFA felfüggesztette a zárt kapus büntetés végrehajtását, a magyar válogatott pedig a feröeriek legyőzésével kiharcolta a szereplés jogát a pótselejtezőn, ahol Norvégia legyőzésével az Eb-re is kijutott a csapat. A zárt kapus büntetést azonban megúszni nem lehetett, 2018. szeptember 11-én a Nemzetek Ligájában a görögöket fogadta nézők nélküli stadionban a magyar válogatott. 

Lemondatott szövetségi elnök

Kétszer kellett megállítania a mérkőzést két héttel ezelőtt, október 14-én a Bulgária-Anglia Eb-selejtezőn a játékvezetőnek, mert a hazai nézők náci karlendítéssel, illetve huhogással reagáltak, amikor színes bőrű vendégjátékos ért a labdához. Az UEFA fegyelmi vizsgálatot indított, de még nem született döntés. Másnap a bolgár kormány lemondásra szólította fel Boriszlav Mihajlovot, a bolgár futballszövetség elnökét a vállalhatatlan lelátói megnyilvánulások miatt. Távozott Krasszimir Balakov szövetségi kapitány is, a szakember nem a rasszizmussal, hanem csapata gyenge teljesítményével indokolta döntését. Hriszto Sztoicskov, a bolgár futball legendája – aki évekig volt az FC Barcelona meghatározó játékosa – a televízióban könnyeivel küszködve azt mondta, hogy ilyen viselkedés után ki kellene zárni a nemzetközi porondról az összes bolgár csapatot. 

Kétpályás kommunikáció

Magyarországon a kormányzati kommunikációban egyszerre figyelhető meg a megkülönböztetés elleni kiállás és azok a hangok, nyilatkozatok, amelyek bátoríthatják a kirekesztést és a gyűlöletkeltést. Bár a keresztény értékek tisztelete gyakran elhangzik, közben menekült családokat éheztetnek a részükre kijelölt magyarországi táborokban.
Szlovák bürokraták eltúlzott reakciójáról, hisztijéről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor a magyar-szlovák Eb-selejtező után Pozsonyban bekérették a magyar nagykövetet, mert a két csapat mérkőzésén a hazai drukkerek kifütyülték a szlovák himnuszt – nem pár százan, hanem több ezren – és a meccs alatt többször lehetett hallani a szomszéd országot gyalázó rigmusokat. És erre nem mentség, hogy a szlovákok is fütyültek, ez ugyanis nem jogosít fel semmire. A magyar kormány szerint kiváló volt a hangulat, az UEFA újabb zártkapus büntetést szabott ki, amit az MLSZ gyermekek beengedésével a lelátóra került meg. Mindezt legálisan, az UEFA biztosít erre lehetőséget, hogy ne üres lelátók előtt rendezzenek mérkőzéseket. Egy előnye volt ennek a döntésnek: a magyar-azeri Eb-selejtező után nem kell tartani az UEFA büntetésétől, a gyerekek ugyanis nem kiabáltak semmilyen sértő rigmust. Az állami támogatás nélkül működésképtelen MLSZ mozgástere a rasszizmus elleni harcban elég szűk, ha figyelembe vesszük a kormány viszonyulását ehhez a kérdéshez. A magyar bajnoki mérkőzéseken a cigányozás (ami rasszizmus) jelen van, de emiatt egyszer sem állított meg mérkőzést egyetlen játékvezető sem, az MLSZ pedig jelképes büntetéseket osztogat, ha az ellenőr a jelentésében beszámol erről. Sokszor el sem jutnak a fegyelmi bizottságig ezek a rigmusok, mert az ellenőrök nem írnak róluk a jelentésükben. A büntetések olyan tételek, amiket a klubok meg sem éreznek, ezért nem érdekeltek a rasszizmus elleni harcban. Ha valakinek anyagi nehézségei lesznek, akkor segít az állam, amely eltartja a klubokat. 

FTC, a pozitív példa

Magyarországon a korábban mindennapos huhogás, zsidózás, cigányozás már nem tömeges, az obszcénság csak egy szűk kisebbség sajátja. Mondjuk az idáig tartó úton voltak egészen szürreális jelenetek is a magyar lelátókon, például akkor, amikor bevezették a tömegrendezvényeken, buszmegállókban, közösségi terekben, irodákban, vendéglőkben, kocsmákban a dohányzás tilalmát. Az Üllői úton (még a régi stadionban) rágyújtott egy néző a lelátón, mire odasétált hozzá egy biztonsági mellényben lévő őrző-védő, és megfenyegette, hogy kivezeti. A srác erre eldobta a cigit, majd azzal a lendülettel elkezdte a zsidókat szidni. Az őr erre nyugodtan elballagott, mert azt, ugye, nem tiltotta a törvény… Nem mellesleg a Fradi-tábor megnevelése egészen jól halad, ez kétségkívül Kubatov Gábor érdeme. Akinek politikai pályafutása megannyi kérdőjelet vet fel, de ebben speciel a fradista elnök munkája mindenképpen elismerésre méltó. Ma az Üllői úton nem jellemző a rasszista, kirekesztő rigmusok kiabálása, ami nagy eredmény. Ha tízezer néző között van tíz hülye, az már egészen jó arány.   

Témák
labdarúgás
Frissítve: 2019.10.28. 10:11