Ismét a Fidesz-bölcső adja az alkotmánybírót

Publikálás dátuma
2019.10.29. 07:30

Fotó: Népszava
Várhatóan Handó Tünde váltja Stumpf Istvánt, Répássy Árpád vagy Sperka Kálmán kerülhet az OBH élére.
A Fidesz-KDNP Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag megürülő helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli - közölték szűkszavú közleményükben a kormánypártok. Az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság (AB) ugyan 15 taggal működik, de az elmúlt három hónapban 14 taggal is elboldogultak: voltak már kevesebben is.
A lapunk által megkérdezett bírák óriási sikerként értékelték Handó Tünde jelölését, egy neve elhallgatását kérő fővárosi bíró például azt mondta: Handó alkotmánybíróvá választásával megnyílik az út a bírósági igazgatás törvényes működésének helyreállítása felé. Ez a bíróságok ünnepe - fogalmazott. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy nem mindegy, ki lesz az OBH új elnöke, de abban biztos, hogy valódi párbeszéd alakulhat ki az új vezető és az őt ellenőrizni hivatott OBT között.

Információnk szerint a kormánypártok nem bánnák, ha Handó Tünde alkotmánybíróvá választása és az új OBH-elnök megválasztása (mindkettő kétharmadot igényel) egy napra esne.
A Fidesz néhány perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság - mindössze 10 percig tartó - ülése előtt adta ki közleményét, vélhetően a bizottsági tagok is ebből értesültek Handó jelöléséről. De a 10 kormánypárti és 2 ellenzéki (egy jobbikos és egy LMP-s) képviselőből álló testület ennek ellenére támogatta Handó jelölését, az erről szóló határozati javaslat felkerült a Ház honlapjára is. (Azt nem tudni, milyen szavazati aránnyal született meg a döntés.) Az eseti bizottság némi késésben volt, hiszen a jogszabály szerint az Ab "új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg". Az AB-törvény az alkotmánybíró-jelölést az eseti bizottságra testálja, lapunk már nyár elején megírta, hogy a testület május 28-i megalakulása óta semmilyen tevékenységet nem végzett, ülést nem tartott, így alkotmánybíró-jelöltekről sem volt szó - s ez az elmúlt hónapokban sem változott. Egyébként a törvény lehetővé tette volna, hogy a 2010-ben még kilenc évre választott Stumpfot - szemben a később, már 12 évre választott bírákkal - újraválasszák, de erre alkotmánybírói tevékenysége alapján kevés volt az esély. Stumpf rendre különvéleményeket fogalmazott meg a kormánypártoknak kedvező alkotmánybírósági döntéseknél, s a jogállam, a jog uralma mellett elkötelezett személyiséget mutatott. Ennek ellenére úgy tudjuk, szeretne visszakerülni a fideszes mainstream-be.
A Fidesz bölcsőjének tekintett Bibó Kollégium egykori igazgatóját tehát most egy volt Bibó-kollégista, Handó Tünde követheti az alkotmánybírói poszton. Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének, Orbánék családi barátjának a neve már korábban is szerepelt a lehetséges jelöltek között, a HVG írt erről. Információnk szerint maguk az alkotmánybírák szivárogtatták ki esetleges jelölését, hogy megakadályozzák AB-tagságát, mert ők is tartanak Handótól. Ellene szólt, hogy alkotmánybíróvá választásához meg kellene szakítania kilencéves OBH-elnöki mandátumát, amely 2020. december 31-én jár le. Továbbá a törvény szerint nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be: egyes jogértelmezések szerint az OBH elnöki tisztsége állami vezetői tisztségnek számít. Mások szerint az állami vezető fogalma csak a kormány tagjaira (beleértve az államtitkárokat is) vonatkozik, így viszont nehezen érthető, miért nevesíti a törvény külön a kormánytagokat. Az alkotmánybírótól elvárt szakmai kritériumoknak egyébként Handó megfelel, kezdetben OBH-elnökként is sokat vártak tőle, de az OBT-vel 2018-ban kialakult konfliktusok óta a legtöbb bíró csalódott benne. Nemzetközileg ugyanakkor mára vállalhatatlanná vált, a kormánytagokat naponta szembesítik Brüsszelben Handó ügyeivel.
Ugyanakkor Fleck Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a személy is fontos ugyan, de az egész bírósági igazgatási rendszer rossz. Nem tudjuk még, kit jelölnek az OBH élére a kormánypártok, tette hozzá az ELTE tanára, de biztosan nem olyan bírót, aki nem lojális hozzájuk, márpedig vele tovább működtethető a rendszer.
Mint arról beszámoltunk, az OBH elnöki tisztségére a szeptemberben a hivatal elnökhelyettesének megválasztott Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék eddigi elnöke a legesélyesebb, de mostanában felmerült Sperka Kálmánnak, a Kúria közigazgatási és munkaügyi szakos tanácselnökének a neve is.
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 11:44

Hiába, puhulás van

Publikálás dátuma
2019.10.29. 07:13

Az igazságszolgáltatás megregulázását egyelőre hanyagolja a hatalom.
Orbán Viktor szelídebb hangot üt meg, amikor alkotmánybírónak akarja kineveztetni az Országos Bírósági Hivatal igencsak vitatott elnökét, írja a Bloomberg. Ez újabb jele annak, hogy igyekszik leszerelni a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályokat. A jelölés egyben azt jelenti, hogy Handó Tünde nem tölti ki teljes hivatali idejét. Mráz Ágoston Sámuel, a hatalomhoz húzó Nézőpont Intézet igazgatója úgy véli, hogy a kormány nem akar háborúskodást az igazságszolgáltatás miatt. És mivel zajlik az idevágó EU-vizsgálat, az a stratégiai érdeke, hogy nyugvópontra jusson a jogállami kérdés. A jelentés megjegyzi, hogy Orbán ugyan példátlan hatalmat összpontosított, ám visszalépett több olyan ügyben is, amelynek kapcsán Brüsszel a körmére akart nézni a demokratikus normák lebontása miatt. Ezek az eljárások ugyanis azzal fenyegetnek, hogy elúszik sok-sok milliárdnyi uniós támogatás. Azon kívül az eddigi legsúlyosabb választási vereség után szeretne bent maradni az Európai Néppártban. Mráz szerint a politikus semmi olyat nem kíván napirenden tartani, ami ürügyül szolgálhat a Fidesz kizárására. Próbálja elérni, hogy a vita tisztán ideológiai természetű legyen, és ne a tények indokolják.
Szerző

A kormány további "édes" ízeket adóztat meg

Publikálás dátuma
2019.10.29. 06:00

Fotó: MARTIN SCHUTT / AFP
Többen és többet fognak fizetni népegészségügyi termékadót januártól a Népszava értesülése szerint.
A kormány rendkívül elégedett a csipszadó eddigi hatásaival, így arra készül, hogy további termékekre is kiterjeszti. Egy kormányzati javaslat szerint jövőre az édes termékek (üdítők, sütemények) után akkor is meg kellene fizetni a Népegészségügyi Termékadót (NETA), ha kizárólag édesítőszert tartalmaznak. Ugyanis ezeknek is a terhére róják, hogy rászoktatnak az édes íz élvezetére. A csak édesítőszeres termékek közterhe azonban mintegy harmada lesz a cukrosokénak, így például az ilyen üdítőitalok literét 5 forint, a szörpökét 80 forint adó terhelheti. Az édesítőszeres kakaóporok után kilogrammonként 30 forint, cukrozott készítményeknél 50, a gyümölcsízeknél 200 forint illeti meg várhatóan januártól a közkasszát. Szélesebb körben válhatnak adókötelessé a szörpök, zöldséglevek. A jövőben csak a magas, legalább 75 százalékos gyümölcs-, és zöldségtartalmú levek mentesülnek a NETA megfizetése alól. (Most ez a határ 25 százalék.) Az intézkedést a javaslat azzal indokolja, hogy a kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó levek cukortartalma sok esetben jóval több, mint az egyéb üdítőké, ezért emelnék ezek adómértékét is ugyanakkorára. A javaslat több új terméket is bevon az egészségügyi adó hatálya alá. Így például a 100 grammonként 8 grammnál kevesebb rostot tartalmazó reggelizőpelyheket, illetve az egyéb cukrozott, kandírozott magvakat és gyümölcsöket. Nem menekülnek az adózás alól azok a cégek sem, amelyek módosították a termékük összetételét, hogy elérjék az adómentes kategóriát. Ha kevésbé is sóznak, de a termékük zsírtartalma meghaladja a 20 százalékot – adózniuk kell. Ezzel összefüggésben többet kell majd fizetni a zöldségcsipszekért és a pattogatott kukoricáért is. Nem maradnak ki az energiaitalok sem. Sok gyártó elhagyta a taurint ezekből a frissítőkből, ám pótolták azt más, az egészségre továbbra is veszélyt jelentő stimulánssal. Így a javaslat készítői adókötelessé tennék azokat az energiaitalokat, amelyekben van koffein, vagy valmilyen élénkítő szer, ezekért literenként 100 forint adót kellene megfizetni. A csipsadó 2011-es bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagokat tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kisebb legyen a fogyasztás, illetve a gyártók változtassanak a receptúráikon, hagyják el az egészségtelen összetevőket a termékekből. A törvény hatálya alá az előrecsomagolt cukrozott készítmények, az üdítők, a gyümölcsíz, az ízesített sör, az alkoholos frissítők, az energiaitalok, a sós snackek, valamint a levesporok, ételízesítők tartoznak, amennyiben cukor-, só- illetve élénkítő-tartalmuk meghaladja a meghatározott határértéket. 2015 januárjától pedig az alkoholos italok is adóköteles termékek lettek, majd 2019-től az addig adómentességet élvező pálinka, a jagermeister, és az unicum is. Bevezetés óta ez év végéig várhatóan, összesen 202 milliárd forint folyik be a költségvetésbe népegészségügyi termékadóként. A befizetett összeg egyre növekszik, bár az idei évre tervezett 57 milliárdból csak 52 milliárd várható. A remélthez képest öt milliárddal kisebb összeg nem szegte kedvét a kormányzatnak, jövőre már 78 milliárdot akarnak beszedni az egészségkárosító termékek különadójából. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 06:21