Schmidt Mária szerint a liberálisok igazából marxisták, 1956 pedig miattuk nem lett jelentős nyugaton

A történész "nem nagyon" látja a német sajtóban a sokszínűséget. Ellentétben a magyarral.

Az MTI jó hosszan idézi Schmidt Mária történészt, aki tegnap a közmédia egyik műsorának vendége volt. A téma az 1989-es rendszerváltoztatás évfordulója volt, és az, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója október közepén cikket jelentetett meg a New York Times internetes kiadásában a lap felkérésére.

Schmidt Mária mondanivalójából kihámoztuk a lényeget.

A történész szerint illúziónak bizonyult, hogy a magyarok az európai elit részének gondolták magukat a rendszerváltoztatás után, ezt a nyugati államok nem így gondolták.

Nyugaton máig nem tulajdonítanak jelentőséget az "antikommunista forradalmaknak", mert "az az értelmiségi és politikai elit, amelyik most a nyugati országok 21. századi liberalizmusát jelenti, valójában Marxista" - mondta Schmidt, majd hozzátette: ez az elit mindig is megengedő volt a kommunizmus totális rendszerével szemben, nem tekintik szalonképtelennek.

Németországban egysodratúvá vált a sajtó: avagy Schmidt Mária "nem nagyon" látja a német sajtóban a sokszínűséget, mint például a magyarban, amelyben szerinte "mindenféle véleményt lehet olvasni és mindent meg lehet találni".

Schmidt Mária történészi tételmondatát a legvégére hagytuk: