Előfizetés

Kár lenne kihagyni: Lipótmezőn 2 milliárdért eladó a néhai elmegyógyintézet egyik szecessziós villája

Pion István
Publikálás dátuma
2019.10.29. 16:55
A Sándor-villa Lipótmezőn
Fotó: Népszava
Négy év alatt megháromszorozódott az eladási ára. Igaz, azóta legalább felújították a hányattatott sorsú intézet nővérszállóját.
"II. kerület Lipótmezőn zöld környezetben, szép kilátással eladó egy 1912-ben épült, különleges megjelenésű, szecessziós stílusú romantikus kastély, amely 4300 nm-es telken helyezkedik el" - így kezdődik az a hirdetés, amiben
családi házként, 2 milliárd forintért kínálják az egykori lipótmezei elmegyógyintézet 25 szobás műemléképületét, a Sándor-villát.

A hirdető nagy belső tereket, a 25 szobához 25 fürdőszobát, igényes kivitelű tölgyfa lépcsőket, faburkolatokat, metszett üvegbetétes ajtókat, díszlépcsőházat, műszakilag frissen felújított épületet és az ingatlanhoz tartozó két különálló, egyenként 50 nm-es lakást ígér. És habár családi ház kategóriában árulják, a leírás megjegyzi, hogy "az épület alkalmas lehet pl. magánkórház, irodaház, cégközpont, szálloda, magániskola céljára". Egyébiránt az OPNI nővérszállójaként üzemelt a bezárásáig. 
Egy másik ingatlanos oldalon is fellelhető egy hirdetés, ami ugyanezt az épületet kínálja, de ezen az oldalon a kastélyok között kell keresni. Itt találtunk érdemi információkat a felújításával kapcsolatban is:
► gépészeti csövek cseréje a falakban, ► statikai megerősítések, ► burkolatok cseréje, ► teljesen új fűtési és hűtési rendszer, ► az alagsori szinten műtőket alakítottak ki. A hirdetés korrekt módon megjegyzi, hogy
"az új tulajdonosnak is lesz majd még mit csinálnia, hiszen ekkora épületen mindig van valamit csinálni".

A Sándor-villát legutóbb négy évvel ezelőtt árulták, akkor 600-650 millió forint volt az ára, 25 helyett pedig "csak" 12 szoba volt benne, és tulajdonképpen használhatatlan, majdhogynem életveszélyes állapotban volt. Úgy tűnik, valaki majd egy évtized eltelte után tehát mégis jó befektetésnek gondolta, ha Lipótmezőn próbál meg ingatlannal üzletelni, annak ellenére, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épületeinek 2007-es privatizációja óta egyáltalán nem attól hangos az ingatlanpiac, hogy felújították volna a terület legtöbb esetben műemléki épületei, és értelmes tevékenységet folytató tulajdonost találtak volna nekik. Mindenesetre a már megszűnt Vasárnapi Hírek tavalyi cikke szerint akkor már tartott a felújítás.

A Sándor-villa élete

A villát a Sándor, vagyis akkoriban még Schlesinger család építtette magának nyaralóként 1912-ben. Sándor Pál a XX. század első felének neves liberális politikusa, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület alapító igazgatója volt. A szecessziós csodapalotát családja nyári rezidenciaként használta. Fogadásaikon, szalonjaikban számtalan illusztris vendég, zenészek, írók, színészek és politikusok, még maga Bethlen István miniszterelnök is megfordult. Mielőtt kórházzá minősítették volna, de már az államosítást követően, a nagyobb, utcafronti épületet a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete szerezte meg, majd az ötvenes években társbérletként funkcionált. Az OPNI privatizációja óta a Sándor-villa is magára hagyva omladozott a Völgy utca 9–11-ben, de legalább megmaradt. 

A Lipótmezőn működő OPNI 2007-es bezárása óriási vitákat kavart, az pedig, hogy az akkori Gyurcsány-kormány érve az épületek állapota és a gazdasági fenntarthatatlanság volt a megszűnés mellett, egy állami egészségügyi intézmény esetén abszurd. "Az OPNI épülete nem alkalmas a betegellátásra, gazdaságosan nem lehet működtetni. Ebben az épületben gyakorlatilag az utcát fűtjük" - mondták, majd szélnek eresztettek minden beteget, orvost, ápolót és más munkatársat. Tették ezt szinte az összes érintett szakmai szervezet tiltakozása ellenére, és miután bezárta, a kormány továbbra is csak a gazdasági érveket tudta sorolni. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Székely Tamás illetékes egészségügyi miniszter pedig talán még ma is kitartanak amellett, hogy jól döntöttek.   A bezárást és a pszichiátriai betegek ellátásának átszervezését elítélte és elégtelennek nevezte az állampolgári jogok országgyűlési biztosától kezdve az Állami Számvevőszéken át az Egészségügyi Világszervezetig (WHO) szinte mindenki. Az ÁSZ szerint a bezárás után többe került és kevésbé volt hatékony a pszichiátriai betegellátás, a WHO szerint pedig vészhelyzetbe került a magyarországi pszichiátriai ellátás.  A Népszava 2014-ben, hét évvel a bezárás után azt írta, hogy "a pszichiátriai betegek kezelésében nem sikerült átfogó megoldást találni, az OPNI bezárása szinte végzetesnek tűnik. Az intézet megszűnte után többek kerültek utcára, ők még ma is ott élnek, nélkülözve a számukra szükséges gyógyszereket és az orvosi felügyeletet. Utoljára 2015-ben merült fel a területtel kapcsolatban hasznosítható ötlet, miszerint az egykori OPNI helyén létesülhetett volna az a budapesti szuperkórház, ami mostanra már négy szuperkórházat jelent, és a város egészen más részein lesznek majd. Az OPNI egykori területére korábban szabályozási tervet írtak ki, ami legalább megakadályozta, hogy lakópark épüljön a helyére. Az épületeket nem bonthatják le, mert műemléki védelem alatt állnak, és csak egészségügyi vagy szabadidős tevékenységre lehet felhasználni őket.

Lehoznák a csillagokat is: az oroszokkal kutatja az űrt Magyarország

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.29. 16:53

Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
A világűr használatáról értekezett Szijjártó Péter, az állam több mint félmilliárd forinttal támogatja az államközi kutatási terveket.
Magyarország érdekelt abban, hogy újra bekapcsolódhasson a világűr békés használatába, ezért űrkutatási projekteket érintő államközi együttműködést készít elő Oroszországgal – mondta keddi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter két, már megkezdett projektet említett, amihez szerinte „jelentős magyar műszaki tartalom kapcsolódik”. A résztvevő magyar cégeket és egyetemeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium 570 millió forinttal támogatja.
Szijjártó a fejlődő orosz-magyar gazdasági kapcsolatokról beszélt, amik szerinte  magyar gazdaság és a belföldi vállalatok érdekeinek megfelelően alakulnak. Kérdés persze, hogy akkor miért a magyar állam biztosít hitelt a főként oroszoknak kedvező vasúti kocsi gyártási projekthez – ahogy a Direkt36 írja  –vagy hogy miért vettünk 60 milliárdért új helyett felújított metrószerelvényeket az orosz gyártótól, amikbe még légkondi sem került. 
A külügyminiszter mindenesetre biztos abban, hogy az oroszokkal való együttműködés európai trend: hangsúlyozta, hogy Európa és Oroszország kapcsolatát csak a nyilvánosság előtt uralják viták, a háttérben a nyugati államok szoros együttműködést alakítottak ki Moszkvával. Oroszország 10 legnagyobb kereskedelmi partnerének többsége EU- vagy NATO-tag, 2017-hez képest például a holland-orosz kereskedelmi forgalom 23 százalékkal, a francia-orosz 40 százalékkal, a német-orosz 56 százalékkal bővült. A kis országok eközben a Moszkvát sújtó büntetőintézkedések veszteseivé váltak – idézi szavait az MTI.

Döntött az ítélőtábla: győzött Borkai

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.10.29. 16:48

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem változtatta meg a győri szavazás végeredményét a Győri Ítélőtábla, így a szex-és korrupciós botrány középpontjába került Borkai Zsolt nyerte a győri önkormányzati választásokat 19 308 szavazattal, míg ellenfele a DK-s Glázer Tímea 18662 szavazattal második lett.
Az ellenzék felülvizsgálati kérelmére a Győri Ítélőtábla mindössze néhány szavazaton változtatott, ám összességében helyben hagyta a két héttel ezelőtti helyhatósági választás végeredményét. Így rövidesen Borkai átveheti a polgármesteri megbízólevelét és alakuló közgyűlést hívhat össze. Kérdéses, hogy pontosan hogyan fogják lebonyolítani: Borkai a botrány kirobbanása óta bujkál a sajtó elől, nem jelent meg a képviselői megbízólevelek átadásán sem, amit - mint megírtunk – füttyszó is színesítette.
Az önkormányzati mandátumok átvétele
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A helyi választási bizottság korábbi határozatával szemben Glázer Tímea fordult felülvizsgálatért. A választási bizottság újraszámolta a szavazatokat, ám továbbra is Borkai maradt a győztes. Ezt követően, mint jelölő szervezet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kért felülvizsgálati kérelmet a bíróságtól, illetve azt, hogy az új szavazást írjon ki. Erre jó oka lett volna az ellenzéknek: mint a szavazás végeredményéből kiderült, Győrben a versenyt az döntötte el, hogy az ellenzéki koordinációhoz nem csatlakozó, civil indulók közel hatezer, ellenzéki szavazatot söpörtek be. A civil indulók nélkül viszont sima ellenzéki győzelem lett volna a városban. A szavazási törvénysértést az ellenzék abból vélelmezte, hogy a város aljegyzője kijelentette: az egyes szavazókörökbe kiszállított szavazólapokról darabszám szerinti tételes átadási-átvételi nyilvántartás nem készült. A kiszállított szavazólapok mennyisége legfeljebb a doboz oldalán lévő lista alapján lett volna azonosítható, ám a kiszállításhoz használt dobozok nem kerültek vissza, ehelyett ikeás dobozokban érkeztek be a választási bizottsághoz a szavazatok. A bíróság szerint viszont ez nem jelentette azt, hogy ezért meg kellene semmisíteni a végeredményt, mivel szerintük a kérelmező nem bizonyította, hogy ez a jogsértés ténylegesen kihatott volna a választás végeredményére.