7 hónap alatt megmászta a világ legmagasabb csúcsait egy nepáli hegymászó

Publikálás dátuma
2019.10.29. 15:15

Fotó: PRAKASH MATHEMA / AFP
Megmászta kedden a Tibetben lévő Sisapangma hegycsúcsot Nirmal Purdzsa, aki ezzel rekordot állított fel. Az előző csúcstartó majdnem nyolc év alatt hódította meg a világ 14 legmagasabb hegycsúcsát.
A 36 éves Nirmal Purdzsát utolsó mászásán három nepáli társa kísérte. A brit hadsereg egykori gurkája Project Possible (lehetséges projekt) nevű kihívásának tavasszal látott neki, amikor április 23-án meghódította az Annapurnát -  - jelentették be az expedíciót szervezői.     
"Senki nem hitte, hogy meg tudom csinálni, amikor először megemlítettem a tervet. Nagyon örülök, hogy generációkat ösztönözhetek kalandom által. Ez az, ami hajt"

- mondta korábban.

A 8091 méteres Annapurna után következett a Dhaulagiri, a Kancsendzönga, az Everest, a Lhoce és a Makalu. A kísérlet második szakasza Pakisztánban folytatódott, ahol öt hegycsúcsot hódított meg 23 nap alatt. Rekordkísérlete alatt Purdzsa számos mászócsúcsot megdöntött idén: az Everestet, a Lhocét és a Makalut 48 óra alatt mászta meg annak ellenére, hogy idén a tavaszi mászószezonban a Mount Everest túlzsúfolt volt.
Kísérlete majdnem kudarcot vallott, amikor a kínai hatóságok elutasították a kérelmét az Sisapangma megmászására, de a nepáli kormány a segítségére sietett, és maga kért engedélyt hegymászója számára Pekingtől - közölte a helyi média.
A világ 14 legmagasabb hegycsúcsa megmászásának rekordját egy dél-koreai hegymászó tartja, a tavaly meghalt Kim Csang-ho 2005 és 2013 között hét év és 10 hónap alatt jutott fel a csúcsokra. Az első személy, aki a Himalája mind 14 hegycsúcsát megmászta, a most 75 éves Reinhold Messner volt, akinek 1986-ban sikerült teljesítenie a kihívást. Egy évvel később, 1987-ben Jerzy Kukuczka - a Lhoce kivételével - teljesítette a fegyvertényt. Azóta már több mint két tucatnyian jutottak fel az összes csúcsra.
Szerző
Témák
hegymászás
Frissítve: 2019.10.29. 15:35

Máglyahalálra küldi az avarégetés a süniket

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:43

Fotó: SANDOR H. SZABO / ORFK / AFP
A vadon élő sünök védelmében indított figyelemfelhívó kampányt a Fővárosi Állat- és Növénykert.
 Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Mivel sokszor az avarban keresnek telelőhelyet, az égetés is veszélyezteti, „máglyahalállal” fenyegeti őket. A Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei azt kérik, avarégetés előtt forgassuk át az avarkupacokat, hogy biztosan kiderüljön, nem rejtőzik-e benne egy téli álomra készülődő sün. A városligeti intézmény a közleményében az avarégetés helyett egyébként is az avar hasznosítására, komposztálására biztat.  
A sünök számára a téli nyugalmi időszakra való felkészülés is kihívást jelent. Téli álmukat késő ősztől kora tavaszig alusszák, nem annyira a hideg, mint inkább a táplálék szűkössége miatt. A felkészüléshez, a tartalékoláshoz ezért ilyenkor annyit esznek, amennyit csak tudnak. A megfelelő kondíció az idei születésű állatoknál különösen fontos, de számukra ez még nagyobb kihívást jelenthet, ha a nyár végén látták meg a napvilágot. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a hideg idő beköszöntéig nem sikerül elérni a megfelelő fejlettséget és tápláltságot. A szakembereknek az a tapasztalatuk, hogy november elejére legalább 350-400 grammot kell nyomniuk az állatoknak. Ha ez nem sikerül, a téli hónapok átvészeléséhez segítségre szorulnak - írták. 
Ugyanakkor a házilagos „sünmentést” a szakemberek senkinek sem javasolják. A Magyarországon honos sün természetvédelmi oltalom alatt is áll, így otthoni tartása még akkor is a jogszabályokba ütközik, ha az a legjobb szándékból történik. A szakemberek azt kérik, a segítségre szoruló állatokat az állatkert bemutató mentőközpontjába vigyék be. A Sünispotályban a sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél az, hogy a bekerült állatok ismét képesek legyenek önállóan boldogulni a természetben. A múlt évben 357 mentett sünről gondoskodtak az Állatkertben – olvasható a közleményben.
Szerző

Az óceánok után a folyókat is megtisztítaná a műanyagtól a 25 éves holland feltaláló

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:45

Fotó: ROBIN UTRECHT /
A rotterdami kikötőben mutatta be új fejlesztését Boyan Slat, az Ocean Cleanup projekt alapítója.
A 25 éves holland feltaláló The Interceptor nevű találmánya a vízen haladva kotorja ki a műanyagszemetet a folyókból – írja az MTI. A napenergiával működő hajó a folyókon völgymenetben (a vízfolyás irányában) úszva naponta 50 ezer kilogramm műanyaghulladékot képes összegyűjteni íves alakú felfogó berendezésével még az előtt, hogy azok a tengerekbe és óceánokba ömlenének. Megfelelő feltételek mellett teljesítménye akár kétszeresére növelhető, mondta Slat. A csendes-óceáni szemétgyűjtő rendszer feltalálója szerint mintegy ezer folyó felelős az óceánokat érintő műanyagszennyezés csaknem 80 százalékáért, ezért az a szándéka, hogy a következő öt évben valamennyi ilyen folyón megkezdjék a hulladék eltávolítását. El kell zárni a csapot, ami azt jelenti, hogy meg kell akadályozni, hogy a műanyag eljusson az óceánig – mondta.  
Három ilyen folyami hulladékgyűjtő hajót vetettek már be Indonéziában, Malajziában és Vietnamban, a negyediket a Dominikai Köztársaságban fogják használni. A hajók elkészítése mintegy 700 ezer dollárra rúgott, de a költségek csökkenni fognak, ahogyan egyre többet készítenek belőlük. A rotterdami bemutatón egy malajziai képviselő elmondta: másfél hónapja működik egy hajó az egyik folyón, és nagyon jó szolgálatot tesz. Boyan Slat célja, hogy megszabadítsa az óceánokat a műanyagszeméttől. A holland feltaláló állítása szerint azután szentelte az életét a vizek kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskót látott, mint halat. 
Szerző