Új időszámítás kezdődött a férfi kosárlabda szakág utánpótlásában: a szövetség némiképp szokatlan módon nem egy-egy válogatott szakmai vezetésén, hanem a komplett felálláson változtatott. A szakágban évek óta nagyjából a harmincadik hely környékén jegyzik a korosztályos válogatottakat, aminél a szövetség többet akar.
„Nem jó és nem elfogadható, hogy innen nem tudunk előre lépni” – összegezte a döntésig vezető utat Mészáros Lajos, korábbi férfi szövetségi kapitány, aki jelenleg a szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke. Elmondta, csapataink jellemzően a B divízióban szerepelnek, a cél, hogy innen felkerüljenek a legmagasabb osztályba. Az A divízió elérése nem csak nekünk okoz komoly kihívást, hiszen a mezőny sűrűségét mutatja, hogy olyan kosaras világhatalom, mint Szerbia sem mehet biztosra: U20-as válogatottja kiesett a legmagasabb osztályból, míg U18-ban Oroszország három éve képtelen visszajutni az A divízióba. „Nekünk ebben a hatalmas versenyben kellene eredményt elérni, ezért beláttuk, változtatni kell” – folytatta Mészáros, aki szerint az eredményesség javítása közös munka révén lehetséges.
A játékosok képzése kilencven százalékban, tehát döntő mértékben a klubokban folyik, a szövetség a közvetlen programok révén legfeljebb tízet tud ehhez hozzátenni. Ez a felismerés vezetett odáig, hogy akkor a szövetség a maga eszközeivel próbáljon meg segíteni a kluboknak a legmodernebb szakmai programok végrehajtásában.
„Mindkét területet fejleszteni akarjuk, ezért olyan döntéseket hoztunk, amelyek hatással lehetnek a férfi utánpótlás-válogatottak eredményességére. Komplett frissítés történt a szakembergárda összetételében. Nem egyes korosztályok, hanem az összes esetében. Nem arról van szó, hogy rosszul dolgoztak volna edzőink, hanem arról, hogy egy új szemléletű tréneri csapattal új lendületet akarunk adni a szövetségi programoknak” – fogalmazott Mészáros.
A leglátványosabb csere az U20-as korosztály esetében történt, ahol a felnőtt férfi szövetségi kapitány, Ivkovics Sztojan vállalta a nagyválogatottság előtt álló korosztály vezetését. Nem szaktanácsadóként, hanem vezetőedzőként.
Az U16-os és18-as válogatottak élére olyan szakembereket neveztek ki, akiket a szövetség már az elmúlt években menedzselt, vagy akár a szakmai stáb tagjaként már részt vettek a válogatott munkájában. „Azért ők, hogy a folyamatosság megmaradjon, egyúttal új szemlélet, új lendület érkezzen a válogatottak élére” – indokolta a váltást a szakmai és utánpótlás-bizottság elnöke.
A másik, alighanem korszakos változtatástól is sokat várnak: a szövetség elkészítette és elérhetővé tette az összes sportágban dolgozó edző számára a komplett korosztályos képzési programot. Ezek egyelőre csak ajánlások, nem kötelező érvényű képzési programok, de ez csak átmeneti idő: „Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy szakmailag nagyszerű, gyönyörű anyag, innen tanulhatnak az edzők. Egyúttal bevezettük a szakosztályokban folyó munka ellenőrzését. Az akadémiai programokban foglalkoztatott mentorok és megyei mentorok látogatják a korosztályos csapatok edzéseit, és egy egységes szakmai szempontrendszer mentén adatokat szolgáltatnak tapasztalataikról. Mentorálják, segítik az edzőket, hogy milyen területen lehet és kell javítaniuk a munkán” – mondta Mészáros Lajos, aki elárulta: az ellenőrzéskor úgyis kibukik majd, hogy melyik edző használja az új szövetségi tudásbázist és melyik nem.
Egy másik kényes területen is igyekeznek lépni, ugyanis már az utánpótlásban is előfordult, hogy ilyen-olyan okok miatt nem a legjobb válogatott állt fel egy nemzetközi versenyen: „A szövetségnek minden jogi eszközt meg kell ragadnia ahhoz, hogy mindegyik válogatottban a legjobbak legyenek a csapatban. Voltak ezzel már problémák a külföldön szereplő utánpótláskorú játékosok esetében is. Arra kell törekednünk, hogy ez ne fordulhasson elő. A lebonyolítás miatt gyakorlatilag már a csoportmeccseken eldől a sorsunk azzal, hogy az alsó vagy a felső ágra kerülünk. Legutóbb a legjobb három játékosunk hiányzott az egyik válogatottból, ha ott vannak, biztos vagyok benne, hogy a felső ágon vagyunk, és most nem erről beszélnénk.”
