Újabb vallomás Trump ellen

Publikálás dátuma
2019.10.29. 18:47

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Megszólalt az első olyan, az amerikai elnökre nézve terhelő tanú az „ukrángate” ügyben, aki jelenleg is a Fehér Ház alkalmazásában áll.
Alexander Vindman alezredes, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsában szolgáló katonatisztek egyike azt állítja: két alkalommal is hangot adott aggodalmának amiatt, hogy a Trump-kormányzat Joe Biden elleni nyomozás megindítását várta el Ukrajnától.  Vindmant keddre idézték be a demokrata többségű washingtoni képviselőház illetékes bizottságainak összevont ülésére, ahol annak igyekeznek utána járni, indokolt-e az úgynevezett impeachment eljárás megindítása az elnök elmozdítása – és vád alá helyezése - érdekében, azon az alapon, hogy Trump külföldi hatalomra gyakorolt nyomást, saját lehetséges demokrata párti elnökválasztási riválisának lejáratása érdekében. Az amerikai média előzetesen hozzájutott Vindman írásba foglalt tanúvallomásának a szövegéhez. Az alezredes végighallgatta Trump elnök július 25-i telefonbeszélgetését Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és aggályának hangot adott a nemzetbiztonsági tanács vezető jogásza előtt. „Nem gondoltam, hogy helyes dolog egy külföldi kormánytól azt követelni, nyomozzon egy amerikai állampolgár ellen. Aggasztott, hogy ez milyen következményekkel járhat az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra nézve” - állt Vindman előkészített tanúvallomásában.   
Alexander Vindman alezredes
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A szövegben az is olvasható, hogy már a két elnök telefonbeszélgetése előtt, július 10-én is volt egy megbeszélés, amelyen Gordon Sondland, az Európai Unióhoz akkreditált amerikai nagykövet beszélt arról, mennyire fontos, hogy rávegyék Ukrajnát a Burizma nevű ukrán gázipari vállalat elleni nyomozásra – ennél a cégnél töltött be egy időben jól fizetett állást Joe Biden akkori amerikai alenök fia. Sondland szerint az ukránoknak azt is ki kellene nyomozniuk, milyen szerepet játszott a kijevi vezetés a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Republikánus körökben ugyanis – mintegy a Trumpnak rossz hírét keltő „orosz szál” ellentételeként – arról beszélnek, hogy éppenséggel Ukrajna próbálhatott beavatkozni az amerikai kampányba, mégpedig Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt érdekében. Vindman alezredes azt állítja, hogy ő maga már Sondlandnak is megmondta, helyteleníti álláspontját, az amerikai nemzetbiztonsági illetékeseknek nem lenne helyes bavatkozniuk Biden és fia ügyeibe. Sondland egyébként nem hivatásos diplomata, hanem dúsgazdag oregoni szállodatulajdonos. aki sok pénzzel támogatta a republikánusokat. A The Washington Post éppen kedden közölt olyan cikket, amely amellett érvel, hogy szorítsák vissza az olyan nagykövetek arányát. akik nem szakmai alapon kapták kinevezésüket, mert nem szabad dilettánsokra bízni az Egyesült Államok külpolitikáját. A cikk szerzője elrettentő példaként Sondlandet hozza fel, és megírja róla, hogy a nagykövet a külügyminisztériumi hierarchiára fittyet hányva rendszeresen közvetlenül Trump elnök utasításai szerint jár el.  A washingtoni képviselőház csütörtökön szavaz az impeachment vizsgálattal kapcsolatos meghallgatások nyilvánossá tételéről, illetve az eddigi meghallgatások leiratának a közreadásáról.

Brit választás lehet decemberben

Publikálás dátuma
2019.10.29. 18:39

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Abba az irányba mutatnak a brit politika fejleményei, hogy a szigetország lakossága még karácsony előtt az urnákhoz járulhat.
Boris Johnson miniszterelnök minden erővel új parlamenti összetétel kialakítására törekszik, miután a 2017-ben megválasztott törvényhozók következetesen ellenálltak a Brexit megvalósítására irányuló kísérleteknek.  A július 24-én megválasztott kormányfő a hétfő esti szavazáson harmadszor is alulmaradt az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó próbálkozásában. Másnap új taktikához folyamodott. A 2011-es választási törvény feltételrendszerét mellőzve rövid, egymondatos előterjesztést nyújtott be a parlamenthez, mely semmi mást nem tartalmazott, mint a december 12-i előrehozott parlamenti választásra vonatkozó javaslatot. A  2011-es törvény szerinti előterjesztéshez az ellenzék nem fűzhet módosító indítványt, cserébe viszont kétharmados többséggel kell elfogadni. Erre Johnsonnak nincs semmi esélye. Ha viszont mellőzik ezt a szabályt, és lehetővé teszik a módosító indítványok benyújtását, akkor elég az egyszerű többség is az előrehozott választás kiírásához. Ebből persze értelemszerűen az következik, hogy például nem feltétlenül a kormány javaslatában szereplő dátum lesz a választás napja, hiszen lehet más időpontot indítványozni. 
A BBC úgy tudja, hogy a kormány kész egynapos engedményt tenni, és december 11-re előre hozni a választás időpontját. Boris Johnson ehhez komoly biztatást kapott a Munkáspárttól, amelynek a vezére, Jeremy Corbyn - az elmúlt napok nyilatkozataihoz képest meglepetést okozva - kijelentette: a Brexit határidejének január 31-ig való meghosszabbítása eloszlatta az alku nélküli kizuhanással kapcsolatos félelmét, így pártja készen áll “minden idők legradikálisabb kampányára”. Az ellenzék vezérének hirtelen döntése nem aratott osztatlan sikert az árnyékkormányban és a munkáspárti frakcióban, másfelől viszont tarthatatlan volt az a helyzet, hogy a nagy pártok közül egyedül a Labour nem támogatta az előrehozott választásokat. A liberális demokraták és a skót nemzeti pártiak elkötelezték magukat a soron kívüli választások mellett, ám Johnson december 12-i dátuma helyett három nappal korábbi, december 9-i időpontban gondolkozva.   A parlament feloszlatása és a szavazás dátuma között legalább 25 munkanapnak kell eltelnie, azaz az alsóháznak legkésőbb jövő csütörtökön be kell fejeznie munkáját. Ennek a koncepciónak a jegyében lényegében semmi nem valósul meg II. Erzsébet október 14-i trónbeszédének tartalmából. Ha valakinek az életét megzavarhatja a karácsony előtti választás, az a királynő, akinek feltehetőleg meg kell szakítania téli vakációját a sandringhami kastélyban az új parlament megnyitása és az új törvényhozási program bemutatása céljából.   
Johnson nagyot lendített a patthelyzetből kiutat kínáló választás ügyén, amikor még hétfőn bejelentette: átmeneti időre felhagy a brüsszeli Brexit-megállapodás ratifikációs folyamatával. A kormány felfüggesztette az október 31. fontosságára figyelmeztető, okafogyottá vált hirdetési kampányát. A 100 millió fontos veszteséghez hozzáadódtak az ugyancsak berekesztett Yellowhammer akcióval, az esetleges megállapodás nélküli kilépésre való felkészüléssel kapcsolatos költségek. A Bloomberg információi szerint több ezer 50 pennys emlékérmét olvasztottak be, amelyeket hasznavehetetlenné tett a rájuk vésett október 31-i dátum.   Johnson választási esélyeit csökkenti, hogy nem büszkélkedhet el a Brexit megvalósításában elért eredményeivel, ugyanakkor az elmúlt hónapokban vonzó ígéreteket tett a közszolgáltatások színvonalának javítására. A Munkáspárt a 2017-es választáson mutatott, meglepően jó szereplésébe kapaszkodhat, és kedvezhet neki a brit belpolitika jelenlegi kiszámíthatatlansága is. A Liberális Demokraták ugyan elkötelezték magukat az előrehozott választás mellett, lelkük mélyén azonban újabb népszavazással szerették volna elérni, hogy az Egyesült Királyság EU-tag maradhasson.
Frissítve: 2019.10.29. 21:56

Orosz katonákra támadtak a törököket segítő arab fegyveresek (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.29. 17:50
Orosz katona Ad- Darbasíjában
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Járőrözés közben érte őket tüzérségi támadás, amiben legalább nyolcan megsebesülhettek.
Kurd források szerint Legalább két orosz katona és hat kurd megsebesült, amikor kedden tüzérségi lövés érte az orosz határrendészek szír-török határ mentén járőröző, közös egységét – írja az oroszbarát Southfront.org, ami  egy Twitter -videót is közölt a detonációról.  
A hírportál szerint a katonák Ad- Darbasíja település mellett tartottak ellenőrzést, nem messze a már török és törökbarát erők kezén lévő  Ras al-Ain várostól, amikor a belövés történt. A lap arról is beszámolt, hogy a törököket támogató arab milíciák fegyveresei a szír hadsereg legalább 20 katonáját fogták el vagy ölték meg egy  Tal Al-Hawa faluban történt összecsapás során, a harcokban pedig a török hadsereg egyik, Németországtól vásárolt Leopard tankját is bevetették.
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 17:57