Véletlenül drogsütit szolgáltak fel gyászolóknak Németországban

Publikálás dátuma
2019.10.30. 09:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többen kórházba kerültek a figyelmetlenség miatt egy másik rendezvényre készült, hasistartalmú édességtől.
Hasistartalmú süteményt szolgáltak fel egy rostocki kávézóban gyászolóknak, akik egy temetés után tértek be kávéra és süteményre, ahogy az Németországban szokás. Az édesség elfogyasztása után többen hányingerre és szédülésre panaszkodtak. Tizenhárman fogyasztottak a drogsütiből, köztük az özvegy, a vendégek közül egy nőt mentővel szállítottak kórházba rosszullét miatt, de később mások is a kórházba mentek.
A rendőrségi vizsgálat megállapította, az egyik alkalmazott a 18 éves lányára bízta a sütemények elkészítését, a gyászolók fogadásához, figyelmetlenül, egy más alkalomra szánt süteményt vettek elő a fagyasztóból.
A kínos incidens még augusztusban történt, de a hatóságok nem hozták nyilvánosságra az esetet, mert nem akartak kellemetlenséget okozni a gyászoló családnak. A Bild című bulvárlap azonban kedden leközölte a hírt, amelyet a rendőrség is megerősített.
A kávézó választékát hasissütivel szélesítő 18 éves lány ellen eljárás indult gondatlanságból okozott, 13-rendbeli testi sértés és veszélyeztetés, gyászszertartás megzavarása és a drogtörvény megsértése címén.
Szerző

Az amerikai képviselőház elítélte Törökország észak-szíriai invázióját

Publikálás dátuma
2019.10.30. 07:32

Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
Donald Trumpnak pedig szankciókat kell bevezetnie az Erdogan vezette ország ellen.
Törvénytervezetet fogadott el az amerikai képviselőház kedden, amelyben elítélte Törökország észak-szíriai invázióját- írja az MTI. A kétpárti egyetértéssel előterjesztett és 403:16 arányban elfogadott javaslat egyben arra kötelezi Donald Trump amerikai elnököt, hogy szankciókat és egyéb korlátozásokat foganatosítson Törökország ellen és török tisztségviselőkkel szemben. A büntetőintézkedésekkel egyebek között megszigorítanák a fegyvereladásokat Törökország számára és korlátoznák magas rangú török tisztségviselők amerikai beutazását és hozzáférésüket az esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonukhoz.
A jogszabály addig marad érvényben, amíg Törökország ki nem vonul Szíria északi vidékeiről.

Elemzők szerint a határozat megszavazása "nemcsak" Ankara megbüntetéséről szól, hanem jelzés Donald Trump amerikai elnöknek is. A törvényhozók szerint ugyanis az amerikai elnök lehetővé tette a török inváziót és közben cserbenhagyta az Egyesült Államok korábbi szövetségeseit, a szíriai kurdokat. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet, amelyet a kurdok irányítanak, Washington támogatója és szövetségese volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. Donald Trump október elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Szíriából. Döntését még republikánus politikusok is élesen bírálták, mert szerintük ezzel lehetővé tette Törökországnak, hogy behatoljon Észak-Szíriába és visszavonulásra kényszerítse az ott harcoló kurd erőket. A szíriai kurdokat Ankara mindig is veszélyesnek vélte a törökországi, szakadár kurd erőkkel ápolt kapcsolataik miatt.
Szerző

A hátsó ajtón jön vissza Putyin

Publikálás dátuma
2019.10.30. 06:45
Putyin a Balkánon egyre inkább Aleksandar Vucic szerb államfőre támaszkodik
Fotó: Mikhael Klimentyev / AFP
Látványos külpolitikai sikereket könyvelhetett el az utóbbi időben az elvben nyugati karanténba helyezett, most viszont ismét Budapestre látogató orosz elnök.
Hogy hosszú távon mennyire lehet sikeres Vlagyimir Putyin külpolitikája, mennyire látszat vagy valóság Oroszország geopolitikai térnyerése, arról már megoszlanak a szakértői vélemények. Számos tényező az ő malmára hajtotta a vizet, de mindenekelőtt talán Donald Trump amerikai elnök ámokfutásának és az Európai Unió egyértelmű külpolitikája hiányának köszönheti viszonylag könnyen elért diplomáciai sikereit. Ebben a térnyerésben Magyarország és a magyar kormányfő kétségtelenül hasznos eszköz évek óta. Orbán Viktor kiválóan alkalmas arra, hogy akadályozza az Európai Unió egységes külpolitikai irányvonalának kialakítását, és lehetőséget adjon az orosz elnöknek, hogy felmutathassa a nagyvilág előtt, ő nem minden uniós országban persona non grata. Moszkva és a Nyugat viszonya már a Krím-félsziget orosz bekebelezése előtt is rohamosan romlott a putyini rezsim egyre inkább önkényuralmivá válása miatt, a 2014-es annexió és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatti szankciók azonban új fejezetet nyitottak ebben a viszonyban. Putyin gyorsan kompenzálni tudott: a szíriai orosz katonai beavatkozással egyértelművé tette, hogy Oroszország nélkül nincs szíriai rendezés, a Kremllel számolni kell a Közel-Keleten. A pálya azonban igazából Donald Trump 2016-os hatalomra jutásával nyílt meg előtte több fronton is. Miután 2017 januárjában Trump beköltözött a Fehér Házba, sorra adta fel a magas labdákat Putyinnak. Először a csendes-óceáni térség szabadkereskedelmi egyezményéből léptette ki Amerikát, megnyitva az utat ebben a térségben is Putyin előtt. Időközben látványosan megerősödött az orosz-kínai stratégiai kapcsolat, sőt, történelmi jelentőségű közeledés ment végbe az orosz-japán kapcsolatokban is. India szintén közelebb került Oroszországhoz. Ehhez járult Trump kiszámíthatatlansága az észak-koreai fegyverkezés kapcsán, azt a benyomást erősítve a csendes óceáni térség országaiban, hogy Oroszország az egyetlen kiszámítható, megbízható partner. Trumpnak köszönhetően Putyin fokozatosan olyan geopolitikai előnyökre tett szert a Közel- és a Távol-Keleten, amiről talán maga sem álmodott. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki az információs hibridháború, amely a láthatatlan orosz kiber- és trollhadsereg révén nemcsak az amerikai elnökválasztásba tudott beavatkozni, hanem Európa számos országában is nagy szerepet játszik a félretájékoztatásban, a szélsőséges erők és eszmék térnyerésében. Az Európai Uniónak elsősorban nem a közel-keleti orosz térnyerés fáj, hanem az, ami a Balkánon történik, az, ahogyan  Putyin fokozatosan bekebelezi ezeket az országokat. A balkáni orosz aktivitás nem újkeletű, de a NATO bővítése erre látványosan ráerősített. Miután az orosz titkosszolgálat által irányított 2016-os montenegrói puccskísérlet csődöt mondott, a NATO-bővítést pedig nem tudták megakadályozni  - Montenegró  2017-ben  lett az észak-atlanti szövetség tagja, Észak-Macedónia pedig idén februárban, a görög-macedón országnévvita lezárultával írta alá a csatlakozási szerződést -, Moszkva egyre inkább Szerbiára és Aleksandar Vucic szerb államfőre támaszkodva építi ki balkáni hadállásait kereskedelmi, energetikai, biztonság- és védelempolitikai téren egyaránt. Áramlik a térségbe az orosz tőke és fegyver, az uniós csatlakozási álmokról lemondani kényszerülő balkáni országok pedig egyre inkább Moszkvában és Pekingben vélik felfedezni a nagy támaszt. Putyin egyik legnagyobb külpolitikai sikere, hogy nemcsak az Európai Unió és a washingtoni kongresszus orra alá tudott borsot törni, hanem a NATO-nak is komoly fejfájást okozott, amikor stratégiai partnerségre lépett Törökországgal. A nyugati katonai szövetség második legnagyobb haderejével rendelkező ország - minden előzetes figyelmeztetés ellenére - orosz gyártmányú Sz-400-as rakétavédelmi rendszert vásárolt Moszkvától, és az idén júniusban aláírt újabb szerződés értelmében Törökország az Sz-400-as közös gyártásában is részt vehet majd.  Putyin egyébként a szaúdiakkal is megállapodott Sz-400-asok eladásában, ami azt sugallja, hogy az Egyesült Államok leghűségesebb közel-keleti partnere szemében szintén felértékelődött Putyin Oroszországa. A Krím bekebelezése és a nyugati szankciók életbe léptetése óta talán csak a dél-amerikai kontinensen gyengült Moszkva befolyása a venezuelai Chavez-Maduro-, illetve a bolíviai Morales-rezsim gyengülésével. Afrikában viszont, ahol a Szovjetunió szétesésével nagyrészt megszűnt az orosz befyás, és annak helyét fokozatosan a nyugati, valamint a kínai tőke vette át, Putyin most már látványosan igyekszik visszaszerezni az egykori elveszített pozíciókból. A Szocsiban minap megrendezett első orosz-afrikai csúcstalálkozón Putyin úgy fogalmazott, Oroszország kész arra, hogy folytassa részvételét a kontinens stabilitásának erősítését célzó nemzetközi erőfeszítésekben. Azt sem rejtette véka alá, hogy a haditechnikai együttműködés kiszélesítésére számít. Ehhez is megvan a maga térségbeli segítője: miként a Balkánon Aleksandar Vucic vagy az Európai Unióban Orbán Viktor, úgy Észak-Afrikában Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök hathatós segítségére számíthat.  

Ami szárnyát szegheti Putyinnak

 A dolgok jelenlegi állása szerint Putyin diplomáciai szárnyalását két tényező döntheti romba: a jövő novemberi amerikai elnökválasztás, illetve az, ha az orosz lakosságnak elege lesz az életszínvonal fokozatos romlásából, a grandiózus nemzetközi fellépésért fizetett árból, a rezsim jogsértéseiből. És ez utóbbinak a jelei már a szeptemberi regionális és helyhatósági választásokon megmutatkoztak. A 2016-os kaland után pedig vélhetően az amerikai szervek is sokkal jobban felkészültek az orosz beavatkozás és befolyásolás fortélyaival szemben, így kevesebb esélye van a Kremlnek az amerikai elnökválasztás befolyásolására.

Szerző
Frissítve: 2019.10.30. 07:18