Súlyos környezetszennyezést is okozott a szibériai aranybánya-baleset

Publikálás dátuma
2019.10.30. 10:13

Fotó: AFP / Sputnik
Több anyag koncentrációja is meghaladta az engedélyezett értékeket a tizenöt halálos áldozattal járó október 19-i baleset másnapján a Szejba folyó vízének rézizotóp-szennyeződése például 206-szoros volt.
A megengedett maximális érték több mint kétszázszorosára nőtt a réz koncentrációja a szibériai Szejba folyó vizében a tizenöt halálos áldozattal járó október 19-ei aranybánya-baleset miatt - közölte honlapján kedden az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet). A szerencsétlenség másnapjának reggelén a rézizotóp-szennyeződés a folyóban elérte a megengedett érték 206-szorosát. Ólomból ötször, cinkből pedig 19-szer több volt a vízben, mint amennyi maximálisan lehet a Jenyiszej vízgyűjtő területéhez tartozó, a Sziszimbe ömlő Szejbában. A következő napok mérései is magas, bár csökkenő értékeket mutattak ki.
A Krasznojarszki területen a megáradt Szejba a bányaüzem öt, engedély nélkül megépített gátját szakította át Scsetyinkino településnél. A két ideiglenes munkásszállást elsodró árban az egészségügyi minisztérium szerint a tizenöt halálos áldozat mellett 27 ember megsérült, ötöt pedig eltűntnek nyilvánítottak.
Az aranybánya vezérigazgatóját és két vezető munkatársát őrizetbe vették akkor az orosz hatóságok.
Szerző

Nem 80, hanem 300 millió embert érint a tengervízszint emelkedése

Publikálás dátuma
2019.10.30. 09:57

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Majdnem négyszer annyi embert érinthet a tengervízszint emelkedése a következő évtizedekben, mint azt eddig vélték - derül ki egy új tanulmányból. A klímaváltozás még a mi életünkben átformálhatja a világot.
Újabb védelmi intézkedések nélkül 2050-ig azokat a tengerparti területeket, amelyeken ma 300 millió ember él, évente legalább egyszer el fogja árasztani a víz - közölte a Climate Central amerikai civil szervezet kedden egy új számítógépes modell alapján. A korábbi prognózisok 80 millióra becsülték a legalább évi egyszeri áradás által érintett emberek számát.
Az újabb kutatás szerint az érintettek nagy része, 237 millió ember hat ázsiai országban él: Kínában, Bangladesben, Indiában, Vietnamban, Indonéziában és Thaiföldön. Azon partvidéki lakók számát, akiknek eddigi élettere 2050-ig a klímaváltozás következtében jelentkező vízszintemelkedés miatt tartósan víz alá kerül, 150 millióban határozta meg a Climate Central, közülük 30 millióan Kínában élnek. A prognózis szerint 2100-ig a hat érintett ázsiai országban összesen 250 millió ember által lakott terület kerül víz alá. Ez ötszöröse annak, mint amennyit az eddigi számítások alapján becsültek.
A kalkulációk rámutatnak arra, hogy a klímaváltozás még a mi életünkben megváltoztathatja a városokat, a gazdaságokat, a partvidéki területeket és a világ egész régióit

- emelte ki Scott Kulp, a tanulmány vezető szerzője.

 A Climate Central prognózisa egy kutatóik által kifejlesztett új digitális számítógépes modellen (CoastalIDEM) alapul, amely a rendszerszintű hibákat az úgynevezett gépi tanulás módszerével korrigálja. E modellnél a hibahatár legfeljebb 10 centiméter lehet, míg a NASA eddig nemzetközi használatban lévő SRTM nevű számítási modellje több mint 4 méternyit is tévedhetett az árvíz miatt veszélyeztetett területek kiterjedését tekintve. Ezért a Climate Central a CoastalIDEM egy ingyenes verzióját szeretné a tudományos és humanitárius célú projektek rendelkezésére bocsátani. Benjamin Strauss, a Climate Central vezetője elmondta, modelljük pontosabb képet ad a jövőben a klímaváltozás miatt jelentkező veszélyekről. A kormányoknak és a légitársaságokban azonban még pontosabb adatokat kell gyűjteniük a tengerszint emelkedésére vonatkozóan.
Szerző

Megmozdult az Antarktiszról leszakadt jégtömb

Publikálás dátuma
2019.10.29. 17:17

Fotó: ESA
A 315 milliárd tonnás jégdarab az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb műholdfelvételei szerint 90 fokkal elfordult és egy kis sziget felé sodródik.
"Most egy kis sziget felé sodródik" - mondta Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatója. A szakértő szerint nem kizárt, hogy sodródását végül megállítja a tengerjég. 
A 315 milliárd tonnás, 1636 négyzetkilométeres jégdarab az antarktiszi Amery parti jégmezőről szakadt le, majd nagyjából 90 fokban elfordult.
Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan figyelni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport azt is figyelemmel kíséri, hogy hogyan reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
Szerző