Feddhetetlen elnök Német Labdarúgó-szövetség élén

Olyan irányítót kerestek a Német Labdarúgó-szövetség élére, akinek nincsenek botrányai, hiteles. Fritz Keller ilyen, ám lehet, ez lesz a veszte.

A világ legjobban megszervezett és legszigorúbban ellenőrzött klublicenc-rendszerével - nem lehet külföldi kézben a klubok tulajdonjogának több mint ötven százaléka, veszteséges egyesületek nem szerepelhetnek a profi osztályokban - büszkélkedő német labdarúgás az utóbbi években melléfogott a szövetségi elnökökkel. Az utolsó kettővel mindenképpen, a 2012-2015 között regnáló Wolfgang Niersbach ellen büntetőeljárás is folyik a 2006-os németországi világbajnokságot kísérő korrupciós ügyek miatt (Niersbach a kérdéses időszakban főtitkára volt a DFB-nek), az őt követő Reinhard Grindelnek azért kellett távozni, mert drága órát fogadott el ajándékba a nemzetközi futballból kitiltott ukrán oligarchától, illetve társadalmi elnökként pénzt vett fel a DFB bizottságaiban végzett munkáiért.

Grindel után olyan vezetőt kerestek a DFB élére, aki nem támadható a múltja miatt és attól sem kell tartani, hogy hagyja magát megvesztegetni. Többen nem vállalták (Jürgen Klinsmann, korábbi válogatott klasszis, később a német, majd az amerikai nemzeti együttes szakvezetője, Herbert Hainer, az Adidas 2016-ban távozott vezérigazgatója, Philipp Lahm, a 2014-ben világbajnok német válogatott csapatkapitánya) a felkérést.

Először Fritz Keller sem akarta vállalni, a 62 éves freiburgi klubelnök azt mondta a megkeresésre, hogy nagyon jól érzi magát a jelenlegi helyzetében, nem vágyik ennél többre. Amikor ismét megkeresték és azt mondták neki, hogy csak ő tudja megmenteni a német futballt, akkor nem mondott nemet.

Keller borászcsaládban nőtt fel, neki is ez a fő tevékenysége, az ő termékei kaphatók a németországi Aldikban. Ezen kívül van egy Michelin-csillagos étterme és két kisebb kávézója, illetve egy panziója. Állítása szerint soha, egyetlen eurócentet sem vett ki a német futballból és ebben nem kételkedik Németországban senki. Nem tartozik a hivalkodó életmódot folytatók közé, a Freiburg meccseire mindig kerékpárral érkezett ("jót tesz az egészségemnek és mérkőzések után sokkal gyorsabban tudok hazajutni" - indokolta meg ezt a szokását), ha elkísérte az idegenbeli találkozókra az együttest, akkor nem a VIP-páholyból, hanem a szurkolókkal együtt nézte végig az összecsapásokat.

"Nem azért mondtam először nemet a DFB-elnöki tisztségre, mert nem érzem óriási megtiszteltetésnek ezt a felkérést - nyilatkozta Keller az ARD közszolgálati televíziós csatornának. - A DFB elnökeként le kell mondanom a Freiburg vezetéséről. Úgy éreztem, erre nem lennék képes, de aztán beláttam, a német labdarúgás érdekei mindent felülírnak. Ha rám van szükség, akkor félre kell tenni az egyéni érdekeket."

A DFB közgyűlése szeptember 27-én - ahogy az várható volt - megválasztotta Kellert elnöknek. Az új sportvezetőnek pozíciójából adódóan automatikusan járnak bizottsági tagságok az Európai Labdarúgó-szövetségben (UEFA) is. Keller azonban jelezte, ezekben a testületekben nem vállal szerepet és egyik alelnöke, Rainer Koch képviseli a DFB-t az UEFA-ban.

"Az első feladatom lesz a DFB teljes átvilágítása, minden pénzmozgásnak láthatóvá kell válnia, nemcsak a tagszervezeteink, hanem a közvélemény számára is - jelentette ki megválasztása után Keller. - Egy külső céget kérek fel, amely folyamatosan tájékoztatást ad majd mindenkinek a DFB anyagi helyzetéről, kiadásairól és bevételeiről. Azt is megvizsgáltatom, hogy a különböző bizottságok tagjainak díjazása mennyire tekinthető reálisnak, ha független szakértők szerint túl magasak a tiszteletdíjak, akkor változtatunk ezeken."

Hermann Winkler, a szász tartományi labdarúgó-szövetség elnöke szerint Keller túl jóindulatú ehhez a pozícióhoz.

"Fritz Keller köszöntőjében arról beszélt, hogy a csapatmunkában hisz, nem egyedül akar döntéseket hozni, de elnökként ő viseli majd mindenért a felelősséget, ami Freiburgban működő modell volt, mert olyan becsületes emberek vették körül, amilyen ő is - jelentette ki Winkler. - A DFB-nél más a helyzet, sokan vannak jól fizető pozíciókban, melyektől semmilyen körülmények között nem akarnak megválni. Ezek az emberek a saját érdekeiket tekintik a legfontosabbnak, látva, hogy kik vannak a tanácsadók között, tartok tőle, hogy lesznek olyanok, akik be fogják csapni az új elnököt."