Előfizetés

57 civilt ölt meg azzal, hogy rájuk gyújtotta a házat - újabb boszniai háborús bűnöst ítéltek el

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.30. 14:47

Fotó: Tužilaštva BiH
A menekülőkre pedig társaival rálőtt Radomir Susnjar. 20 év börtönre ítélték.
Háborús bűnök miatt első fokon húszéves börtönbüntetésre ítélte a boszniai bíróság Radomir Susnjar egykori boszniai szerb katonát szerdán - közölte a szarajevói sajtó. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején
57 bosnyák civil, közöttük két gyerek halálát okozta azáltal, hogy a kelet-boszniai Visegrad közelében felgyújtotta a házat, ahol fogolyként tartották őket.

A bíróság bizonyítottnak látta a vádat, amely szerint a férfi és két társa egy félkatonai szervezet tagjaként 1992. június 14-én fegyverrel arra kényszerítette a fogva tartott civileket, hogy adják át vagyontárgyaikat, majd kézigránátokkal felgyújtották a házat, a menekülőkre pedig lőni kezdtek.
A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Kalifornia lángokban

Garamvölgyi Flóra (Los Angeles)
Publikálás dátuma
2019.10.30. 10:30

Fotó: APU GOMES / AFP
Az erdőtüzek egyre pusztítóbbak és halálosabbak az USA-ban. Az emberi hanyagság és a klímaváltozás is felelős.
Hétfőn elérte Los Angelest is az erős szél miatt rendkívül gyorsan terjedő erdőtűz, ezért újabb ezreket kellett kitelepíteni. Az államban rendkívüli helyzet van érvényben. A tűz további terjedése miatt már több mint kétmillióan vannak áramellátás nélkül. ,,Az állam, a lakosság és a helyi villamos művek is sokkal többet tehetnének a megelőzésért. A kábelek és trafók sok helyen veszélyesen közel vannak a fákhoz. Emellett szigorúbb építkezési törvények kellenének, és azokat be is kellene tartatni: a városokban nem, de azok, illetve az utak mentén sok olyan elhanyagolt telket láttam, amelyek szemmel láthatóan tűzveszélyesek” – mondta a Népszavának Pór Gábor, aki már hosszú évek óta él Kaliforniában, ám jelenleg külföldön tartózkodik. A kaliforniai erdőtűz – amely tavaly 85 ember halálát okozta – minden évben az újságok címlapjára kerül. Sokatmondó volt az elnök, Donald Trump tűzzel kapcsolatban elhíresült megállapítása, miszerint ha „Kaliforniában ugyanolyan gonddal felgereblyéznének, mint Finnországban”, akkor pillanatok alatt megszabadulhatnának az erdőtüzek problémájától. Idén azonban – gereblyézés ide vagy oda – újra felcsaptak a lángok San Francisco és Los Angeles környékén, óriási károkat okozva.
A legnagyobb baj Sonoma környékén van – ahol Gábor családja is él –, a 8800 hektáron égő tüzet egy elektromos távvezeték elszakadása okozhatta, a szakadásért pedig valószínűleg a 110 km/órás erős szél a felelős. A szolgáltató több százezer fogyasztónál időszakosan lekapcsolta az áramot. Az állam kormányzója, Gavin Newsom szerint a cég nem végezte el megfelelően a feladatait, „éveken át kapzsi volt, és nem tartotta karban az infrastruktúrát”. Newsom kijelentette, hogy felelősségre fogja vonni a céget a történtekért. De nem csak a szakadások miatt kapcsolja le a szolgáltató az áramot: az erős szél akár a villanyoszlopokat is kidöntheti, amelyek miatt szikrák keletkezhetnek. Ráadásul olyan elképesztő szárazság van az érintett területeken, hogy egyetlen eldobott csikk vagy egy ártatlannak tűnő tábortűz is felfoghatatlan károkat okozhat. Az erdőtüzek körülbelül 80 százalékát így is emberi gondatlanság okozza. De nem mindig voltak ilyen gyakoriak a tüzek az államban. A klímaváltozás a világ minden pontját érinti: Kalifornia húsz legtöbb áldozatot követelő erdőtüze az elmúlt két évben történt. És ez a kutatók szerint csak a kezdet. A nyugati part legtöbb turistát vonzó államának ugyanis várhatóan nem csupán a tűzzel, de a kibírhatatlan hőséggel és a parti erózióval is meg kell majd küzdenie. „1983 óta élek Kaliforniában, négy éve éltem át először komolyabb erdőtüzet – mondta Mónika. – A házunk a hegyekben van, az Angeles National Foresthez közel, körülöttünk minden növényzet elképesztően száraz. Négy éve kilakoltattak bennünket, alig tudtuk elhozni a kutyáinkat és az iratainkat, annyira hirtelen történt minden. A mostani tüzet érezni lehet, és látni a füstjét, de szerencsére most nincs annyira közel. Az egyetemet, ahová a lányom jár, már háromszor bezárták a tűz miatt az utóbbi időben” – mesélt korábbi tapasztalatairól. Los Angeles és Sonoma megyében szükségállapotot hirdettek, és már több mint 200 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.

A "Kalifa" meghalt, a terrorszervezete él

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.10.30. 10:00
Az Iszlám Állam vezetőjének búvóhelyét földig rombolták az amerikaiak
Fotó: OMAR HAJ KADOUR / AFP
Sokan learatnák a babérokat Abu Bakr al-Bagdadi, az "Iszlám Állam" vezérének haláláért. Likvidálásának azonban negatív következményei is lehetnek.
„Álljatok le a gratulációkkal Obamának, amiért megölte Bin Ladent. A Navy Seal ölte meg” - írta még 2012-ben a Twitteren Donald Trump az al-Kaida vezetőjének halála kapcsán. Ehhez képest most az Iszlám Állam vezérének, Abu Bakr al-Bagdadinak a likvidálása után az amerikai elnök valósággal fürdőzött a dicsőségben. Azt azért nem lehet mondani, hogy kizárólag ő aratta volna le a babérokat: nem győzte dicsérni a különleges egységeket, a titkosszolgálatot, tegnap még az egyik bevetett kutyáról is megjelentetett egy képet. Oroszországnak, Törökországnak, Iraknak, a szíriai kurdoknak és Szíriának is köszönetet mondott az együttműködésért. Hogy kinek mekkora szerepe volt az akcióban, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni. Trump úgy nyilatkozott, hogy főként amerikai információk vezettek a terrorvezér nyomára, a nemzetközi sajtóban azonban megjelentek olyan meg nem erősített részletek, melyek már árnyalják a képet. Mindenki akar ugyanis egy szeletet a tortából. Iraki tisztségviselők például azt állítják, hogy a fordulópontot az jelentette, amikor - még 2018-ban - a törökök elfogták, majd átadták nekik Iszmáel al-Eszavit, al-Bagdadi egyik legközelebbi tanácsadóját, a terrorszervezet egyik vezéralakját, aki kulcsfontosságú részleteket közölt arról, hol és mikor találkoztak Szíriában, és milyen rejtőzködési módszereket használtak. A "kalifa" állítólag minibuszok hátuljában, zöldségek között, folyamatos mozgásban tanácskozott legközelebbi embereivel, így nagyon nehéz volt a nyomára bukkanni, de legalább a területet meghatározhatták. Emlékeztettek egy másik amerikai-török-iraki közös műveletre is, melyben négy irakit és egy szíriait kerítettek kézre, ugyancsak az Iszlám Állam legfelső köreiből. Elmondásuk szerint 2019 közepén Eszavit - akit ezek szerint időközben szabadon engedtek - egyik informátoruk kiszúrta a lázadók kezén lévő utolsó szíriai tartományban, Idlíbben. Ő aztán elvezette őket a terrorvezérhez. A CIA ezután drónokkal és műholdakkal figyelte al-Bagdadit, csak arra várva, hogy elhagyja otthonát. A Reuters forrásai szerint közben a korábban az al-Kaidához köthető Hadzsat Tahrír as-Sám is vadászott a rivális terrorszervezet vezetőjére. Ők ugyancsak elfogták az egyik vezetőt, és elképzelhető, hogy török kapcsolataikat felhasználva értékes információkkal járultak hozzá a sikerhez. Bár Trump nekik is köszönetet mondott, az oroszok mégsem kértek a dicsőségből, sőt kétségbe vonták az al-Bagdadi haláláról érkező híreket. Moszkva tagadta, hogy megnyitotta volna az általuk ellenőrzött szíriai légteret az amerikai gépek előtt, továbbá rámutatott, hogy nem regisztráltak légi támadást Idlíb tartományban a kérdéses időszakban. Gyanúsnak találták azt is, hogy az Iszlám Állam vezetője miért éppen ott próbálja meghúzni magát, ahol egy rivális terrorszervezet vadászik rá. Washingtonban ugyanakkor aligha vállalták volna a rizikót, hogy az amerikai elnök személyesen jelenti be az Iszlám Állam vezetőjének a halálát, ha bármi esély van arra, hogy egyszer csak felbukkan egy újabb videóban. A híradások szerint a begyűjtött maradványokon végzett újabb DNS-tesztek is azonosították al-Bagdadit. Furcsa módon még a világ egyik legkeresettebb terroristájának a halálhíre is megosztotta az embereket. Jamie Lee Curtis ismert amerikai színésznő például azzal támadta Trumpot, hogy „minden élőlény szenved, amikor felrobban”. A demokrata szimpátiájáról ismert híresség kapott hideget-meleget, amiért ilyen formán védelmébe vett egy több százezer ártatlan halálért felelős gonosztevőt. Kisvártatva törölte is üzenetét. Más médiumok az amerikai elnök szerepét kérdőjelezték meg, vagy al-Bagdadi likvidálásának lehetséges negatív hatásait boncolgatták. Frissen kiadott gyorselemzésében a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) is arra kereste a választ, vajon milyen következményekkel járhat a terrorizmus elleni harcra al-Bagdadi halála. Abban mind a négy megkérdezett kutató egyetértett, hogy negatív és pozitív hatásokkal is számolni kell. Szalai Máté, a KKI vezető kutatója arra a következtetésre jutott, hogy az Iszlám Állam nemzetközi, decentralizált jellege miatt a történteknek vélhetően nem sok hatása lesz a szervezet gyakorlati működésére. Szerinte mégis nagy érvágást jelenthet számukra, hogy a „kalifával” elveszítették egyik karizmatikus vezetőjüket. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: éppen emiatt elképzelhető, hogy az Iszlám Állam gyengülése más terrorszervezetek megerősödését hozza magával, ahogy történt az Oszama bin Laden halála után is. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) vezetője is azon az állásponton volt, hogy al-Bagdadi likvidálása csak egy újabb szöget vert az Iszlám Állam koporsójába. Szerinte viszont a vezető halála annyiból nagyon is jelentős, hogy kemény lerombolta a „legyőzhetetlen Iszlám Állam” mítoszát, és kőkemény üzenetet küldött a világ más pontjain működő terrorszervezeteknek is. A szakember rámutatott: a tények egyértelműen azt támasztják alá, hogy a terrorista szervezet felszámolásának vagy meggyengítésének egyik hatásos módszere a vezető likvidálása. Csiki Varga Tamás, az SVKI másik elemzője szintén hangsúlyozta, hogy miként az Iszlám Állam területi felszámolása, úgy a vezető halála sem jelenti a terrorszervezet végét. A várható negatív következmények, kockázatok közül számunkra a legfontosabb az lehet, ha „intézményileg” bosszút hirdetnek - figyelmeztetett. Kiemelte viszont azt is, hogy bebizonyosodott: az amerikaiak vitatott szíriai kivonulása ellenére is hatékonyan be tudnak avatkozni a térségben, ha akarnak. A KKI másik vezető kutatója, Wagner Péter ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy al-Bagdadi halála ugyan csak szimbolikus jelentőséggel bír, ám az utódlás körül kialakuló káosz a terrorszervezetet is gyengítheti. „Lehet, hogy nem al-Kaidának és nem is Iszlám Államnak fogják hívni a Közel-Kelet következő domináns terrorszervezetét, de ez tulajdonképpen mindegy is. A lényeg, hogy a térséget átható strukturális válságok még sokáig táplálni fogják a szélsőséges mozgalmakat, amelyekben a dzsihadisták egy ideig dominánsak maradnak” - mutatott rá a szakértő.