„Álljatok le a gratulációkkal Obamának, amiért megölte Bin Ladent. A Navy Seal ölte meg” - írta még 2012-ben a Twitteren Donald Trump az al-Kaida vezetőjének halála kapcsán. Ehhez képest most az Iszlám Állam vezérének, Abu Bakr al-Bagdadinak a likvidálása után az amerikai elnök valósággal fürdőzött a dicsőségben. Azt azért nem lehet mondani, hogy kizárólag ő aratta volna le a babérokat: nem győzte dicsérni a különleges egységeket, a titkosszolgálatot, tegnap még az egyik bevetett kutyáról is megjelentetett egy képet. Oroszországnak, Törökországnak, Iraknak, a szíriai kurdoknak és Szíriának is köszönetet mondott az együttműködésért.
Hogy kinek mekkora szerepe volt az akcióban, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni. Trump úgy nyilatkozott, hogy főként amerikai információk vezettek a terrorvezér nyomára, a nemzetközi sajtóban azonban megjelentek olyan meg nem erősített részletek, melyek már árnyalják a képet. Mindenki akar ugyanis egy szeletet a tortából.
Iraki tisztségviselők például azt állítják, hogy a fordulópontot az jelentette, amikor - még 2018-ban - a törökök elfogták, majd átadták nekik Iszmáel al-Eszavit, al-Bagdadi egyik legközelebbi tanácsadóját, a terrorszervezet egyik vezéralakját, aki kulcsfontosságú részleteket közölt arról, hol és mikor találkoztak Szíriában, és milyen rejtőzködési módszereket használtak. A "kalifa" állítólag minibuszok hátuljában, zöldségek között, folyamatos mozgásban tanácskozott legközelebbi embereivel, így nagyon nehéz volt a nyomára bukkanni, de legalább a területet meghatározhatták.
Emlékeztettek egy másik amerikai-török-iraki közös műveletre is, melyben négy irakit és egy szíriait kerítettek kézre, ugyancsak az Iszlám Állam legfelső köreiből. Elmondásuk szerint 2019 közepén Eszavit - akit ezek szerint időközben szabadon engedtek - egyik informátoruk kiszúrta a lázadók kezén lévő utolsó szíriai tartományban, Idlíbben. Ő aztán elvezette őket a terrorvezérhez. A CIA ezután drónokkal és műholdakkal figyelte al-Bagdadit, csak arra várva, hogy elhagyja otthonát.
A Reuters forrásai szerint közben a korábban az al-Kaidához köthető Hadzsat Tahrír as-Sám is vadászott a rivális terrorszervezet vezetőjére. Ők ugyancsak elfogták az egyik vezetőt, és elképzelhető, hogy török kapcsolataikat felhasználva értékes információkkal járultak hozzá a sikerhez.
Bár Trump nekik is köszönetet mondott, az oroszok mégsem kértek a dicsőségből, sőt kétségbe vonták az al-Bagdadi haláláról érkező híreket. Moszkva tagadta, hogy megnyitotta volna az általuk ellenőrzött szíriai légteret az amerikai gépek előtt, továbbá rámutatott, hogy nem regisztráltak légi támadást Idlíb tartományban a kérdéses időszakban. Gyanúsnak találták azt is, hogy az Iszlám Állam vezetője miért éppen ott próbálja meghúzni magát, ahol egy rivális terrorszervezet vadászik rá. Washingtonban ugyanakkor aligha vállalták volna a rizikót, hogy az amerikai elnök személyesen jelenti be az Iszlám Állam vezetőjének a halálát, ha bármi esély van arra, hogy egyszer csak felbukkan egy újabb videóban. A híradások szerint a begyűjtött maradványokon végzett újabb DNS-tesztek is azonosították al-Bagdadit.
Furcsa módon még a világ egyik legkeresettebb terroristájának a halálhíre is megosztotta az embereket.
Jamie Lee Curtis ismert amerikai színésznő például azzal támadta Trumpot, hogy „minden élőlény szenved, amikor felrobban”. A demokrata szimpátiájáról ismert híresség kapott hideget-meleget, amiért ilyen formán védelmébe vett egy több százezer ártatlan halálért felelős gonosztevőt. Kisvártatva törölte is üzenetét. Más médiumok az amerikai elnök szerepét kérdőjelezték meg, vagy al-Bagdadi likvidálásának lehetséges negatív hatásait boncolgatták.
Frissen kiadott gyorselemzésében a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) is arra kereste a választ, vajon milyen következményekkel járhat a terrorizmus elleni harcra al-Bagdadi halála. Abban mind a négy megkérdezett kutató egyetértett, hogy negatív és pozitív hatásokkal is számolni kell. Szalai Máté, a KKI vezető kutatója arra a következtetésre jutott, hogy az Iszlám Állam nemzetközi, decentralizált jellege miatt a történteknek vélhetően nem sok hatása lesz a szervezet gyakorlati működésére. Szerinte mégis nagy érvágást jelenthet számukra, hogy a „kalifával” elveszítették egyik karizmatikus vezetőjüket. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: éppen emiatt elképzelhető, hogy az Iszlám Állam gyengülése más terrorszervezetek megerősödését hozza magával, ahogy történt az Oszama bin Laden halála után is.
Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) vezetője is azon az állásponton volt, hogy al-Bagdadi likvidálása csak egy újabb szöget vert az Iszlám Állam koporsójába. Szerinte viszont a vezető halála annyiból nagyon is jelentős, hogy kemény lerombolta a „legyőzhetetlen Iszlám Állam” mítoszát, és kőkemény üzenetet küldött a világ más pontjain működő terrorszervezeteknek is. A szakember rámutatott: a tények egyértelműen azt támasztják alá, hogy a terrorista szervezet felszámolásának vagy meggyengítésének egyik hatásos módszere a vezető likvidálása.
Csiki Varga Tamás, az SVKI másik elemzője szintén hangsúlyozta, hogy miként az Iszlám Állam területi felszámolása, úgy a vezető halála sem jelenti a terrorszervezet végét. A várható negatív következmények, kockázatok közül számunkra a legfontosabb az lehet, ha „intézményileg” bosszút hirdetnek - figyelmeztetett. Kiemelte viszont azt is, hogy bebizonyosodott: az amerikaiak vitatott szíriai kivonulása ellenére is hatékonyan be tudnak avatkozni a térségben, ha akarnak.
A KKI másik vezető kutatója, Wagner Péter ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy al-Bagdadi halála ugyan csak szimbolikus jelentőséggel bír, ám az utódlás körül kialakuló káosz a terrorszervezetet is gyengítheti. „Lehet, hogy nem al-Kaidának és nem is Iszlám Államnak fogják hívni a Közel-Kelet következő domináns terrorszervezetét, de ez tulajdonképpen mindegy is. A lényeg, hogy a térséget átható strukturális válságok még sokáig táplálni fogják a szélsőséges mozgalmakat, amelyekben a dzsihadisták egy ideig dominánsak maradnak” - mutatott rá a szakértő.
