Halloweeni kilépés helyett adventi választás

Publikálás dátuma
2019.10.30. 15:29

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A Brexit árnyékában fog lezajlani a kampány, melyből a kisebb pártok kerülhetnek ki jobban.
Több hetes sorozatos parlamenti szavazatvesztés után Boris Johnson váratlan fölénnyel, 438 igen és 20 nem szavazattal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott kedd este az alsóházban, megnyitva az utat a négy év alatt harmadik általános választás előtt a szigetországban. A királyi szentesítésig vezető, várhatóan akadálymentes folyamat után az országgyűlés jövő szerdán, éjfél után egy perccel oszlik fel. Ezt követően a kormány választás előtti “purdah”, csendes üzemmódba megy át, a köztisztviselőktől pedig szigorúan elvárják, hogy ne folytassanak olyan tevékenységet, mely megkérdőjelezi pártatlanságukat. Az új helyzetben minden bizonnyal nem kerül sor a világszerte nagy népszerűségnek örvendő házelnök, az október 31-én visszavonulni készült John Bercow utódjának megválasztására, így a világ még néhány extra napig élvezheti rendkívüli produkcióit. A Konzervatív Párt kétszámjegyű vezetéssel kezdi meg az egyelőre nem hivatalos kampányt. A Press Association legfrissebb poll-összesítése szerint a kormánypárt átlagosan 38 százalékon áll, alaposan lehagyva a 23 százalékos Munkáspártot. A feljövőben lévő Liberális Demokraták 18 százalékról, a Brexit Párt 11 százalékról indul. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére azt a benyomást próbálta kelteni, amikor késznek mutatta magát a választás kiírásának támogatására, hogy soha ennyire nem várt egy erőpróbát és napi megemelt mennyiségű zabkásával igyekszik növelni energikusságát. A még soha semmilyen kormányzati tisztséget nem viselt veterán politikus abba kapaszkodhat, hogy a Theresa May által elfuserált 2017-es voksot megelőzően a Munkáspárt átlagosan 20 százalékkal kullogott a konzervatívok mögött, ám a választás napján mindössze 3 százalékkal teljesített rosszabbul. Az Egyesült Királyság közvélemény-kutatási orákuluma, Sir John Curtice friss előrejelzése szerint a választásból a kisebb pártok kerülnek ki jobban. Biztosra veszi, hogy az új parlamentben rekord mennyiségű nem-konzervatív és nem-munkáspárti képviselő harcol majd a zöld padsorokban rendelkezésre álló ülőhelyekért. Mint erről a londoni hírcsatornán, az LBC-n beszélt, százat is meghaladhatja a két nagy párton kívüli új honatyák száma. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy így akár a konzervatívoknak, akár a Munkáspártnak nehezen jönne össze a kormányzáshoz szükséges működőképes parlamenti többség. Kevesen vonják kétségbe, hogy Boris Johnson csak meggyőző győzelem esetén nem az egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőként vonul be a brit történelembe. Az elmúlt két év tapasztalata alapján a konzervatívok csak önmagukra támaszkodhatnak, az északír Demokratikus Unionista Párttal kötött együttműködési megállapodás az egyetlen igazán fontos kérdésben, a Brexitben fabatkát sem ért. A Munkáspárt legalábbi elméletileg a Liberális Demokratákkal, a Skót Nemzeti Párttal és az egyetlen mandátumát remélhetőleg megőrző Zöld Párttal is képes lenne koalíciót alkotni. Az 1923 óta első decemberi parlamenti választás meghatározó témája 2017-hez hasonlóan a Brexit lesz. Ha a győzelmet Boris Johnson szerzi meg, januárban tető alá kívánja hozni az Unióból való kilépést. Ha a Downing Street 10. új lakóját Jeremy Corbynnák hívnák, a Munkáspárt új megállapodást próbálna kicsikarni Brüsszelből és azt népszavazásra bocsátaná. Westminster legkövetkezetesebben eurofíl pártja, a Liberális Demokraták készek semmibe venni a 2016-os referendum eredményét és visszavonni az 50. cikkely aktiválását. A maradás vagy távozás kérdése olyan mértékben határozta meg a pártok politikáját és osztotta meg 2016 óta a közvéleményt, hogy a szavazópolgárok passzivitása nehezen képzelhető el. Akármilyen zord és ködös is lesz az időjárás, akármennyire is korán sötétedik majd, vagy lesznek csúszósak az utak, a fegyelmezett brit lakosság nem fog távolmaradni az urnáktól. Az a Munkáspárt által előterjesztett javaslat viszont, hogy a szigetországban élő európai állampolgárok is leadhassák voksukat december 12-én, nem is került napirendre. 

57 civilt ölt meg azzal, hogy rájuk gyújtotta a házat - újabb boszniai háborús bűnöst ítéltek el

Publikálás dátuma
2019.10.30. 14:47

Fotó: Tužilaštva BiH
A menekülőkre pedig társaival rálőtt Radomir Susnjar. 20 év börtönre ítélték.
Háborús bűnök miatt első fokon húszéves börtönbüntetésre ítélte a boszniai bíróság Radomir Susnjar egykori boszniai szerb katonát szerdán - közölte a szarajevói sajtó. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején
57 bosnyák civil, közöttük két gyerek halálát okozta azáltal, hogy a kelet-boszniai Visegrad közelében felgyújtotta a házat, ahol fogolyként tartották őket.

A bíróság bizonyítottnak látta a vádat, amely szerint a férfi és két társa egy félkatonai szervezet tagjaként 1992. június 14-én fegyverrel arra kényszerítette a fogva tartott civileket, hogy adják át vagyontárgyaikat, majd kézigránátokkal felgyújtották a házat, a menekülőkre pedig lőni kezdtek.
A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Kalifornia lángokban

Publikálás dátuma
2019.10.30. 10:30

Fotó: APU GOMES / AFP
Az erdőtüzek egyre pusztítóbbak és halálosabbak az USA-ban. Az emberi hanyagság és a klímaváltozás is felelős.
Hétfőn elérte Los Angelest is az erős szél miatt rendkívül gyorsan terjedő erdőtűz, ezért újabb ezreket kellett kitelepíteni. Az államban rendkívüli helyzet van érvényben. A tűz további terjedése miatt már több mint kétmillióan vannak áramellátás nélkül. ,,Az állam, a lakosság és a helyi villamos művek is sokkal többet tehetnének a megelőzésért. A kábelek és trafók sok helyen veszélyesen közel vannak a fákhoz. Emellett szigorúbb építkezési törvények kellenének, és azokat be is kellene tartatni: a városokban nem, de azok, illetve az utak mentén sok olyan elhanyagolt telket láttam, amelyek szemmel láthatóan tűzveszélyesek” – mondta a Népszavának Pór Gábor, aki már hosszú évek óta él Kaliforniában, ám jelenleg külföldön tartózkodik. A kaliforniai erdőtűz – amely tavaly 85 ember halálát okozta – minden évben az újságok címlapjára kerül. Sokatmondó volt az elnök, Donald Trump tűzzel kapcsolatban elhíresült megállapítása, miszerint ha „Kaliforniában ugyanolyan gonddal felgereblyéznének, mint Finnországban”, akkor pillanatok alatt megszabadulhatnának az erdőtüzek problémájától. Idén azonban – gereblyézés ide vagy oda – újra felcsaptak a lángok San Francisco és Los Angeles környékén, óriási károkat okozva.
A legnagyobb baj Sonoma környékén van – ahol Gábor családja is él –, a 8800 hektáron égő tüzet egy elektromos távvezeték elszakadása okozhatta, a szakadásért pedig valószínűleg a 110 km/órás erős szél a felelős. A szolgáltató több százezer fogyasztónál időszakosan lekapcsolta az áramot. Az állam kormányzója, Gavin Newsom szerint a cég nem végezte el megfelelően a feladatait, „éveken át kapzsi volt, és nem tartotta karban az infrastruktúrát”. Newsom kijelentette, hogy felelősségre fogja vonni a céget a történtekért. De nem csak a szakadások miatt kapcsolja le a szolgáltató az áramot: az erős szél akár a villanyoszlopokat is kidöntheti, amelyek miatt szikrák keletkezhetnek. Ráadásul olyan elképesztő szárazság van az érintett területeken, hogy egyetlen eldobott csikk vagy egy ártatlannak tűnő tábortűz is felfoghatatlan károkat okozhat. Az erdőtüzek körülbelül 80 százalékát így is emberi gondatlanság okozza. De nem mindig voltak ilyen gyakoriak a tüzek az államban. A klímaváltozás a világ minden pontját érinti: Kalifornia húsz legtöbb áldozatot követelő erdőtüze az elmúlt két évben történt. És ez a kutatók szerint csak a kezdet. A nyugati part legtöbb turistát vonzó államának ugyanis várhatóan nem csupán a tűzzel, de a kibírhatatlan hőséggel és a parti erózióval is meg kell majd küzdenie. „1983 óta élek Kaliforniában, négy éve éltem át először komolyabb erdőtüzet – mondta Mónika. – A házunk a hegyekben van, az Angeles National Foresthez közel, körülöttünk minden növényzet elképesztően száraz. Négy éve kilakoltattak bennünket, alig tudtuk elhozni a kutyáinkat és az iratainkat, annyira hirtelen történt minden. A mostani tüzet érezni lehet, és látni a füstjét, de szerencsére most nincs annyira közel. Az egyetemet, ahová a lányom jár, már háromszor bezárták a tűz miatt az utóbbi időben” – mesélt korábbi tapasztalatairól. Los Angeles és Sonoma megyében szükségállapotot hirdettek, és már több mint 200 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.
Témák
Kalifornia tűz
Frissítve: 2019.10.30. 21:44