Sneider: A Gyurcsánnyal közös lista biztos vereség

Publikálás dátuma
2019.10.31. 07:30
Sneider Tamás és Jakab Péter az október 23-i megemlékezésen a Corvin- közben
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Ultimátumnak vették, hogy Jakab Péter a parlamenti választásig szeretne elnök lenni. A tisztújítást elhalasztották, a másik jelölt, Varga-Damm Andrea visszalépett.
Már a kongresszus időpontja is megvolt: november 9-én, jövő szombaton tartották volna a Jobbik rendkívüli tisztújítását. Az országos választmány kedd esti ülése azonban borította a menetrendet. Pedig Sneider Tamás a közelmúltban már hivatalosan is bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Értékelése szerint a Jobbikot az elmúlt másfél évben sikerült konszolidálni és emelkedő pályára állítani. Az általa elképzelt szociálisan érzékeny állam létrehozása azonban sok munkával jár: az elnöki teendők ellátása ebbe már nem fér bele. Ugyanazon a napon Jakab Péter, a párt parlamenti frakcióvezetője a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta elnökjelölti szándéknyilatkozatát. A Jobbikban régóta tényként kezelték, hogy ő lesz az új pártelnök. Csakhogy Jakab szándéknyilatkozatában volt egy kitétel, ami nem mindenkinek nyerte el a tetszését: „Csapatban dolgozom és számonkérhető határidővel. A számonkérés ideje a 2022-es választás lesz. Bizalmatokat addig kérem. Ha nem kapom meg addig, akkor bizalmatokat tisztelettel ugyan, de most sem kérem.” Jakab Péter tehát azt a feltételt szabta, hogy az eredetileg két évre szóló mandátumát hosszabbítsák meg fél évvel, az országgyűlési választásig. Ehhez azonban az alapszabály módosítására, az alapszabály módosításához pedig a küldöttek háromnegyedének egyetértésére lett volna szükség. A keddi választmányi ülésen kiderült, hogy Jakab javaslata nem élvez kellő támogatottságot. A Jobbik közleményben adta hírül, hogy a választmány jelentős többséggel felkérte a párt elnökségét, vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását és töltse ki az eredeti, 2020 májusáig szóló mandátumát. Így Sneider Tamás mégis maradt a párt elnöke, a Jobbik „rendes” tisztújító kongresszusát jövő tavasszal rendezik meg. Jakab ehhez csak annyit fűzött hozzá a Facebook-oldalán: „Elfogadom a Jobbik országos választmányának döntését, nem leszek a párt elnöke.” Varga-Damm Andrea személyében volt egy másik elnökaspiráns is. A fejleményekre tekintettel ő a választmányi ülésen visszalépett a jelöltségtől – tájékoztatta lapunkat Sneider Tamás. Kérdésünkre, hogy mi lett volna a gond azzal, ha Jakab Péter a parlamenti választásig vezeti a Jobbikot, Sneider elmondta: „Inkább azt nevezném problémának, hogy Peti nem kérésként, hanem ultimátumként fogalmazott. Ez hibás kommunikáció volt részéről. Ha másként vezeti fel a javaslatát, akkor biztosra veszem, hogy ő lett volna a Jobbik elnöke.” Jakab Pétert nem sikerült elérnünk: facebookos bejegyzéséből nem teljesen világos, hogy a későbbiekben vállalja-e az elnökjelöltséget. „A választmányi ülés óta még én se tudtam beszélni vele” – jegyezte meg Sneider Tamás. Nem hiszi, hogy Jakab megsértődött volna az elutasítás miatt, „nem olyan fából faragták”. Valószínűbb, hogy a fárasztó önkormányzati kampány után pihenni szeretne néhány napot. Sneider szerint továbbra is adott a lehetőség, hogy Jakab Péter tavasszal elinduljon az elnöki posztért. Addig még sok idő van, még az is elképzelhető, hogy ő, mármint Sneider Tamás marad a pártelnök. Jakab Péter elnökjelölti szándéknyilatkozata szerint a Jobbiknak – modern nemzeti néppártként – a nemzet egészét kell képviselnie, ami azt jelenti, hogy „soha, senkitől nem kérdezzük meg, jobb- vagy baloldali-e”. Ebből arra lehet következtetni, hogy Jakab az ellenzéki együttműködés erősítését preferálja. Kérdésünkre Sneider Tamás elmondta, hogy politikai kifogás nem merült fel Jakab Péter elképzeléseivel szemben. Az egyéni jelöltek esetében az önkormányzati választáson jól vizsgázott az ellenzéki együttműködés – hangsúlyozta Sneider. A közös ellenzéki listával szemben ugyanakkor nagy az ellenállás a Jobbikban. Sneider Tamás kijelentette: „A Gyurcsány Ferenccel közös lista a teljes ellenzék vereségét jelentené. Tetszik, nem tetszik, ezt tudomásul kell venni.”
Szerző

Altemplomban nyugszanak, folyó mossa el poraikat, repülőn szállnak a szélben - drága halottaink utóélete

Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:40
Egyre kevesebben választják a koporsós temetést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
És persze a temetkezéseknél is egyre kevesebb a koporsó.
Egyre többen választják a hamvasztást, a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) megrendelt tíz temetésből nyolc már hamvasztásos, urnás, illetve szórásos, mondta a csütörtöki Magyar Nemzetnek a BTI szolgáltatási igazgatója. Harsányi Andrea tájékoztatása szerint a hamvak szétszórása a legolcsóbban 170 ezer, fülkébe temetése 220 ezer, urnasírba helyezése 270-280 ezer, míg egy koporsós temetés szimpla sírba 370-400 ezer forint. A BTI a kegyeleti előtakarékossági szerződés révén lehetőséget biztosít arra, hogy bárki még életében gondoskodhasson saját vagy hozzátartozója eltemetéséről. Horváth József, a BTI vezérigazgatója elmondta: Budapesten már a temetések 80 százalékát hamvasztás előzi meg, Kelet-Magyarországon ez az arány 35-40, de Nyugat-Magyarországon is mindössze 50 százalék. A mintegy 4500 hazai temető bőven kiszolgálja az igényeket. Sokféle új temetési mód kezd meghonosodni: nem számít különlegesnek az egyházak urnatemetőibe, az altemplomokba temetés, a hamvak úgynevezett száraz szórása. Nem megy már ritkaságszámba az sem, hogy hajón tartják a gyászszertartást, majd a vízbe eresztik a speciális, lebomló anyagból készült és így tartalmát fokozatosan a vízbe engedő urnát. A BTI-nél lehetőség van arra is, hogy repülőgépről szórják ki a hamvakat a Duna bizonyos szakaszán, illetve a hatóságok által engedélyezett területek felett, és tavaly az alkonyszórást is bevezették. A BTI külön blogot is indított, ahol minden felmerülő kérdésre választ adnak attól kezdve, hogy miként zajlik egy szertartás, egészen odáig, hogy milyen virágot illik vinni vagy hogy hogyan illik a gyászszertartásra felöltözni.
Szerző

Fideszes önkritika: „Micsoda kudarc volt az!”

Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk – jelentette ki L. Simon László, a kormánypárt kultúrpolitikusa. Szerinte a kocsi megelőzte a lovat.
Jelentős történetíró volt, egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Minden fenntartása ellenére még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – hangulati aláfestésként idézzük a Magyar Tudományos Akadémia 2016-os állásfoglalását Hóman Bálintról, a Horthy-korszak vallás- és közoktatási miniszteréről.
A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett mostani kerekasztal-beszélgetés egészen más légkörben zajlott, a résztvevők sokkal inkább Hóman erényeit ecsetelték. Az apropót az adta, hogy második, javított kiadásban is megjelent a Hóman Bálint és népbírósági pere című forrás- és tanulmánykötet, amely fotókkal illusztrálva, 670 oldalon keresztül nemcsak a korabeli történéseket tárgyalja, hanem a per 2015-ös újratárgyalásával is foglalkozik. A Fővárosi Törvényszék (amely nem a teljes életpályát vizsgálta) posztumusz felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól.
Megkerülhetetlen alakja volt a magyar kultúrpolitikának a két világháború között – méltatta Hóman Bálintot a kedd esti fórumon Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A jogi rehabilitáció után az „egyfajta szellemi rehabilitáció” még hátravan. Ez egy hosszú folyamat lesz – tette hozzá.
L. Simon László fideszes politikust, a kulturális bizottság alelnökét láthatóan megviselte, hogy a heves tiltakozások miatt 2015-ben nem sikerült felállítani Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron. A könyv előszavában is erről írt, a rendezvényen is erről beszélt. Felidézte, hogy a Hóman-szobor ügyében példátlan, vagy inkább abszurd módon még az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama is megszólalt.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a kötet tudományos munka, nem pedig a politikai rehabilitációra tett kísérlet. Hóman Bálintnak nem az egész élete állítható példaként, politikai értelemben nem biztos, hogy rehabilitálható. Tudományos értelemben viszont szerinte mindenképpen rehabilitálandó. „Súlyos hibát követtünk el, amikor a vitát nem ennek a könyvnek az elkészültével indítottuk útjára” – állapította meg önkritikusan L. Simon László. Nem figyeltek sok-sok ember jogos érzékenységére, „megelőzte a kocsi a lovat”.
Más esetekre is igaz, hogy nem, legalábbis nem elég széles körben folytatták le a szükséges tudományos, ismeretterjesztő vitákat. Előzetesen nem végezték el a feltáró munkát. 2010 óta, amióta „polgári-konzervatív kormánya van Magyarországnak, szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk” – jelentette ki L. Simon László.
Kitért rá, hogy 2012-ben meghiúsult Nyírő József író erdélyi újratemetése. „Micsoda kudarc volt az!” – mondta. Pedig ő figyelmeztette Kövér László házelnököt, hogy ezzel még érdemes lenne várni: tartsanak konferenciákat, hallgassák meg az irodalmi élet képviselőit, ha pedig úgy látszik, hogy Nyírő irodalmi kvalitása képes ellensúlyozni azt, hogy a legvégsőkig kitartott a nyilas parlament mellett, akkor gondolkozzanak hamvai sorsáról.
L. Simon megemlítette Horn Gyulát is, akinek emlékét szobor őrzi Budapesten. Ha a volt szocialista miniszterelnök rendszerváltás utáni tevékenysége felülírja a „forradalom leverésében elkövetett mérhetetlen bűneit és a kommunista diktatúra kiszolgálást”, akkor a fideszes politikus érvelése szerint Hómannak is lehet emlékműve.
„Próbáljunk egy kis feszültséget a terembe hozni” – kezdte Varga István ügyvéd, volt MDF-es, majd fideszes képviselő, aki Hóman Bálint sikerre vitt perújítását kezdeményezte. Kikérte magának, hogy Hómant összehasonlítsák Horn Gyulával. Kifejtette, hogy annak idején „az elvtársak” nem kérdezték meg a magyar néptől, kinek állítsanak szobrot. Ezért a jobboldal kötelessége volt, hogy például a „hazaáruló” Károlyi Mihályt elvitessék a Kossuth térről.
Varga felháborítónak nevezte, hogy az MTA nem fogadta vissza „egyik leghíresebb akadémikusát”, Hóman Bálintot. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az MTA tisztújítása után ez megtörténik.
Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze, a kötet szerkesztője is támogatja Hóman Bálint tudományos rehabilitációját. Már csak azért is, mert akadnak olyan, a pártállami időkben kompromittálódott, ráadásul szakmailag értékelhető teljesítménnyel nem rendelkező akadémikusok, akiket nem fosztottak meg tagságuktól. A politikai rehabilitáció más kérdés: Hóman vállalhatatlan intézkedésekhez is a nevét adta.
„Nem teljes közöttünk az egyetértés” – jelezte Ujváry. Szerinte Károlyi Mihályt lehet „pocsék” vagy „szerény képességű” politikusnak nevezni, de „hazaáruló” nem volt, ez a minősítés méltatlan. Varga István közbevetette, hogy többek között Károlyinak köszönhetjük Trianont. Ujváry Gábor erre elmondta, hogy Trianon mindenekelőtt azért következett be, mert elvesztettük az első világháborút. Éppen Károlyi Mihály volt az, aki megalapozta az irredenta politikát.
A Hóman Bálintról szóló beszélgetésen Zinner Tibor történész és mások is részt vettek. Többen szóvá tették, hogy Hóman „ellentmondásos személyiség” volt. Az a kifejezés azonban, hogy „antiszemita”, talán túlzott szemérmességből, egyszer sem hangzott el.
Hiányérzetünk csökkentésére felidézzük, mit mondott Varga István 2016 nyarán a Népszabadságnak. Az ügyvéd nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, ám úgy vélte, a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba, és „mindenkinek vannak hibái”.

Széljárás

 Az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Hóman Bálint 1951-ben, a váci börtönben halt meg. Varga István ügyvéd 2010-ben, a jobboldal kétharmados győzelme után fideszes képviselőként parlamenti interpellációra készült Hóman ügyében. Varga egyik korábbi nyilatkozata szerint felszólalását Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen nehezményezte az esetet, és arról is beszámolt, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet. „Csináld csak!” – mondta a kormányfő Varga István emlékei szerint. Orbán lelkesen fogadta a jogi rehabilitációt, aztán megváltozott a politikai széljárás: a miniszterelnök később a kollaboránsok közé sorolta Hóman Bálintot.

Szerző