Előfizetés

Altemplomban nyugszanak, folyó mossa el poraikat, repülőn szállnak a szélben - drága halottaink utóélete

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:40
Egyre kevesebben választják a koporsós temetést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
És persze a temetkezéseknél is egyre kevesebb a koporsó.
Egyre többen választják a hamvasztást, a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) megrendelt tíz temetésből nyolc már hamvasztásos, urnás, illetve szórásos, mondta a csütörtöki Magyar Nemzetnek a BTI szolgáltatási igazgatója. Harsányi Andrea tájékoztatása szerint a hamvak szétszórása a legolcsóbban 170 ezer, fülkébe temetése 220 ezer, urnasírba helyezése 270-280 ezer, míg egy koporsós temetés szimpla sírba 370-400 ezer forint. A BTI a kegyeleti előtakarékossági szerződés révén lehetőséget biztosít arra, hogy bárki még életében gondoskodhasson saját vagy hozzátartozója eltemetéséről. Horváth József, a BTI vezérigazgatója elmondta: Budapesten már a temetések 80 százalékát hamvasztás előzi meg, Kelet-Magyarországon ez az arány 35-40, de Nyugat-Magyarországon is mindössze 50 százalék. A mintegy 4500 hazai temető bőven kiszolgálja az igényeket. Sokféle új temetési mód kezd meghonosodni: nem számít különlegesnek az egyházak urnatemetőibe, az altemplomokba temetés, a hamvak úgynevezett száraz szórása. Nem megy már ritkaságszámba az sem, hogy hajón tartják a gyászszertartást, majd a vízbe eresztik a speciális, lebomló anyagból készült és így tartalmát fokozatosan a vízbe engedő urnát. A BTI-nél lehetőség van arra is, hogy repülőgépről szórják ki a hamvakat a Duna bizonyos szakaszán, illetve a hatóságok által engedélyezett területek felett, és tavaly az alkonyszórást is bevezették. A BTI külön blogot is indított, ahol minden felmerülő kérdésre választ adnak attól kezdve, hogy miként zajlik egy szertartás, egészen odáig, hogy milyen virágot illik vinni vagy hogy hogyan illik a gyászszertartásra felöltözni.

Fideszes önkritika: „Micsoda kudarc volt az!”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk – jelentette ki L. Simon László, a kormánypárt kultúrpolitikusa. Szerinte a kocsi megelőzte a lovat.
Jelentős történetíró volt, egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Minden fenntartása ellenére még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – hangulati aláfestésként idézzük a Magyar Tudományos Akadémia 2016-os állásfoglalását Hóman Bálintról, a Horthy-korszak vallás- és közoktatási miniszteréről.
A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett mostani kerekasztal-beszélgetés egészen más légkörben zajlott, a résztvevők sokkal inkább Hóman erényeit ecsetelték. Az apropót az adta, hogy második, javított kiadásban is megjelent a Hóman Bálint és népbírósági pere című forrás- és tanulmánykötet, amely fotókkal illusztrálva, 670 oldalon keresztül nemcsak a korabeli történéseket tárgyalja, hanem a per 2015-ös újratárgyalásával is foglalkozik. A Fővárosi Törvényszék (amely nem a teljes életpályát vizsgálta) posztumusz felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól.
Megkerülhetetlen alakja volt a magyar kultúrpolitikának a két világháború között – méltatta Hóman Bálintot a kedd esti fórumon Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A jogi rehabilitáció után az „egyfajta szellemi rehabilitáció” még hátravan. Ez egy hosszú folyamat lesz – tette hozzá.
L. Simon László fideszes politikust, a kulturális bizottság alelnökét láthatóan megviselte, hogy a heves tiltakozások miatt 2015-ben nem sikerült felállítani Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron. A könyv előszavában is erről írt, a rendezvényen is erről beszélt. Felidézte, hogy a Hóman-szobor ügyében példátlan, vagy inkább abszurd módon még az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama is megszólalt.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a kötet tudományos munka, nem pedig a politikai rehabilitációra tett kísérlet. Hóman Bálintnak nem az egész élete állítható példaként, politikai értelemben nem biztos, hogy rehabilitálható. Tudományos értelemben viszont szerinte mindenképpen rehabilitálandó. „Súlyos hibát követtünk el, amikor a vitát nem ennek a könyvnek az elkészültével indítottuk útjára” – állapította meg önkritikusan L. Simon László. Nem figyeltek sok-sok ember jogos érzékenységére, „megelőzte a kocsi a lovat”.
Más esetekre is igaz, hogy nem, legalábbis nem elég széles körben folytatták le a szükséges tudományos, ismeretterjesztő vitákat. Előzetesen nem végezték el a feltáró munkát. 2010 óta, amióta „polgári-konzervatív kormánya van Magyarországnak, szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk” – jelentette ki L. Simon László.
Kitért rá, hogy 2012-ben meghiúsult Nyírő József író erdélyi újratemetése. „Micsoda kudarc volt az!” – mondta. Pedig ő figyelmeztette Kövér László házelnököt, hogy ezzel még érdemes lenne várni: tartsanak konferenciákat, hallgassák meg az irodalmi élet képviselőit, ha pedig úgy látszik, hogy Nyírő irodalmi kvalitása képes ellensúlyozni azt, hogy a legvégsőkig kitartott a nyilas parlament mellett, akkor gondolkozzanak hamvai sorsáról.
L. Simon megemlítette Horn Gyulát is, akinek emlékét szobor őrzi Budapesten. Ha a volt szocialista miniszterelnök rendszerváltás utáni tevékenysége felülírja a „forradalom leverésében elkövetett mérhetetlen bűneit és a kommunista diktatúra kiszolgálást”, akkor a fideszes politikus érvelése szerint Hómannak is lehet emlékműve.
„Próbáljunk egy kis feszültséget a terembe hozni” – kezdte Varga István ügyvéd, volt MDF-es, majd fideszes képviselő, aki Hóman Bálint sikerre vitt perújítását kezdeményezte. Kikérte magának, hogy Hómant összehasonlítsák Horn Gyulával. Kifejtette, hogy annak idején „az elvtársak” nem kérdezték meg a magyar néptől, kinek állítsanak szobrot. Ezért a jobboldal kötelessége volt, hogy például a „hazaáruló” Károlyi Mihályt elvitessék a Kossuth térről.
Varga felháborítónak nevezte, hogy az MTA nem fogadta vissza „egyik leghíresebb akadémikusát”, Hóman Bálintot. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az MTA tisztújítása után ez megtörténik.
Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze, a kötet szerkesztője is támogatja Hóman Bálint tudományos rehabilitációját. Már csak azért is, mert akadnak olyan, a pártállami időkben kompromittálódott, ráadásul szakmailag értékelhető teljesítménnyel nem rendelkező akadémikusok, akiket nem fosztottak meg tagságuktól. A politikai rehabilitáció más kérdés: Hóman vállalhatatlan intézkedésekhez is a nevét adta.
„Nem teljes közöttünk az egyetértés” – jelezte Ujváry. Szerinte Károlyi Mihályt lehet „pocsék” vagy „szerény képességű” politikusnak nevezni, de „hazaáruló” nem volt, ez a minősítés méltatlan. Varga István közbevetette, hogy többek között Károlyinak köszönhetjük Trianont. Ujváry Gábor erre elmondta, hogy Trianon mindenekelőtt azért következett be, mert elvesztettük az első világháborút. Éppen Károlyi Mihály volt az, aki megalapozta az irredenta politikát.
A Hóman Bálintról szóló beszélgetésen Zinner Tibor történész és mások is részt vettek. Többen szóvá tették, hogy Hóman „ellentmondásos személyiség” volt. Az a kifejezés azonban, hogy „antiszemita”, talán túlzott szemérmességből, egyszer sem hangzott el.
Hiányérzetünk csökkentésére felidézzük, mit mondott Varga István 2016 nyarán a Népszabadságnak. Az ügyvéd nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, ám úgy vélte, a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba, és „mindenkinek vannak hibái”.

Széljárás

 Az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Hóman Bálint 1951-ben, a váci börtönben halt meg. Varga István ügyvéd 2010-ben, a jobboldal kétharmados győzelme után fideszes képviselőként parlamenti interpellációra készült Hóman ügyében. Varga egyik korábbi nyilatkozata szerint felszólalását Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen nehezményezte az esetet, és arról is beszámolt, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet. „Csináld csak!” – mondta a kormányfő Varga István emlékei szerint. Orbán lelkesen fogadta a jogi rehabilitációt, aztán megváltozott a politikai széljárás: a miniszterelnök később a kollaboránsok közé sorolta Hóman Bálintot.

Kásler meglepetéséből váratlan kiadás lett: a kórházak nem ajándékot, bérautót kaptak

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:00

Fotó: BARTOS GYULA
Meglepetésként kaptak a kórházak több száz elektromos autót, ám még meg sem érkeztek máris kiderült fizetniük kell azokért.
Október elején jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy kormánytámogatással elektromos személyautókat vásároltak kórházi feladatok ellátására. A tárca összesen 249 elektromos Volkswagen Golfot vett, amelyeket kilencven egészségügyi intézmény között oszt szét. A beszerzéshez hárommilliárd forint támogatást nyújtott a kormány. A miniszter akkor azt is megmondta, mire fogják használni az autókat. Így például a telephelyek közötti közlekedésre, vér és vérkészítmények szállítására, ügyintézésre, szakemberek soron kívüli szállítására. Már a bejelentés is meglepte a kórházak főigazgatóit, mert se villanyhajtásút, se másmilyen gépkocsit nem kértek a fenntartótól. De "ajándék lónak ne nézd a fogát" alapon hangosan nem is ágáltak ellene. Most viszont mind több részlet kezd kiderülni a tárca ajándékáról. Bár a kocsik még nem érkeztek meg az intézményekhez, az értesítést már megkapták arról, hogy mibe kerül nekik a csatlakozásuk a környezetbarát közlekedéshez. A miniszteri bejelentéssel ellentétben ugyanis nem ajándékot, hanem bérautót kaptak az intézmények. Erről tanúskodnak azok a levelek, amiket a kórházak vezetői kaptak a napokban a kórházfenntartótól. Ebben arról tájékoztatták őket, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) Kormányzati Gépjárműellátási Igazgatósága elkészítette az új autók használati megállapodás tervezetét, és az ahhoz tartozó tájékoztatót. Eszerint pedig az intézményeknek a következő öt évben a Volkswagen e-Golf típusú kocsikért darabonként és havonta mintegy 54 ezer forintot kell fizetniük. Ám, ha évente 30 ezer kilométernél többet hajtják azokat, akkor az efelett kilométerekért további 34 forintot számítanak fel. A „bérleti díjat” negyedévenként kell befizetniük az intézményeknek. Azoknál a kórházaknál különösen furcsa egy ilyen ajándékba kapott költség, amelyek folyamatos nyomás alatt vannak amiatt, mert „túlköltenek.” A Magyar Államkincstár adatai szerint szeptember végére az egészségügyi intézményekben összegyűlt 58 milliárdnyi kifizetetlen számlával már csúcsot döntött az eladósodás.  Van egyéb pikantériája is az ügyletnek: az autókat a tárca közlése szerint mintegy 12 millióért vették, ugyanakkor az üzleti lapok arról cikkeznek, hogy a kereskedők Németországban nagyon nagy engedménnyel próbálnak megszabadulni ettől a típustól, mert készül már a Volkswagen jóval olcsóbb és modernebb változatra.  Frissítés: Az Egészségügyi Ellátó Központ reagált a cikkre.