Fagyott mohák mutatták meg, merre ment utoljára az 5300 éves gleccsermúmia

Publikálás dátuma
2019.10.31. 11:41

Fotó: ANDREA SOLERO / AFP
Ötzi délről északra, a dél-tiroli Schnals-völgyön keresztül érkezhetett a hegyvidékre, ahol aztán jégbe fagyva megtalálták a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holttestét.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott holttestét végül megtalálták – írta a BBC News. 
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, és perceken belül elvérzett. A testét a gleccser mumifikálta. 
A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, és ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.
"Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat - a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól" - mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához - magyarázta a tudós. A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal). Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
 Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste.
Az i. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin. 
Szerző
Témák
Ötzi ősember

Leonardo da Vinci elfeledett Machiavelli-portréját találhatták meg egy francia kastélyban

Publikálás dátuma
2019.10.30. 13:16

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Ha a feltételezést a szakértői vizsgálatok megerősítik, az intéző 1874-es feljegyzése lehet az első bizonyíték a festő és a gondolkodó találkozására.
Niccolo Machiavelli itáliai reneszánsz gondolkodó Leonardo da Vinci által festett, elfeledett portréját találhatták meg egy közép-franciaországi kastélyban. A valencay-i kastély raktárában felfedezett titokzatos portrét a Cahiers de Valencay májusi számában "azonosította" Leonardo által festett Machiavelli-portréként Anne Gérardot, Indre megye főlevéltárosa, aki több mint egy éve folytat mélyreható kutatásokat a rejtélyes festmény ügyében.
A fára festett, 55-ször 42 centiméteres, szignálatlan kép egy Machiavellire hasonlító, titokzatos tekintetű, ismeretlen életkorú, erősen kopaszodó, feketébe öltözött szakállas férfit ábrázol. A kastély intézőjének egy 1874-es feljegyzése szerint a festmény Niccolo Machiavelli (1469-1527) portréja, amelyet kortársa, Leonardo da Vinci festett. Anne Gérardot szerint ha igaz a jószágigazgató feljegyzése, ez az első bizonyíték a festő és a nagy gondolkodó találkozására.
A kutató is hangsúlyozza azonban, lehetséges, hogy "a da Vincinek tulajdonítás talán csak egy feltételezés fokozatos állítássá alakulása". Úgy tűnik számára, hogy a portré jobban hasonlít Michel de Montaigne francia filozófus más ábrázolásaira, emellett a fatábla, amelyre festették, túlságosan jó állapotban lévőnek látszik ahhoz, hogy a 15. századra vagy a 16. század elejére nyúljon vissza. Lehetséges ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az 1890-es években Berlinben elvégzett restaurálás változtatott a festmény által keltett hatáson.
A kastély igazgatója, Sylvie Giroux sem tartja kizártnak, hogy a festmény valóban Leonardo da Vinci műve. A kastély Talleyrand hercegé volt, aki nagyon vagyonos műgyűjtő volt és pompás kollekciókkal rendelkezett - emlékeztetett. Az igazgató közölte, hogy a táblaképet rövidesen tüzetes szakértői vizsgálatnak vetik alá a rejtély tisztázása céljából.
Szerző

Nobel-díjas fizikus tart előadást Szegeden a klímaváltozásról

Publikálás dátuma
2019.10.30. 07:54

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A francia Gérard Mourou november 5-én érkezik az egyetemre.
Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért a Nobel-díjat kapták. Munkájuk nem csak a fizikában volt kiemelkedő jelentőségű, eredményeik nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése: fájdalommentesebbek lettek a beavatkozások, gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ugyanis ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel. Gérard Mourou nevéhez fűződik, az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházása, az ELI-projekt elindítása is, amelynek részeként épült meg Szegeden az ELI-ALPS kutatóközpont. A párizsi Ecole Politechnique professzora részt vesz a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló lézeres gyorsításon alapuló neutron forrással végzett transzmutációs eljárás kidolgozásában is. A kutatásba bekapcsolódnak az ELI-ALPS kutatóközpont és az SZTE szakemberei is. November 5-én, a Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének megnyitóján előadásában Mourou arról beszél majd az MTI szerint, hogy mit tehet egy Nobel-díjas a klímaváltozás ügyében. 
Szerző