Előfizetés

Fagyott mohák mutatták meg, merre ment utoljára az 5300 éves gleccsermúmia

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.31. 11:41

Fotó: ANDREA SOLERO / AFP
Ötzi délről északra, a dél-tiroli Schnals-völgyön keresztül érkezhetett a hegyvidékre, ahol aztán jégbe fagyva megtalálták a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holttestét.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott holttestét végül megtalálták – írta a BBC News. 
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, és perceken belül elvérzett. A testét a gleccser mumifikálta. 
A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, és ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.
"Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat - a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól" - mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához - magyarázta a tudós. A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal). Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
 Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste.
Az i. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin. 

Nem tudni, miért támad a Helicobacter pylori

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.10.30. 14:14

Fotó: Alice S./BSIP / AFP
Minden harmadik emberben furcsa nevű baktérium „wellnessezik”. Az otthon is elvégezhető gyorsteszt alapján általában „simán” kapunk antibiotikumot, amely kiirtja a Helicobacter pylorit, de egyáltalán nem biztos, hogy erre mindig szükség is van.
A Helicobacter pylori nagyon elterjedt, minden harmadik emberben élősködő kórokozó. A fertőzése általában 4-5 éves korban keletkezik, de lassan szaporodik, ezért sok időbe telik, amíg kialakul a probléma. Ez lehet helyi gyulladás, fekély, de egyes feltételezések szerint akár rák kialakulásával is összefüggésbe hozható – mondta Mikoly Kriszta reflux-terapeuta a Népszavának. 
A Helicobacter pylori jelenléte nem eredményez mindenképpen betegséget, de hozzájárulhat a kialakulásához, mert felerősítheti a környezeti, genetikai és életmóddal összefüggő tényezőket.
A harmadik világ országaiban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka, a fejlett országokban csak a felnőttek 20 százaléka baktériumhordozó. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti. A fertőzöttek 85 százaléka soha nem tapasztal tüneteket. Nagyjából minden 15. fertőzöttnél alakul ki gyomorfekély és mindössze 1-2 százalék esély van arra, hogy gyomorrákhoz vezet a Helicobacter pylori fertőzés. 

Magán kísérletezett

1983-ban a Barry J. Marshall és J. Robin Warren alkotta ausztrál orvospáros a gyomor- és nyombélgyulladásban szenvedő betegek szövetmintáiban addig nem ismert baktériumokat mutatott és tenyésztett ki. Marshall úgy ellenőrizte az eredményeket, hogy megfertőzte magát a felfedezett kórokozóval, majd a kiváltott gyulladásos megbetegedés antibiotikumos kezelését is kidolgozta. Felfedezésükért 2005-ben Nobel-díjat kaptak.

Lubickolásból támad

A baktérium a gyomor által termelt zselés folyadékban „wellnessezik”. Nem megfelelő táplálkozás, stressz esetén a gyomor megkeményedik, a sav és a védőnyák is besűrűsödik. Ezt, hogy továbbra is „úszkálhasson”, a Helicobacter pylori felhígítja. Ahol ezt túlzásba viszi, a sav felmarhatja a gyomor oldalát. 
A fertőzés emberről emberre terjed, szakemberek szerint valószínű, hogy széklettel szennyezett kéz, tárgyak vagy víz szájüregbe jutása növeli ennek esélyét. A tünetei olyanok, mint a refluxé: émelygés, hányinger, hasmenés, gyomorégés, puffadás és teltségérzet is utalhat rá. Biztosan kimutatni gyomortükrözéssel lehet. A fertőzést, felmaródások, fekély esetén antibiotikumos kezeléssel kiirtják, de ezt akár a patikában kapható, a csupán a jelenlétét kimutató gyorsteszt után akkor is „simán” felírathatjuk, ha a baktérium nem támadta meg a szervezetet, pedig az ellenanyagok jelenléte még nem bizonyítja a fertőzés aktivitását – hangsúlyozta a szakember. Amerikában már csak fekély esetén pusztítják ki.
Egyes szakértők szerint a gyerekkor óta jelenlevő baktérium segítheti is a gyomor egyensúlyának fenntartását. Egy új kutatás szerint védi a nyelőcső gyomorszáj fölötti alsó szakaszát a savtól, ezzel pedig különböző betegségek, például a nyelőcsőrák és az előszobájának tartott, barett kialakulását előzheti meg. A Helicobacter pylori indokolatlan kiirtása a refluxnak is árthat. Az antibiotikum ráadásul mindent, hasznos baktériumokat is kipusztít, ezzel megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát is. A kezelés után ezért legalább két-három hónapig probiotikumot kell szedni – tette hozzá Mikoly Kriszta.
Azt egyelőre nem lehet tudni, a baktérium mitől lendül a gyomor elleni támadásba, de az biztos, hogy a fertőzés kialakulását segíti a stressz hatására fokozódó savkiválasztás mellett, a gyomor pH-értékének változása és nyálkahártyájának gyulladása is – hangsúlyozta a reflux-terapeuta. Az is nagyon valószínű, hogy a rossz táplálkozási szokások gerjesztik és súlyosbítják a fertőzést. 
A gyógyuláshoz ezért nagyon fontos a diéta, olyan ételek fogyasztása, amelyek nem terhelik a gyomrot. Az élesztős, lisztes, cukros ételek kerülése, segíthet a főtt burgonya, párolt zöldségek, natúr húsok és az olyan nyákosító ételek, mint például a zabkása, valamint a pH-növelt ásványvizek fogyasztása. Ajánlott sokszor keveset, de este 6 után már nem enni. Az éhgyomorra fogyasztott aloe vera gél is segíti a gyulladásos folyamatok gyógyulását és a kamilla-, a körömvirág- és a zsályatea is védőréteget képez.

Segíthet a gurulóforduló

A népi gyógymód szerint hatásos, ha a kamilla- vagy körömvirágtea elfogyasztása után tíz-tíz percig háton, hason, majd a két oldalunkon fekszünk. Az egyik oldalról a másikra való gurulás „bevonja” és segít regenerálni a gyomor sérüléseit – ajánlotta a szakember.

Leonardo da Vinci elfeledett Machiavelli-portréját találhatták meg egy francia kastélyban

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.30. 13:16

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Ha a feltételezést a szakértői vizsgálatok megerősítik, az intéző 1874-es feljegyzése lehet az első bizonyíték a festő és a gondolkodó találkozására.
Niccolo Machiavelli itáliai reneszánsz gondolkodó Leonardo da Vinci által festett, elfeledett portréját találhatták meg egy közép-franciaországi kastélyban. A valencay-i kastély raktárában felfedezett titokzatos portrét a Cahiers de Valencay májusi számában "azonosította" Leonardo által festett Machiavelli-portréként Anne Gérardot, Indre megye főlevéltárosa, aki több mint egy éve folytat mélyreható kutatásokat a rejtélyes festmény ügyében.
A fára festett, 55-ször 42 centiméteres, szignálatlan kép egy Machiavellire hasonlító, titokzatos tekintetű, ismeretlen életkorú, erősen kopaszodó, feketébe öltözött szakállas férfit ábrázol. A kastély intézőjének egy 1874-es feljegyzése szerint a festmény Niccolo Machiavelli (1469-1527) portréja, amelyet kortársa, Leonardo da Vinci festett. Anne Gérardot szerint ha igaz a jószágigazgató feljegyzése, ez az első bizonyíték a festő és a nagy gondolkodó találkozására.
A kutató is hangsúlyozza azonban, lehetséges, hogy "a da Vincinek tulajdonítás talán csak egy feltételezés fokozatos állítássá alakulása". Úgy tűnik számára, hogy a portré jobban hasonlít Michel de Montaigne francia filozófus más ábrázolásaira, emellett a fatábla, amelyre festették, túlságosan jó állapotban lévőnek látszik ahhoz, hogy a 15. századra vagy a 16. század elejére nyúljon vissza. Lehetséges ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az 1890-es években Berlinben elvégzett restaurálás változtatott a festmény által keltett hatáson.
A kastély igazgatója, Sylvie Giroux sem tartja kizártnak, hogy a festmény valóban Leonardo da Vinci műve. A kastély Talleyrand hercegé volt, aki nagyon vagyonos műgyűjtő volt és pompás kollekciókkal rendelkezett - emlékeztetett. Az igazgató közölte, hogy a táblaképet rövidesen tüzetes szakértői vizsgálatnak vetik alá a rejtély tisztázása céljából.