Előfizetés

Nem tudni, miért támad a Helicobacter pylori

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.10.30. 14:14

Fotó: Alice S./BSIP / AFP
Minden harmadik emberben furcsa nevű baktérium „wellnessezik”. Az otthon is elvégezhető gyorsteszt alapján általában „simán” kapunk antibiotikumot, amely kiirtja a Helicobacter pylorit, de egyáltalán nem biztos, hogy erre mindig szükség is van.
A Helicobacter pylori nagyon elterjedt, minden harmadik emberben élősködő kórokozó. A fertőzése általában 4-5 éves korban keletkezik, de lassan szaporodik, ezért sok időbe telik, amíg kialakul a probléma. Ez lehet helyi gyulladás, fekély, de egyes feltételezések szerint akár rák kialakulásával is összefüggésbe hozható – mondta Mikoly Kriszta reflux-terapeuta a Népszavának. 
A Helicobacter pylori jelenléte nem eredményez mindenképpen betegséget, de hozzájárulhat a kialakulásához, mert felerősítheti a környezeti, genetikai és életmóddal összefüggő tényezőket.
A harmadik világ országaiban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka, a fejlett országokban csak a felnőttek 20 százaléka baktériumhordozó. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti. A fertőzöttek 85 százaléka soha nem tapasztal tüneteket. Nagyjából minden 15. fertőzöttnél alakul ki gyomorfekély és mindössze 1-2 százalék esély van arra, hogy gyomorrákhoz vezet a Helicobacter pylori fertőzés. 

Magán kísérletezett

1983-ban a Barry J. Marshall és J. Robin Warren alkotta ausztrál orvospáros a gyomor- és nyombélgyulladásban szenvedő betegek szövetmintáiban addig nem ismert baktériumokat mutatott és tenyésztett ki. Marshall úgy ellenőrizte az eredményeket, hogy megfertőzte magát a felfedezett kórokozóval, majd a kiváltott gyulladásos megbetegedés antibiotikumos kezelését is kidolgozta. Felfedezésükért 2005-ben Nobel-díjat kaptak.

Lubickolásból támad

A baktérium a gyomor által termelt zselés folyadékban „wellnessezik”. Nem megfelelő táplálkozás, stressz esetén a gyomor megkeményedik, a sav és a védőnyák is besűrűsödik. Ezt, hogy továbbra is „úszkálhasson”, a Helicobacter pylori felhígítja. Ahol ezt túlzásba viszi, a sav felmarhatja a gyomor oldalát. 
A fertőzés emberről emberre terjed, szakemberek szerint valószínű, hogy széklettel szennyezett kéz, tárgyak vagy víz szájüregbe jutása növeli ennek esélyét. A tünetei olyanok, mint a refluxé: émelygés, hányinger, hasmenés, gyomorégés, puffadás és teltségérzet is utalhat rá. Biztosan kimutatni gyomortükrözéssel lehet. A fertőzést, felmaródások, fekély esetén antibiotikumos kezeléssel kiirtják, de ezt akár a patikában kapható, a csupán a jelenlétét kimutató gyorsteszt után akkor is „simán” felírathatjuk, ha a baktérium nem támadta meg a szervezetet, pedig az ellenanyagok jelenléte még nem bizonyítja a fertőzés aktivitását – hangsúlyozta a szakember. Amerikában már csak fekély esetén pusztítják ki.
Egyes szakértők szerint a gyerekkor óta jelenlevő baktérium segítheti is a gyomor egyensúlyának fenntartását. Egy új kutatás szerint védi a nyelőcső gyomorszáj fölötti alsó szakaszát a savtól, ezzel pedig különböző betegségek, például a nyelőcsőrák és az előszobájának tartott, barett kialakulását előzheti meg. A Helicobacter pylori indokolatlan kiirtása a refluxnak is árthat. Az antibiotikum ráadásul mindent, hasznos baktériumokat is kipusztít, ezzel megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát is. A kezelés után ezért legalább két-három hónapig probiotikumot kell szedni – tette hozzá Mikoly Kriszta.
Azt egyelőre nem lehet tudni, a baktérium mitől lendül a gyomor elleni támadásba, de az biztos, hogy a fertőzés kialakulását segíti a stressz hatására fokozódó savkiválasztás mellett, a gyomor pH-értékének változása és nyálkahártyájának gyulladása is – hangsúlyozta a reflux-terapeuta. Az is nagyon valószínű, hogy a rossz táplálkozási szokások gerjesztik és súlyosbítják a fertőzést. 
A gyógyuláshoz ezért nagyon fontos a diéta, olyan ételek fogyasztása, amelyek nem terhelik a gyomrot. Az élesztős, lisztes, cukros ételek kerülése, segíthet a főtt burgonya, párolt zöldségek, natúr húsok és az olyan nyákosító ételek, mint például a zabkása, valamint a pH-növelt ásványvizek fogyasztása. Ajánlott sokszor keveset, de este 6 után már nem enni. Az éhgyomorra fogyasztott aloe vera gél is segíti a gyulladásos folyamatok gyógyulását és a kamilla-, a körömvirág- és a zsályatea is védőréteget képez.

Segíthet a gurulóforduló

A népi gyógymód szerint hatásos, ha a kamilla- vagy körömvirágtea elfogyasztása után tíz-tíz percig háton, hason, majd a két oldalunkon fekszünk. Az egyik oldalról a másikra való gurulás „bevonja” és segít regenerálni a gyomor sérüléseit – ajánlotta a szakember.

Leonardo da Vinci elfeledett Machiavelli-portréját találhatták meg egy francia kastélyban

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.30. 13:16

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Ha a feltételezést a szakértői vizsgálatok megerősítik, az intéző 1874-es feljegyzése lehet az első bizonyíték a festő és a gondolkodó találkozására.
Niccolo Machiavelli itáliai reneszánsz gondolkodó Leonardo da Vinci által festett, elfeledett portréját találhatták meg egy közép-franciaországi kastélyban. A valencay-i kastély raktárában felfedezett titokzatos portrét a Cahiers de Valencay májusi számában "azonosította" Leonardo által festett Machiavelli-portréként Anne Gérardot, Indre megye főlevéltárosa, aki több mint egy éve folytat mélyreható kutatásokat a rejtélyes festmény ügyében.
A fára festett, 55-ször 42 centiméteres, szignálatlan kép egy Machiavellire hasonlító, titokzatos tekintetű, ismeretlen életkorú, erősen kopaszodó, feketébe öltözött szakállas férfit ábrázol. A kastély intézőjének egy 1874-es feljegyzése szerint a festmény Niccolo Machiavelli (1469-1527) portréja, amelyet kortársa, Leonardo da Vinci festett. Anne Gérardot szerint ha igaz a jószágigazgató feljegyzése, ez az első bizonyíték a festő és a nagy gondolkodó találkozására.
A kutató is hangsúlyozza azonban, lehetséges, hogy "a da Vincinek tulajdonítás talán csak egy feltételezés fokozatos állítássá alakulása". Úgy tűnik számára, hogy a portré jobban hasonlít Michel de Montaigne francia filozófus más ábrázolásaira, emellett a fatábla, amelyre festették, túlságosan jó állapotban lévőnek látszik ahhoz, hogy a 15. századra vagy a 16. század elejére nyúljon vissza. Lehetséges ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az 1890-es években Berlinben elvégzett restaurálás változtatott a festmény által keltett hatáson.
A kastély igazgatója, Sylvie Giroux sem tartja kizártnak, hogy a festmény valóban Leonardo da Vinci műve. A kastély Talleyrand hercegé volt, aki nagyon vagyonos műgyűjtő volt és pompás kollekciókkal rendelkezett - emlékeztetett. Az igazgató közölte, hogy a táblaképet rövidesen tüzetes szakértői vizsgálatnak vetik alá a rejtély tisztázása céljából.

Nobel-díjas fizikus tart előadást Szegeden a klímaváltozásról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.30. 07:54

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A francia Gérard Mourou november 5-én érkezik az egyetemre.
Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért a Nobel-díjat kapták. Munkájuk nem csak a fizikában volt kiemelkedő jelentőségű, eredményeik nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése: fájdalommentesebbek lettek a beavatkozások, gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ugyanis ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel. Gérard Mourou nevéhez fűződik, az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházása, az ELI-projekt elindítása is, amelynek részeként épült meg Szegeden az ELI-ALPS kutatóközpont. A párizsi Ecole Politechnique professzora részt vesz a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló lézeres gyorsításon alapuló neutron forrással végzett transzmutációs eljárás kidolgozásában is. A kutatásba bekapcsolódnak az ELI-ALPS kutatóközpont és az SZTE szakemberei is. November 5-én, a Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének megnyitóján előadásában Mourou arról beszél majd az MTI szerint, hogy mit tehet egy Nobel-díjas a klímaváltozás ügyében.