Előfizetés

Magyarországnyi plazmaörvényeket figyeltek meg a Nap légkörében

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.31. 16:40

Fotó: AFP
Az áttörő napfizikai eredményt egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült elsőként elérnie.
A csillagászok régóta sejtik, hogy a plazmákban előforduló mágneses hullámok kulcsszerepet játszanak a plazmaasztrofizika egy mindmáig megoldatlan rejtélyének megfejtésében, vagyis hogy a Nap felszínétől távolodva, miért emelkedik az égitest légkörében a hőmérséklet akár több millió fokra. Számos kiváló elmélet született a rejtély megoldására, beleértve a plazmák mágneses hullámokkal történő felfűtését, ám az elméletek egyértelmű, csillagászati megfigyelésekkel történő igazolása mindmáig váratott magára - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
Erdélyi Róbert csillagásznak, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem professzorának, valamint az angliai intézményben működő Napfizikai és Űrplazma Kutatóközpont és a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem kutatóinak sikerült új módszerek révén hatalmas mennyiségben észlelniük a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében.
Úgy tűnik, hogy ezeket a rövid életű Alfvén-pulzusokat a Nap fotoszférájában sűrűn előforduló, több magyarországnyi méretű plazmaörvények keltik. A kutatók szerint minden egyes pillanatban legalább 150 ezer ilyen mágneses plazmaörvény található a Nap felszínén. "A mostani kutatás első alkalommal szolgáltatott megfigyeléses bizonyítékot arra, hogy a naplégkörben mindenütt jelenlévő örvények rövid életű Alfvén-pulzusokat képesek kelteni"- idézi a közlemény Erdélyi Róbertet. "Az így létrejövő Alfvén-pulzusok hengerszerű mágneses fluxuscsövek mentén könnyedén áthaladnak a Nap légkörén. A mágneses jelenségeknek ez a fajtája egy kicsit az erdőben sorakozó fákra emlékeztet. A pulzusok ily módon egészen a kromoszféra tetejéig vagy akár még feljebb juthatnak a Nap koronájába, ahol leadhatják energiájukat, ezzel fűtve a mágneses plazmát több millió fokos hőmérsékletre" - magyarázta a professzor.
Az Alfvén-hullámok közvetlen észlelése jelenleg komoly kihívást jelent, ugyanis ezek a hullámok a mágneses plazmában történő terjedésük során nem okoznak lokális fényességnövekedést vagy -csökkenést. A megfigyelések során igen nehéz őket megkülönböztetni a plazmahullámok néhány másik típusától, mint például a transzverzális mágneses plazmahullámoktól, amelyeket gyakran hajlítási módusoknak is neveznek.
"Becslésünk szerint az általunk észlelt Alfvén-pulzusok által szállított energiafluxus több mint tízszer akkora, mint ami a Nap felső kromoszférájának helyi fűtéséhez szükséges. A kromoszféra egy viszonylag vékony réteg a napfelszín és az elképesztően forró napkorona között, amelyet napfogyatkozások idején a Napot körülölelő pirosas-rózsaszínes gyűrűként lehet megfigyelni" - idézi a közlemény a kutatás egy másik résztvevőjét.
Erdélyi Róbert szerint a tudományos közösséget régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy hogyan látja el felső légkörét a Nap és sok más csillag energiával és tömeggel. Mint megjegyezte, a mostani kutatás fontos előrelépés a szoláris és asztrofizikai plazmafűtéshez szükséges nem termikus energia forrásának vizsgálatában.
A tudósok úgy vélik, ezek a Nap fotoszférájában talált több magyarországnyi vagy akár még nagyobb plazmaörvények ígéretes jelöltek nemcsak a naplégkör alsó és felső rétegei közötti energia-, hanem egyúttal a Nap légkörét uraló plazmatömeg-szállítás kérdésének megoldására is. A professzor és munkatársai a jövőben erre a rejtélyre fognak összpontosítani kutatásuk során.

Sütőtököt gyakran, halloweeneset viszont inkább ne egyen!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.31. 15:15

Fotó: Tayfun Coskun/Anadolu Agency / AFP
Sárga, egészséges és nem csak sütve finom a borongósabb időszakot már az illatával is megédesítő sütőtök. A halloween-tök viszont csak díszítésre ajánlott.
A Közép- és Dél-Amerikából származó sütőtök a kabakosok azaz tökfélék családjába tartozik, rokona a cukkini, a patisszon, a görögdinnye és az uborka is, így nem meglepő, hogy a 90 százaléka víz. Kiemelkedő élettani hatásainak, sokoldalú felhasználási módjának köszönhetően az Antarktisz kivételével minden földrészen termelik és fogyasztják. Európába a spanyol hódítók hozták, itthon is régóta termelik, a második világháború után szinte néptápláléknak számított. A húsán és a magján kívül a virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számít.

Húsa és a magja is egészséges

A sütőtökkel az indiánok kígyómarást kúráltak és szeplő eltüntetésre is használták. A népi gyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák hashajtóként és béltisztítóként, férgesedés ellen. Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet tartalmaz. Gyulladásos betegségek, megfázás, meghűlés, de akár tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások esetén is segíthet. Enyhítheti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkentheti az asztmarohamokat. Egészséges zsírsavakat tartalmaz, jótékony hatással lehet az emésztési problémákra, serkentheti a máj működését, hozzájárulhat a szív- és koszorúér problémák megelőzéséhez, fogyasztásával csökkenthető a prosztatabetegségek és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata. Fogyasztása szebbé teheti bőrt, különösen a pattanások kezelésében jelenthet segítséget.
A sütőtök magja is jótékony: vértisztító hatása miatt a köszvény ellenszerének tartják, esszenciális olaja serkenti az A-vitamin felszívódását és luteint is tartalmaz, amely a szemre van jó hatással. A szív egészségének szempontjából kedvező a zsírsavösszetétele, így jótékonyan befolyásolja a vér koleszterin-összetételét. Jó hatással lehet a prosztatára, segíthet az emésztőrendszer betegségeinek enyhítésében: émelygés, hasi görcs, puffadás, reflux és fekélyes betegségek esetén ajánlják. Az antioxidánsokban gazdag, hidegen sajtolt olajat főleg salátákhoz érdemes adni. 
A sütőtök alacsony kalóriatartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak is ideális táplálék. Az olcsó zöldség szezonja szeptembertől januárig tart. Sokak szerint már a sülő zöldség lakást belengő illata is megédesíti a borongósabb időszakot, de a nevével ellentétben nemcsak sütve lehet enni, készíthető belőle leves, főzelék, köret, sütemény, lekvár, ivólé is, sőt pálinka is.

Nem mind ehető!

A keltai eredetű, de erős amerikai hatásra Magyarországra is elért töklámpások alapanyagát adó, dekorációs célra szánt halloween-tökök közül nem mindegyik ehető, sőt van, amelyik már kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

Fagyott mohák mutatták meg, merre ment utoljára az 5300 éves gleccsermúmia

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.31. 11:41

Fotó: ANDREA SOLERO / AFP
Ötzi délről északra, a dél-tiroli Schnals-völgyön keresztül érkezhetett a hegyvidékre, ahol aztán jégbe fagyva megtalálták a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holttestét.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott holttestét végül megtalálták – írta a BBC News. 
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, és perceken belül elvérzett. A testét a gleccser mumifikálta. 
A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, és ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.
"Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat - a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól" - mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához - magyarázta a tudós. A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal). Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
 Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste.
Az i. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin.