Megették a lángok a hatalmas, ősi kastélyt (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.31. 11:55

Fotó: Kunihiko Miura/The Yomiuri Shimbun / AFP
Az okinavai Suri-kastély főépülete mellett a főtemplom és még két épület is majdnem megsemmisült. A környéken élőket evakuálták.
Leégett a világörökségként jegyzett okinavai Suri-kastély főépülete csütörtökre virradóra - közölte a japán rendőrség. A hatóságok erőfeszítései ellenére a lángok átkaptak a sziget székvárosában, Nahában található történelmi kastély más épületeire is. A rendőrség közölte, hogy az úgynevezett Seiden főtemplom és a Hokuden égett le, míg egy harmadik épület majdnem megsemmisült.
A tűzoltók a híradás idején még a lángok eloltásán fáradoztak. A környéken élőket biztonságos helyre evakuálták. Az NHK japán hírtelevízió felvételeket mutatott, amelyeken a lángokban álló kastélyt lehetett látni.
A Rjúkjúi Királyság (1429-1879) idejéből származó kastély Okinava kulturális örökségének részét képezi. Jelentős károk keletkeztek benne 1945-ben, amikor amerikai és japán csapatok harcoltak egymással a sziget ellenőrzéséért. A Suri-kastélyt 1992-ben állították helyre nemzeti parkként, és azóta Japán déli prefektúrájának fontos turisztikai látványossága. 2000 decemberében jegyezték be a világörökség részeként.
Szerző
Témák
Okinava japán
Frissítve: 2019.10.31. 15:03

Újabb verseny kezdődik a Holdért

Publikálás dátuma
2019.10.31. 11:00

Fotó: DAVID R. SCOTT / AFP
Minden jel arra utalt, hogy az űrkutatás figyelme egyértelműen a Marsra irányul, és a Hold-programok csak alárendelt szerepet játszanak a nagyobb cél szolgálatában.
A Mars meghódításának lenyűgöző feladata továbbra sem halványult el, de a Holdért folytatott versengés már nemcsak a Mars elérését célozza meg. A Hold önmagában is megér minden erőfeszítést, és erről az erőfeszítésről egyre több bizonyíték kerül napvilágra. Az orosz hírportálok egymással vetekedve betekintést nyújtanak ebbe a versenybe. A Fanzon-portal.ru miközben meggyőződésének ad hangot, hogy a közelgő évtizedek az államok és a magáncégek versenyétől lesz hangos, számba veszi a már működő Hold-programokat. Idén a kínaiak tűnnek a legaktívabbaknak. Az év elején a Csang’o- 4 űrszonda elsőként a történelemben a Hold Földről nem látható oldalán, a Kármán Tódorról elnevezett kráterben landolt. Szeptemberben érkezett a hír arról, hogy a szondából kigördülő holdjáró fénylő, gélszerű anyagot fedezett fel. Többet erről nem tudunk, azt azonban igen, hogy Kína tartós emberi jelenlétet szeretne biztosítani a Holdon, és ennek érdekében 2030 tájékán egy holdbázist akar létrehozni. Kína számára a következő nagy lépésre decemberben kerül sor, amikor mesterséges intelligenciával ellátott szondájának le kell szállnia a Holdra, majd munkája végeztével visszatérnie a Földre. Az azt követő szondák a Hold déli felén robotizált kutatóállomásokként működnének. Innen vezet az út az emberek által működtetett állomásokig. Sokáig úgy tűnt, az Apollo-program befejeztével az Egyesült Államokat többé nem érdekli a Hold. A század elején aztán a NASA váratlanul bejelentette, hogy visszatér a közeli égitestre. 2009-ben három szondát is felküldött, hogy elemezzék a Hold-felszínt és keressenek vízre utaló nyomokat. Idén találtak is vizet a Holdon. A 2011-ben felküldött eszközök a gravitációs mezőt és az égitest összetételét vizsgálták. Magáncégek többtucat szondát terveznek felbocsátani a következő években, a NASA pedig az „Orion” űrhajón dolgozik, amely kozmikus taxiként négy ember Holdra szállítására lesz alkalmas. Oroszország az elmúlt években állandóan módosította Hold-misszióinak időpontját. Eredetileg 2015-ben szerették volna megkezdeni a Luna-25 állomás kutatásait, most már 2024-ről beszélnek. A Luna-25, majd 26, 27 és 28 feladata az lesz, hogy az égitest belső felépítéséről, kémiai összetételéről továbbítson adatokat és tanulmányozza az exoszférát. Az orosz tervekben szerepel a Hold-turizmus megszervezése 2030-ra, a Hold-bázisok felépítését azonban csak 2035-re jósolják. Tudós körökből a RIANovosztyi hírügynökség olyan értesülés birtokába jutott, hogy 2025-ben bocsátják fel a Luna-27 leszálló egységet, 2027-ben pedig egy mini Holdjárót a Luna-28 automata leszálló állomással. Az lesz a feladata, hogy a Hold déli pólusáról talajmintát küldjön vissza a Földre fagyott állapotban. A mini Holdjáró súlya 30-100 kilogramm lesz, óránként maximum 3 kilométeres sebességgel halad mintegy 30 kilométer távolságra. Egy évre tervezik a működését. 2028-ban a Luna-29 már egy nehéz Holdjárót juttat el az égitestre. Ha a nemzetközi kapcsolatok alakulása lehetővé teszi, a programban részt vállalnak német tudósok is. Az egyelőre nem világos, miben hozhat újat a talajminta elemzése a hetvenes évek hasonló küldetései után. A Holdért folytatott versengés részese India, Izrael és Japán is. India 2008-ban állította Hold-körüli pályára az első indiai űrszondát, azonban néhány hónapon belül megszakadt vele a kapcsolat több sorozatos hiba miatt. Mégsem volt eredménytelen: megerősítette, hogy a Hold déli sarkvidékén vízjég található. Az idén felbocsátott Csandrajáan-2 szonda leszálló egységével pillanatokkal a leszállás előtt szakadt meg a kapcsolat. Izrael első holdszondáját amerikai segítséggel februárban indította útnak, de összetört leszálláskor. Japán Indiával közösen küld 2023-ban űreszközt a Holdra, nehézrakétát bocsát rendelkezésre a fellövéshez és ő szállítja a holdjárót is. 
Szerző
Témák
Hold kutatások

Moszkva atomerőművekre építi külpolitikáját, Putyin igazából egy nukleáris diktátor

Publikálás dátuma
2019.10.31. 10:15
A paksi bővítés elleni tüntetés Budapesten
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az atombiznisz gyakran a fegyverkereskedelemnek nyit kaput.
Die Welt  Oroszország atomerőművek láncolatával szövi át a világot, mert úgy gondolja, hogy ily módon évtizedekre bebiztosíthatja hatalmát a nemzetközi színtéren, írj a Die Welt Putyin magyarországi látogatásához időzítve. (Nem véletlen, hogy a budapesti tárgyalások fő témája is az energiaszektor volt, ideértve Paks bővítését.) A Kreml stratégiája az, hogy nukleáris technológiával kössön magához más államokat, mégpedig olyan szorosan, hogy ezeknek a kapcsolatokat semmilyen külső nyomás ne rongálhassa meg. Erre valóban nincs alkalmasabb mód, mint az atomipar. A modern reaktorok legalább 60 évig működnek, de a szerződések sokszor akár száz évig is érvényesek, hiszen egyrészt meghosszabbítható a reaktorok élettartama, másrészt a kontraktusok szabályozzák a nukleáris hulladék tárolását is.
A Rosatom Finnországba tervezett erőművének látványterve
Fotó: AFP
Így amikor már rég elapad az európai igény az orosz gázra, a magyaroknál és a finneknél még mindig termelnek majd az orosz erőművek és ez meghatározza a két főváros politikáját Moszkvával szemben. Hiszen ha politikai viszályba bonyolódnának a Kremllel, az elképzelhetetlen költségekkel és óriási kockázatokkal járna. Az orosz nukleáris energiaipar uralja a világpiacot. Az illetékes állami konszernnek, a Roszatomnak, nincsenek politikai gátlásai. Bárhol hajlandó üzletet kötni, így Iránban és Kínában is, de főleg azokat az országokat nézi ki magának, amelyekben még nincs atomerőmű. Teljes körű szolgáltatást nyújt (a hitelezést is ideértve). Úgy számol, hogy megawattóránként 50-60 dollárba kerül majd az áram, ami jól hangzik, mondjuk, Egyiptom, Banglades vagy Törökország számára. De hogy az oroszoknak megéri, az halálbiztos. Ráadásul ily módon sokszor kapu nyílik az orosz fegyverexport számára is. És Oroszország most már Afrikában is atomerőműveket akar építeni.
Szerző
Frissítve: 2019.10.31. 10:55