Orbán eddig Karácsony levelét várta, megkapta, aztán közölte, hogy a közgyűlés első ülését várja

Publikálás dátuma
2019.10.31. 14:33

Fotó: Népszava
Csupa várakozás egy miniszterelnök élete.
Az Atv.hu megkérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy megkapta-e már Karácsony Gergely levelét, és találkozik-e vele a Karmelitában. "A levelet már megkaptam" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Arra, hogy találkozik-e a főpolgármesterrel a Karmelitában és mikor, a miniszterelnök azt válaszolta: várja a fővárosi közgyűlés első ülését. Az újonnan megválasztott ellenzéki főpolgármester első munkanapján kért levélben személyes találkozót Orbán Viktortól. Karácsony Gergely azt kéri majd a miniszterelnöktől, hogy „állítsa le a fővárosi látványberuházásokat, ellenben nyújtson több pénzt a kormány a közösségi közlekedés finanszírozására" - erről két héttel ezelőtt az ATV Heti Naplóban nyilatkozott. A közgyűlés alakuló ülésére jövő kedden kerül sor az MTI szerint, melyen a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács felállításának előkészítéséről és a Római-part területére vonatkozó változtatási tilalomról is dönthetnek Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára, valamint öt főpolgármester-helyettest is megválasztanak majd.
Szerző
Frissítve: 2019.10.31. 15:00

Baranyi Krisztina kirúgta Bácskai János tanácsadóját, akinek semmiről nem kellett elszámolnia

Publikálás dátuma
2019.10.31. 13:11

Fotó: Baranyi Krisztina Facebook oldala
Majdnem 400 ezer forint járt a tanácsokért havonta, a fideszes polgármester mindig maga igazolta a teljesítést.
"A mai napon felbontottam a szerződést azzal a céggel, melynek vezetője a Fidesz által segített álellenzéki Lokálpatrióta Egyesület képviselőjeként indult a választáson" - tudatta saját Facebook-oldalán Baranyi Krisztina, Ferencváros új, ellenzéki polgármestere. A posztból kiderül, hogy arról a dr. Tóth Lászlóról van szó, aki a volt fideszes polgármester, Bácskai János személyes tanácsadója volt, a Zymhod Kft-n keresztül havi bruttó 381 000 Ft-ért. Baranyi megjegyzi: Tóth Lászlót írásos beszámolók készítésére nem kötelezték, a polgármester mindig igazolta azonban a teljesítést. De az új polgármester a kerületi, Ferencváros című lapnál is talált némi anomáliát, a Lokálpatrióta Egyesület elnökének felesége, Deutsch Kornélia havonta 100 ezer forintért olvasta át és ellenőrizte (vagyis: korrektúrázta, esetleg olvasószerkesztőként dolgozott vele) a lapot. Azonban a lapnál dolgozó emberek nem tudtak róla, hogy Deutsch Kornélia a munkatársuk lenne. Baranyi azt is elárulta, hogy a jelenlegi főszerkesztő, Veres László szívesen marad 2 millió forintért a szerződése lejártáig. A polgármester hozzátette: az aktuális lapszám máris késik, mert szerinte nem volt esemény mostanában, ezért nincs tartalom az új lapszámhoz.
Szerző
Frissítve: 2019.10.31. 13:17

Egy anti-Orbán üzenettel semmire sem mentek volna

Publikálás dátuma
2019.10.31. 13:02

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Új Egyenlőség szerint az ellenzék érdemben nem növelte támogatottságát, ám az összefogásnak köszönhetően mandátumra tudta váltani azokat.
A 2019-es európai parlamenti választás eredményei településtípusos bontásban már egyértelművé tették, hogy az ország végletesen megosztott politikai szempontból. Miközben a fővárosban a kormánypártoknak 41 százalékos támogatottsága volt, addig a falvakban 61 százalékos. Egyetlen választáson sem mutatkozott ekkora különbség ebben a metszetben. Az Új Egyenlőség podcast két adásban mutatja meg a különbségeket, és felvázolja az ellentétes hatásokat, stratégiákat. Az első adásban a megyei jogú városok, a középvárosok és természetesen a főváros politikai térképét néztük meg. A centrális erőtér létrejötte óta folyamatosan meglévő stratégiai kérdés a szétaprózódott ellenzéki pártok számára, hogy miként lehet érdemben versenyhelyzetet előállítani a Fidesz−KDNP-vel szemben. Jól látszott, hogy az a taktika, mely arra épít, hogy egy párt „kinövi” magát, és közel 30 százalékos támogatottságúvá válik, nem működőképes. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy a politikai tömegvonzás hatására szinte pillanatok alatt lett volna kihívója a kormánypártoknak. 2013-tól kezdve végképp egyértelmű lett, hogy ezt egyik ellenzéki párt sem képes megvalósítani. A második lehetőség egy részleges összefogásra épülő rendszer, amely az elképzelések szerint rendelkezett volna olyan mágneses erővel, amely az ellenzéki szavazókat magához vonzza. Ez sem bizonyult sikeres stratégiának, aminek 2014-ben, illetve részben 2018-ban láttuk az eredményét. A 2014. évi önkormányzati választáson a nagyvárosokban az ellenzék egy része olyan típusú koordinációt állított a fókuszba, melynek lényege, hogy az együttműködésben részt vevő pártok nem indítanak egymással szemben jelöltet, de nem is valósítják meg a tényleges összefogást. Ez a stratégia sem működött. A politikai „innovációk” piacán egyedül a teljes ellenzéki együttműködés maradt. Ennek két politikai eredője volt. Egyrészt a 2018. évi országgyűlési választások utáni ellenzéki szavazók elégedetlensége, akik azt kérték számon, hogy teljes összefogással miért nem sikerült megállítani legalább a Fidesz−KDNP kétharmados többségét. Az összefogás eredettörténetének második elemét a rabszolgatörvény miatti megmozdulások jelentették, amikor már akcióegységbe forrtak az addig a politika két pólusán lévő ellenzéki pártok is. Ez az akcióegység kijelölte számukra az utat az önkormányzati választáson való együttműködésre is. Az október 13-i választáson összefogással, ügyes politikai konstrukciókkal, új arcok politikába való beengedésével vagy behozatalával a 100 legnagyobb lélekszámú település felét az ellenzéknek sikerült megnyernie. A beszélgetés során egyetértés mutatkozott abban, hogy az ellenzéki pártok nem csak egy anti-Orbán/anti-Fidesz karaktert tudtak felmutatni a választók számára, hanem rendelkeztek pozitív üzenetekkel is. Ez Budapest esetében a zöld, szociális és szabad jelzőkkel írható le.
Szerző