Előfizetés

Rituális célra használt bronzkori épület maradványaira bukkantak a Deani erdőben

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.02. 10:10

Fotó: Stuart Black/robertharding / AFP
Lézerszkenneléssel talált rá a nagyjából i. e. 2000-ből származó, kör alakban összehordott kőhalomra egy régész a délnyugat-angliai Deani erdőben.
Jon Hoyle a régió lézerszkenneléssel történő átvizsgálásakor bukkant rá a Gloucestershire-ben egyedülállónak számító bronzkori leletre. A levegőből végzett módszer lényege, hogy - a fákat figyelmen kívül hagyva - lehet háromdimenziós képet készíteni a talaj felszínéről.
Amikor az adatok elemzése közben Hoyle észrevette a szabályos kör alakú építményt, először azt hitte, hogy egy második világháborús géppuskafészek maradványaira bukkant. A Tidenham nevű faluhoz közeli titkos helyszín felkeresésekor azonban megállapította, hogy egy jóval régebbi, az i. e. 2500-1500 közötti időszakból való lelettel van dolga - olvasható a BBC hírportálján.
A kör alakban összehordott kőhalom átmérője nagyjából 25 méter, maga a perem 5 méter széles, a tetején legkevesebb tíz darab, egyenként kevesebb mint egy méter magas fehér "mészkőoszlop" áll. A régész szerint az ilyen kör alakú kőhalmok "gyakoriak az olyan magasan fekvő területeken, mint Derbyshire, Northumberland és Wales", de Gloucestershire-ben ez az egyetlen ilyen ismert építmény.
"Senki sem tudja pontosan, hogy ezek milyen célt szolgáltak. Néhányat a holtak elhantolásával hoztak összefüggésbe, de gyakran találni faszén nyomait is ezeken a helyeken, ami tűzzel végzett rituálékra utal" - tette hozzá Hoyle, aki felfedezéséről a Hidden Landscapes of the Forest of Dean (A Deani erdő rejtett vidékei) című könyvében számol be.

Kezdődik a férfiegészség hónapja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.01. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
November idén is a Movember elnevezésű nemzetközi mozgalom hónapja, amelynek az a célja, hogy felhívja a férfiak figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára.
A Movember elnevezésű nemzetközi mozgalomnak idén novemberben is célja, hogy felhívja a férfiak figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A férfiak többsége hajlamos halogatni az orvosi vizsgálatokat, főleg akkor, ha nincs különösebb panasz, vagy kényes területeket érint a probléma. Gyakran már csak akkor kerülnek szakorvoshoz, amikor komoly fájdalmakkal küzdenek, ez pedig akár előrehaladottabb stádiumát is jelentheti egy betegségnek. Ezért is fontos tudniuk, hogy például a prosztatarák, amely a második leggyakoribb tumoros megbetegedés a férfiak körében, kezdetben akár tünetmentes is lehet, így korai stádiumában csak rendszeres szűrővizsgálattal lehet kiszűrni. Ez minden 40 év fölötti férfinak évente egyszer javasolt – mondta Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus szakorvosa, aki felsorolta a leggyakoribb férfibetegségeket is.
Prosztatagyulladás bármikor kialakulhat, okozója lehet bakteriális fertőzés vagy gyulladásos góc. Tünetei a fájdalmas vizelés, csípő, égő érzés, hidegrázás, láz, véres vagy gennyes vizelet. A hosszabb ideje fennálló, úgynevezett krónikus prosztatagyulladásnál lassabban alakulnak ki a tünetek, enyhébbek, viszont deréktáji fájdalmak és potenciazavarok is jelentkezhetnek.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás leggyakoribb tünete a vizelési nehézség. A prosztata tömege folyamatosan nő, idősebb korban a kiinduló méretének akár a többszörösére is, így elnyomja, elszorítja a vizelet áramlását. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása miatt nem képes megfelelően kiürülni a vizelet, ezért bakteriális fertőzés, és húgyúti gyulladás is kialakulhat. 
Prosztatarák leggyakrabban az ötven év feletti férfiaknál fordul elő. Kialakulásának kockázatát megnövelheti az örökölt családi hajlam, a korábban lezajlott ivarszervi betegségek, káros szenvedélyek. Kezdeti stádiumában meglehetősen tünetszegény, sokáig nagyon hasonlít más prosztatagondok okozta panaszokra, ezért a betegség csak a szakorvosi vizsgálattal diagnosztizálható. A prosztatagondokkal küzdő férfiaknál merevedési problémák is előfordulhatnak. Mivel ez a keringés állapotával szoros összefüggésben áll, akár a kialakulóban lévő érrendszeri károsodások első jele is lehet.
A kezdetben tünetmentes hererák rendszeres szűrővizsgálattal időben felfedezhető és a korán diagnosztizált betegség jó eséllyel gyógyítható is. Nagyon fontos a szerepe van a here-önvizsgálatának is. Rendellenességre utalhatnak az esetleges csomók, kidudorodások, megkeményedések. Ilyenek esetén célszerű minél előbb orvoshoz fordulni. A prosztata megnagyobbodásán kívül gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, vizelethajtók és altatók – is okozhatnak vizelettartási panaszokat.

Életmóddal a férfiegészség is megőrizhető

A férfiakat érintő betegségek is megelőzhetőek rendszeres, naponta legalább félórás sportolással, de legalább sétálással. Az egészséges étkezés, a halak és baromfihús előnyben részesítése, a felesleges kalóriabevitel kerülése, a rostban gazdag ételek, a sok zöldség- és gyümölcs fogyasztása, vitaminpótlás, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és a túlzott mennyiségű koffein kerülése mellett a mértékletes alkoholfogyasztás is hozzájárul a férfiegészség megőrzéséhez. 
„Szerencsére egyre több férfi ismeri fel, hogy rendszeres szűrővizsgálattal rengeteget tehetnek az egészségükért és nem szabad megvárni a tünetek jelentkezését, vagy súlyosbodását. A prosztata vizsgálata csupán néhány percet vesz igénybe és inkább kellemetlen, mint fájdalmas, viszont életmentő lehet” – tette hozzá a szakorvos.

Sötét energiát kutató hatalmas teleszkóp állt munkába

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:10

Fotó: P. Marenfeld / NOAO AURA NSF
A DESI ötezer miniteleszkópból áll, amelyek mindegyike húszpercenként képes felvételt készíteni a galaxisokról. A műszer tízmilliárd évre képes visszatekinteni a múltba.
A DESI-t (Dark Energy Spectroscopic Instrument - Sötét energia színképelemző műszer) arra tervezték, hogy elkészítse az első képeket a galaxisok fényéről. Az ötéves program célja, hogy felkutassa az úgynevezett sötét energiát.
Az ősrobbanás eredeti elmélete szerint az univerzum tágulása idővel lelassul, majd a gravitáció vonzásának eredményeként elkezd összehúzódni. 1998-ban azonban a csillagászok felfedezték, hogy az univerzum továbbra is tágul, sőt, tágulása gyorsul. A legnépszerűbb nézet szerint valami a gravitációs erő ellen hat, ez az ellenerő kapta a sötét energia nevet.
A becslések szerint a sötét energia alkotja az univerzum nagy részét. A bolygókat, csillagokat és galaxisokat felépítő atomok valószínűleg csak 5 százalékát teszik ki.
Ofer Lahav, a University College London munkatársa szerint felfedezése után 20 évvel még mindig szinte semmit nem tudunk a sötét energiáról. 
"Zavarba ejtő úgy élni az univerzumban, hogy csak 5 százalékát ismerjük"

- idézi a professzort a BBC News.

"A sötét energia természetének megismerése a fizika - a teljes fizika - forradalmához vezethet"

- emelte ki.

 A DESI-t az amerikai Arizona államban lévő Kitt Peak obszervatórium négyméteres Mayall teleszkópján helyezték el. Ötezer, optikai szálakkal felszerelt miniteleszkópja segítségével ötezer különböző galaxis fényét képes párhuzamosan észlelni, pontosan rögzíteni a Földtől való távolságát és lemérni, mennyit tágult az univerzum addig, míg ez a fény eljutott a Földre. A műszer ezzel a teljesítménnyel egy év alatt a kutatók több galaxist vizsgálhatnak meg, mint a világ összes többi teleszkópjával együttvéve.
A műszer tízmilliárd fényévnyi távolságba képes ellátni, tehát tízmilliárd évre képes visszatekinteni a múltba. Korábban is voltak hasonló projektek, a DESI azonban az űr jóval nagyobb területét képes befogni és háromszor pontosabban méri az univerzum tágulását, mint eddig bármelyik projekt.
A kutatók korábbi kutatásokat alapul véve elkészítették az univerzum térképét, amelyről 35 millió galaxist választanak ki a DESI célpontjául. A DESI példátlan részletességgel képes tesztelni az Albert Einstein által több mint 100 éve kidolgozott gravitációs elméletet. A csillagászok láthatják, hogyan működött az idők során a gravitáció, és közelítette egymáshoz a részecskéket, hogy létrehozza a ma látható bolygókat, csillagokat és galaxisokat.
A DESI-projektben összesen 25 amerikai, nagy-britanniai, francia, svájci és spanyol intézet kutatói dolgoznak együtt.