Hét emberrel a fedélzetén zuhant a tengerbe egy dél-koreai mentőhelikopter

Publikálás dátuma
2019.11.01. 14:18
Airbus H225 Super Puma
Fotó: Airbus
A roncsot 70 méter mélyen találták meg, egy vitatott hovatartozású szigetcsoport közelében.
Hét emberrel a fedélzetén tengerbe zuhant a dél-koreai tűzoltóság egyik mentőhelikoptere. A gépet 14 órányi keresés után, pénteken megtalálták a Dokdo-szigetek közelében - közölték hivatalosan. Nincs jele annak, hogy bárki túlélte a katasztrófát - jelentette a helyi média.
Az Airbus H225 Super Puma típusú helikopter azután tűnt el, hogy kimentett a tengerből egy bajba jutott, sérült halászt. Lezuhanása okát egyelőre nem tudják. A légi járművet egy mentőhajó lokalizálta, majd egy tengeralattjárót is a területre vezényeltek. A parti őrség egyik tisztségviselője azt közölte: a roncs 70 méter mélyen van a vízfelszín alatt.
A szóban forgó Dokdo-szigetek vitatott hovatartozású terület a Kelet-kínai-tengeren, Japán is magának követeli az általa Takesimának nevezett szigeteket.
Túlélőket keres a koreai partiőrség
Fotó: HANDOUT / AFP

Kedveskedő oroszok: határidő előtt megkapta a rakétavédelmi rendszert a török sereg

Publikálás dátuma
2019.11.01. 13:16

Fotó: HANDOUT / AFP
Putyin fegyverdiplomáciát folytat szerte Ázsiában.
Oroszország határidő előtt befejezte az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer ütegeinek szállítását Törökországba - közölte Alekaszndr Mihejev, a haditechnikát exportáló Roszoboronekszport orosz állami vállalat vezérigazgatója pénteken újságírókkal. Emlékeztetett, az Sz-400-as négy üteg megvásárlásáról 2017-ben megkötött szerződés értéke 2,5 milliárd dollár. Ez minden idők legjelentősebb fegyvereladási üzlete Oroszország és egy NATO-tagország között, amely miatt az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászgép-fejlesztési programjából. Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy az Sz-400-asok rendszerbe állítását jövő tavaszig fogják előkészíteni. Mihejev beszámolt arról is, hogy a Roszoboronoekszport Indiában megnyitotta a világ első, a Kalasnyikov gépkarabélyok 200-as sorozatát gyártó közös vállalatot. 
Szerző

Csúnyán bakot lőtt az EU, amikor nem vette figyelembe a nemzeti identitást

Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:48

1989 a liberális demokrácia lehetőségét hozta, de azután elpackázták az esélyt mindazok, akik megrészegedtek a sikertől – állapítja meg a Financial Times kommentárja. Kiemeli, hogy csak rontott a helyzeten, amikor a világ visszafordult a nacionalizmus és a protekcionizmus felé. Annak idején nem volt eleve elrendeltetett a pluralizmus és a piacgazdaság felemelkedése, ezt látni kellett volna már a jugoszláv háború tanulságaként. Ám a Szovjetunió békés felbomlása, a volt szocialista országban végbement rendszerváltás, valamint a kínai jólét megugrása okot adott a derűlátásra, mármint a hitre, hogy a világ új úton indul el. Az EU nagyon is exportálható prototípusnak látszott. De azóta megindult a visszarendeződés. Oroszország és Kína egyre bátrabban vállalja a tekintélyelvűséget. Törökország, Magyarország és Lengyelország tartósan csúszik bele az illiberalizmusba. A Freedom House arra jutott tavaly, hogy az erősödő populizmus, illetve a bevándorlás-ellenes beállítottság olyan vezetők kezére játszik, akik nem sokat teketóriáznak a szabadságjogokkal. Közülük Trump amerikai elnök kifejezetten csodálja a világ több, megvetésre méltó erős emberét és diktátorát. A magyarázatok sokrétűek, de az biztos, hogy az EU figyelmen kívül hagyta a nemzeti identitást, noha az fontos szerepet játszott a Moszkva elleni kelet-európai lázadásban. Az újonnan felszabadult népek nemigen hajlandóak lelkesedni, ha át kell adniuk a nemzeti döntési jogkörök egy részét. Majd jött a pénzügyi válság és az összerombolta a jogállamhoz és globalizációhoz fűződő illúziókat. Kiderült, hogy eredendően instabil a pénzügyi kapitalizmus, és ha megrendül, kártyavárként omlik össze. Már nem tűnt idejétmúltnak az autokraták által kedvelt, államvezérelt tőkés rend. Az egyes országokban alapvető megosztottságot hozott felszínre a populisták megerősödése, bedőlt a társadalmi szerződés, ami fenntartotta politikába és a piacba vetett hitet. Az elitek tovább gazdagodtak – a többség rovására. A populisták azonban bűnbakokat kínálnak fel a bajok orvoslása helyett. De senki se ringassa magát téveszmékbe a tekintélyelvű alternatívák kapcsán. A világ nem tódul, hogy utánozza Moszkvát, Budapestet vagy Ankarát. A zsarnokok és demagógok megvetik a demokráciát, bár folyton arról szónokolnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha a nyugati vezetők helyre akarják állítani tekintélyüket, autoritásukat külföldön, akkor először odahaza kell visszaszerezniük a hitelüket.
Szerző
Frissítve: 2019.11.01. 10:57